„Cao Cse” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
{{tataroz}}
{{tataroz}}
{{keleti írás}}
{{PinjinMagyaros}}
[[Fájl:CaoZhiPortrait.jpg|bélyegkép|]]
[[Fájl:CaoZhiPortrait.jpg|bélyegkép|]]
'''Cao Cse''' (névváltozatok: ''C’ao Csi, Cao Cse-csien;'' [[Csiao]], [[192]] – [[232]]) [[kína]]i költő.
'''Cao Cse''' (névváltozatok: ''C’ao Csi, Cao Cse-csien;'' [[Csiao]], [[192]] – [[232]]) [[kína]]i költő.
6. sor: 8. sor:


== Források ==
== Források ==
*{{hely|Elisseeff}}{{cite book |last= Elisseeff-Poisle |first= Danielle|others= Vadime Elisseeff|title= La civilisation de la Chine classique|publisher= Arthaud |year= 1979 |id= ISBN 2-7003-0228-1|pages=580}}
* {{VIL copy|2|47}}
* {{VIL|2|47}}


[[Kategória:Kínai költők, írók]]
[[Kategória:Kínai költők, írók]]

A lap 2013. február 21., 11:57-kori változata

Cao Cse (névváltozatok: C’ao Csi, Cao Cse-csien; Csiao, 192232) kínai költő.

Cao Cao fia, Cao Pi öccse volt. Tizenhárom éves korától apja udvarában, Je városában élt. Bontakozó költői tehetsége megszerezte számára kora költői, többek közt a Csien-an kor hét költője barátságát. Cao Cao halála után bátyja, Cao Pi lett a császár, ettől fogva osztályrésze élete végéig a mellőzés és az üldöztetés lett. Rendkívüli tehetsége, amely a politikában nem juthatott szerephez, költészetében diadalra juttatta országos gondokban és nagyra törő tervekben eltelt fiatalsága reményeit, költőbarátaival eltöltött évei örömeit, s ezután ugyanilyen átható költői erővel panaszolta el számkivetettsége megaláztatásait, tehetetlenségét és nyomorúságát.

Források

  • Elisseeff: Elisseeff-Poisle, Danielle. La civilisation de la Chine classique, Vadime Elisseeff, Arthaud, 580. o.. ISBN 2-7003-0228-1 (1979) 
  • Világirodalmi lexikon II. (Cam–E). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1972. 47. o.