„Kánon (vallás)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a forrás |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
'''Kánon''' ([[görög nyelv|a görög]] ''kanón'', "nádpálca" jelentésű szóból) szabály, zsinórmérték, etalon. |
'''Kánon''' ([[görög nyelv|a görög]] ''kanón'', "nádpálca", "vessző", "vonalzó", "bot", "mérővessző" jelentésű szóból) szabály, zsinórmérték, etalon, norma, minta. |
||
Az [[egyház]]i szóhasználatban a [[Biblia|szentírási]] könyvek gyűjteményére, a [[hitszabály]]okra, valamint [[liturgia]]i jelentésekre vonatkozik. |
Az [[egyház]]i szóhasználatban a [[Biblia|szentírási]] könyvek gyűjteményére, a [[hitszabály]]okra, valamint [[liturgia]]i jelentésekre vonatkozik. |
||
| 6. sor: | 6. sor: | ||
*A katolikus ''mise-kánon'' a misének a [[Sanctus]]tól egész az áldozásig terjedő része, amely az áldozat bemutatásának állandó módozatát adja. |
*A katolikus ''mise-kánon'' a misének a [[Sanctus]]tól egész az áldozásig terjedő része, amely az áldozat bemutatásának állandó módozatát adja. |
||
*A görög egyházban a kánon kilenc sorozatból álló éneksorozat, melyből mindegyik meghatározott énekszakaszt tartalmaz. A kilenc énekcsoportozat jelenti az angyalok kilenc rendjét, egyúttal a szentháromság három személyét is, mert a kánonon végig mindegyik isteni személy háromszor van dicsérve, ami kilencet tesz ki. A kánon egy-egy sorozata rendszerint öt énekből áll; elsejét [[irmosz]]nak (füzér) nevezik. A kánonból csak az irmoszokat éneklik, a többieket olvassák (v. ö. [[Melles Emil]]). |
*A görög egyházban a kánon kilenc sorozatból álló éneksorozat, melyből mindegyik meghatározott énekszakaszt tartalmaz. A kilenc énekcsoportozat jelenti az angyalok kilenc rendjét, egyúttal a szentháromság három személyét is, mert a kánonon végig mindegyik isteni személy háromszor van dicsérve, ami kilencet tesz ki. A kánon egy-egy sorozata rendszerint öt énekből áll; elsejét [[irmosz]]nak (füzér) nevezik. A kánonból csak az irmoszokat éneklik, a többieket olvassák (v. ö. [[Melles Emil]]). |
||
==Forrás== |
==Forrás== |
||
* [http://lexikon.katolikus.hu/K/k%C3%A1non.html Magyar Katolikus Lexikon > K > kánon], lexikon.katolikus.hu |
* [http://lexikon.katolikus.hu/K/k%C3%A1non.html Magyar Katolikus Lexikon > K > kánon], lexikon.katolikus.hu |
||
A lap 2013. február 19., 14:07-kori változata
Kánon (a görög kanón, "nádpálca", "vessző", "vonalzó", "bot", "mérővessző" jelentésű szóból) szabály, zsinórmérték, etalon, norma, minta.
Az egyházi szóhasználatban a szentírási könyvek gyűjteményére, a hitszabályokra, valamint liturgiai jelentésekre vonatkozik.
- A Biblia könyveinek általánosan elfogadott kánonjáról lásd: Bibliai kánon.
- A katolikus egyházban az első századokban csupán a hitszabályt értették kánonon, a niceai zsinaton használták e szót először a fegyelmi határozatokra. A tridenti zsinat viszont a szót a hitágazatokra használta, míg a fegyelmi határozatokat «decretum» néven ismeri.
- A katolikus mise-kánon a misének a Sanctustól egész az áldozásig terjedő része, amely az áldozat bemutatásának állandó módozatát adja.
- A görög egyházban a kánon kilenc sorozatból álló éneksorozat, melyből mindegyik meghatározott énekszakaszt tartalmaz. A kilenc énekcsoportozat jelenti az angyalok kilenc rendjét, egyúttal a szentháromság három személyét is, mert a kánonon végig mindegyik isteni személy háromszor van dicsérve, ami kilencet tesz ki. A kánon egy-egy sorozata rendszerint öt énekből áll; elsejét irmosznak (füzér) nevezik. A kánonból csak az irmoszokat éneklik, a többieket olvassák (v. ö. Melles Emil).
Forrás
- Magyar Katolikus Lexikon > K > kánon, lexikon.katolikus.hu
|
Ez a kereszténységgel kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
