„Reakciósebesség” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Hkbot (vitalap | szerkesztései)
a Bottal végzett egyértelműsítés: Komponens –> Komponens (kémia)
MerlIwBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő eltávolítása: zh (strong connection between (2) hu:Reakciósebesség and zh:化學反應速率),pl (strong connection between (2) hu:Reakciósebesség and pl:Szybkość reakcji chemicznej)
187. sor: 187. sor:
[[it:Velocità di reazione]]
[[it:Velocità di reazione]]
[[ja:反応速度]]
[[ja:反応速度]]
[[pl:Stała szybkości reakcji]]
[[zh:反應速率]]

A lap 2013. február 18., 16:22-kori változata

Az acél rozsdásodásának viszonylag kicsi a reakciósebessége
Az égési folyamatoknak viszonylag nagy a reakciósebessége.

A kémiai reakciókban valamilyen kiinduló anyagok reagálnak egymással, miközben termékek képződnek. Ez a folyamat lehet gyors, viszonylag rövid idő alatt végbemenő – ún. pillanatreakció – és nagyon lassan lejátszódó is. Ennek a számszerű jellemzésére használjuk a reakciósebesség fogalmát. A reakciók során általában több kiindulási anyag lép reakcióba és többféle termék képződik a sztöchiometriailag helyes reakcióegyenlet szigorú mennyiségi viszonyai szerint. A kiindulási anyagok anyagmennyisége fokozatosan csökken, a termékek anyagmennyisége pedig növekszik az idő előrehaladtával.

A reakciósebesség jellemzésére az anyagmennyiség időegységre eső megváltozását lenne célszerű használni, azonban ez az adat egy adott reakció esetén – az eltérő sztöchiometriai számok miatt – nem egy, hanem több – bár egymástól nem független – különböző számérték lenne. Ezért vezették be a reakciókoordináta fogalmát, amely a reakcióban szereplő bármelyik komponens anyagmennyiség-változásának és a komponens sztöchiometriai számának a hányadosa, és egy adattal jellemzi a konkrét reakció sebességét.[1][2]

A reakciósebesség definícióegyenlete

Hasonlóan, mint a mechanikai mozgás sebességét a kémiai reakció pillanatnyi sebességét egy differenciálhányadossal, a reakciókoordináta időegységre eső megváltozásával definiáljuk:

ahol:

v a reakciósebesség, mol/s
ξ a reakciókoordináta, mol
t az idő, s

A gyakorlatban a reakciósebességet mégis az anyagmennyiség, vagy pedig a koncentráció időegységre jutó változásával jellemzik. Általánosan egy kémiai reakció például az alábbi módon írható fel:

A reakciósebesség az anyagmennyiség-változásokkal:

A kiindulási anyagok koncentrációja csökken, a termékeké nő az idő függvényében. A görbék meredeksége a pillanatnyi reakciósebességgel arányos.

Ha a reakció lejátszódása során a térfogat állandó, akkor az anyagmennyiségek időbeli változása egyenesen arányos az anyagmennyiség/térfogat viszonyok változásával, ami a komponensek koncentrációváltozását jelenti:

Ha V = állandó,

és a reakciósebesség a koncentráció-változásokkal:

A kifejezésekből az látható, hogy a reakcióegyenlet ismeretében elegendő egyetlen komponens anyagmennyiség-változásának, vagy a koncentrációváltozásának a sebességét ismerni, a többi anyag átalakulásának a sebessége a sztöchiometriai viszonyok alapján már kiszámítható.

Molekularitás és rendűség

Reakciókinetikai szempontból azok a legegyszerűbb reakciók, amelyek lejátszódásához két molekula ütközése szükséges. Ezek a bimolekuláris reakciók. Ilyen reakció például a HI képződése homogén gáztérben.[3] A HI keletkezéséhez az szükséges, hogy a hőmozgás következtében egy-egy H2 és I2 molekula összeütközzék. Nem minden ütközés vezet új molekula képződéséhez. Az ütközéseknek csak egy kis része hatékony, de a sikeres ütközések száma arányos az összes ütközések számával. Egy adott hőmérsékleten annál gyakoribbak a molekulák ütközései, minél több molekula van a gázelegy egységnyi térfogatában, vagyis minél nagyobb a koncentráció, ill. a nyomás.

A HI képződés sebessége tehát

ahol a szögletes zárójelek a megfelelő komponensek koncentrációját jelentik, k pedig a reakciósebességi állandó.

A gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy a bimolekuláris reakciók sebessége az egymásra ható, kiindulási anyagok koncentrációjával arányos:

vagy ha a két anyag koncentrációja megegyezik:

Azokat a reakciókat, amelyeknek a sebessége két anyag koncentrációjával, vagy egy koncentráció négyzetével arányos, kinetikusan másodrendű reakciónak nevezzük. Az r. rendű reakció sebességi egyenlete a legegyszerűbb esetet feltételezve a

kifejezéssel adható meg.

Általánosságban a reakciók kinetikus rendjén a sebességi egyenletben szereplő koncentrációk hatványkitevőinek az összegét értjük. Egyszerű reakciók esetén ez egész szám. Ha egy reakció rendűsége nem egész szám, akkor az összetett – sorozatos, vagy párhuzamos – reakcióra utal.

A reakció kinetikus rendje legegyszerűbb esetben azonos azzal, hogy hány molekula egyidejű ütközése szükséges a folyamathoz. Vannak nulladrendű reakciók is heterogén reakciók esetében.

A monomolekuláris, kinetikusan elsőrendű reakcióknál a molekulák belső instabilitásuk miatt bomlanak el. Tipikusan elsőrendű folyamat a molekulák termikus disszociációja, vagy a radioaktív atomok bomlása.

A sebességi egyenletek megoldása

A különböző rendű reakciók sebességére felírt differenciálegyenleteket az alábbi peremfeltételekkel oldjuk meg. A reakció kezdeti időpontjában (t0) a kiindulási anyag (A) koncentrációja cAo = konstans, a terméké (cB) pedig nulla, vagyis:

t0cA = cAo = konstans
t0cBo = 0
tcA = cA

Nulladrendű reakció

Fájl:Nulladrekonc.jpg
A nulladrendű reakcióban a komponensek koncentrációja lineárisan változik az idő függvényében (piros: kiindulási anyag, kék: termék)

A nulladrendű reakció sebességét a

differenciálegyenlet adja meg. Szétválasztva a változókat és integrálva:

A kiindulási anyag koncentrációja az idő függvényében a

függvény szerint lineárisan csökken, a termék koncentrációja pedig az

egyenlet szerint nő.

A kifejezésben k0 a nulladrendű reakció reakciósebességi állandója, mértékegysége: mol/dm3·s.

Elsőrendű reakció

Fájl:Elsorekonc.jpg
Az elsőrendű reakcióban a komponensek koncentrációja exponenciálisan változik az idő függvényében (piros: kiindulási anyag, kék: termék)

Az elsőrendű reakció sebességét a

differenciálegyenlet adja meg. Szétválasztva a változókat és integrálva:

A kiindási anyag koncentrációja a

exponenciális függvény szerint csökken az idő függvényében, a terméké pedig hasonló exponenciális fűggvény szerint nő:

A kifejezésben k1 az elsőrendű reakció reakciósebességi állandója, mértékegysége: 1/s.

Másodrendű reakció

Fájl:Masodrekonc.jpg
A másodrendű reakcióban a komponensek koncentrációja hiperbola függvény szerint változik az idő függvényében (piros: kiindulási anyag, kék: termék)

A másodrendű reakció sebességét – feltételezve, hogy cA = cB-vel – a

differenciálegyenlet adja meg. Szétválasztva a változókat és integrálva:

A kiindási anyag koncentrációja a

hiperbola függvény szerint csökken az idő függvényében, a terméké pedig szintén hiperbola függvény szerint nő.

A kifejezésben k2 a másodrendű reakció reakciósebességi állandója, mértékegysége: dm3/mol·s.

r-ed rendű reakció

Fájl:Redrekonc.jpg
Az r-ed rendű reakcióban a komponensek koncentrációja r-1-ed fokú hiperbola függvény szerint változik az idő függvényében (piros: kiindulási anyag, kék: termék)

Ha r-rel jelöljük általánosan a reakció rendjét, akkor az r-ed rendű reakció sebességét a

differenciálegyenlet adja meg. Szétválasztva a változókat és integrálva (r ≠ 1) esetén:

A kiindási anyag koncentrációja (r-1)-ed fokú hiperbola függvény szerint csökken az idő függvényében, a terméké pedig hasonló hiperbola függvény szerint nő.

A kifejezésben kr az r-ed rendű reakció reakciósebességi állandója, mértékegysége: (dm3/mol)(r-1)/s.

Kapcsolódó szócikkek

Hivatkozások

  1. Berecz Endre: Fizikai kémia. Tankönyvkiadó, Budapest, 1991.
  2. Atkins, P. W.: Fizikai kémia III. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. Budapest, 2002.
  3. Erdey-Grúz Tibor: Fizikai kémia alapjai. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1963.