„Ammónium-szulfát” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: eo:Amonia sulfato |
|||
38. sor: | 38. sor: | ||
==Előállítása== |
==Előállítása== |
||
Az ammónium-szulfátot iparilag ammónia és kénsav reagáltatásával szintetizálják. Ammóniatartalmú szerves vegyületek gázzá alakítása során is nagy mennyiségben keletkezik. Ezt továbbtisztítva, majd kristályosítva nagy, sós ízű, rombos prizmákat kapunk. Ezek a kristályok vízben jól oldhatók. |
Az ammónium-szulfátot iparilag ammónia és kénsav reagáltatásával szintetizálják. Ammóniatartalmú szerves vegyületek gázzá alakítása során is nagy mennyiségben keletkezik. Ezt továbbtisztítva, majd kristályosítva nagy, sós ízű, rombos prizmákat kapunk. Ezek a kristályok vízben jól oldhatók. |
||
==Reakciók== |
|||
Az ammónium-szulfátban a szulfát anion kimutatására Báriumsó oldatát öntenek hozzá: |
|||
* (NH<sub>4</sub>)<sub>2</sub>SO<sub>4</sub>+BaCl<sub>2</sub>=2NH<sub>4</sub>Cl+BaSO<sub>4</sub> |
|||
* (NH<sub>4</sub>)<sub>2</sub>SO<sub>4</sub>+Ba(NO<sub>3</sub>)<sub>2</sub>=2NH<sub>4</sub>NO<sub>3</sub>+BaSO<sub>4</sub> |
|||
Gyenge hő hatására bomlik: |
|||
* (NH<sub>4</sub>)<sub>2</sub>SO<sub>4</sub> → 2NH<sub>3</sub> + H<sub>2</sub>SO<sub>4</sub> |
|||
==Felhasználása== |
==Felhasználása== |
A lap 2013. február 16., 21:31-kori változata
Ammónium-szulfát | |||
IUPAC-név | Ammonium sulfate | ||
Más nevek | ammónium-szulfát (2:1); diammónium-szulfát; E517 | ||
Kémiai azonosítók | |||
---|---|---|---|
CAS-szám | 7783-20-2 | ||
| |||
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
Kémiai képlet | (NH4)2SO4 | ||
Moláris tömeg | 132,14 g/mol | ||
Megjelenés | fehér, higroszkóp granulátum, vagy apró kristályok | ||
Sűrűség | 1,77 g/cm³ @ 50 °C (122 °F) | ||
Olvadáspont | 235–280 °C (elbomlik) | ||
Oldhatóság (vízben) | 70,6 g/100 mL (0 °C) és 103,8 g/100 mL (100 °C)[1] | ||
Veszélyek | |||
EU osztályozás | (nincsenek veszélyességi szimbólumok) | ||
R mondatok | (nincs) | ||
S mondatok | (nincs) | ||
Rokon vegyületek | |||
Azonos kation | Ammónium-biszulfát Ammónium-perszufát | ||
Azonos anion | Nátrium-szulfát Kálium-szulfát | ||
Rokon vegyületek | Ammónium-vas-szulfát | ||
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
Az ammónium-szulfát, ((NH4)2SO4), egy szervetlen vegyület, melyet elsősorban műtrágyaként alkalmaznak. Az ammónia kénsavval alkotott sója. 21% nitrogént, és 24% ként (szulfát formájában) tartalmaz.
Tulajdonságok
Az ammónium-szulfát folyékony ammóniában, vagy alkoholban nem oldható. A vegyület gyengén higroszkóp, a levegőből (>81%-os relatív páratartalom mellett, 20 °C-on) vizet köt meg.
Előállítása
Az ammónium-szulfátot iparilag ammónia és kénsav reagáltatásával szintetizálják. Ammóniatartalmú szerves vegyületek gázzá alakítása során is nagy mennyiségben keletkezik. Ezt továbbtisztítva, majd kristályosítva nagy, sós ízű, rombos prizmákat kapunk. Ezek a kristályok vízben jól oldhatók.
Reakciók
Az ammónium-szulfátban a szulfát anion kimutatására Báriumsó oldatát öntenek hozzá:
* (NH4)2SO4+BaCl2=2NH4Cl+BaSO4
* (NH4)2SO4+Ba(NO3)2=2NH4NO3+BaSO4
Gyenge hő hatására bomlik:
* (NH4)2SO4 → 2NH3 + H2SO4
Felhasználása
- Lúgos kémhatású talajok esetén műtrágyaként alkalmazzák. A talajba kerülve kénsav szabadul fel, mely csökkenti a talaj pH-értékét, valamint a növények növekedéséhez nélkülözhetetlen nitrogén is jut a talajba.
- A mezőgazdaságban elősegíti a különféle gombaölő, rovarirtó- és gyomirtó-szerek működését.
- A különféle ammóniatartalmú vegyületek szintézisekor is alkalmazzák.
- A biokémiában az ammónium-szulfátot a fehérjék tisztítására is használják.
- Számos gyógyszerben megtalálható [2]
- Az élelmiszeriparban elsősorban stabilizálószerként, pufferanyagként, valamint térfogatnövelőként alkalmazzák. Elsősorban pékárukban, és cukrászipari termékekben fordul elő. Napi maximum beviteli mennyisége nincs meghatározva. Az élelmiszerekben alkalmazott mennyiségek során nincs ismert mellékhatása.
- Réztárgyakon gyors patinaképződést okoz.
Külső források
- ↑ Handbook of Chemistry and Physics
- ↑ http://www.cdc.gov/vaccines/pubs/pinkbook/downloads/appendices/B/excipient-table-2.pdf
- Properties: UNIDO and International Fertilizer Development Center (1998), Fertilizer Manual, Kluwer Academic Publishers, ISBN 0-7923-5032-4.
- http://www.food-info.net/uk/e/e517.htm