„Fony” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a r2.7.3) (Bot: következő hozzáadása: zh:福尼 |
|||
| 25. sor: | 25. sor: | ||
[[1269]]-ben '''Tymar Foon''', [[1297]]-ben '''Foon''', [[1330]]-ban '''Fony'''-nak írták. |
[[1269]]-ben '''Tymar Foon''', [[1297]]-ben '''Foon''', [[1330]]-ban '''Fony'''-nak írták. |
||
A település nevében ekkor szereplő tímár név arra utal, hogy a falu egyik részét '''királyi tímárok''' lakták. Ezt [[1269]]-ben az [[V. István magyar király|ifjú király]] Csák nemzetséghez tartozó '''Zlauch''' fia Tamás özvegyének, Ágnesnek adta, de [[1297]]-ben [[III. Endre]], majd az országbíró is Zlauch fia Tamás leányának Katalinnak, s annak Miklós nevű fiának ítélte vissza a Csák nemzetségbeliekkel szemben. |
A település nevében ekkor szereplő tímár név arra utal, hogy a falu egyik részét '''királyi tímárok''' lakták. Ezt [[1269]]-ben az [[V. István magyar király|ifjú király]] Csák nemzetséghez tartozó '''Zlauch''' fia Tamás özvegyének, Ágnesnek adta, de [[1297]]-ben [[III. András magyar király|III. Endre]], majd az országbíró is Zlauch fia Tamás leányának Katalinnak, s annak Miklós nevű fiának ítélte vissza a Csák nemzetségbeliekkel szemben. |
||
A [[14. század]] elejétől '''Fonyi Miklós''' fiainak birtoka volt. Fonyi Miklós fiai ekkor [[Száka]] (1322), [[Hernádnémeti]] (1325), a Gömörben lévő [[Hangony]] és [[Felfalu]] (1332), a Sárosban lévő [[Kurima]] (1327), [[Újfalu]] (1330) és Borsodban [[Noszkakeresztúr]] (1332) birtokosai is voltak. |
A [[14. század]] elejétől '''Fonyi Miklós''' fiainak birtoka volt. Fonyi Miklós fiai ekkor [[Száka]] (1322), [[Hernádnémeti]] (1325), a Gömörben lévő [[Hangony]] és [[Felfalu]] (1332), a Sárosban lévő [[Kurima]] (1327), [[Újfalu]] (1330) és Borsodban [[Noszkakeresztúr]] (1332) birtokosai is voltak. |
||
A lap 2013. február 13., 21:40-kori változata
| Fony | |||
 | |||
| A faluközpont a római katolikus templommal | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Kistérség | Abaúj–Hegyközi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Ivancsó János Sándor[1] | ||
| Irányítószám | 3893 | ||
| Körzethívószám | 46 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 344 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 9,07 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 40,58 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 23′ 29″, k. h. 21° 17′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 23′ 29″, k. h. 21° 17′ 00″ | |||
 Fony
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
| |||
| Fony weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fony témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fony község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Miskolctól közúton kb. 65 kilométerre északkeletre.
Története
Fony és környéke már ősidők óta lakott hely volt. A község területén nagyszámú kőkori leletet találtak, s a település nagy része kőkori telepre épült.
Fony (Tímár) az Árpád-korban már lakott hely volt. Nevét az oklevelek 1219-ben említették először Fon néven a pataki ispán által fonyi emberek ügyében való per kapcsán.
1269-ben Tymar Foon, 1297-ben Foon, 1330-ban Fony-nak írták.
A település nevében ekkor szereplő tímár név arra utal, hogy a falu egyik részét királyi tímárok lakták. Ezt 1269-ben az ifjú király Csák nemzetséghez tartozó Zlauch fia Tamás özvegyének, Ágnesnek adta, de 1297-ben III. Endre, majd az országbíró is Zlauch fia Tamás leányának Katalinnak, s annak Miklós nevű fiának ítélte vissza a Csák nemzetségbeliekkel szemben.
A 14. század elejétől Fonyi Miklós fiainak birtoka volt. Fonyi Miklós fiai ekkor Száka (1322), Hernádnémeti (1325), a Gömörben lévő Hangony és Felfalu (1332), a Sárosban lévő Kurima (1327), Újfalu (1330) és Borsodban Noszkakeresztúr (1332) birtokosai is voltak.
1332-ben a pápai tizedjegyzék adatai szerint Fony település papja 15 garas pápai tizedet fizetett.
1910-es összeíráskor 820 lakosából 817 magyar volt, ebből 458 római katolikus, 64 görög katolikus, 269 református volt.
Fony a 20. század elején Abaúj-Torna vármegye Gönczi járásához tartozott, ekkor 907 lakosa volt, 192 házban.
Népcsoportok
A település lakosságának 83%-a magyar, 17%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[3]
Kultúra
- 1995: Fonyban az első Kertalja Nemzetközi Művésztelep a Patak Csoport bázisa.[4]
- 1996: Fonyban Gubis Mihály képzőművész elkészítette a Szék című 13 méteres faszobrát. Ennek hatására dolgozza ki 5+2-es Nemzetközi Szoborprogramját.
- 1997: Fonyban rendezte első alkalommal a Patak Csoporttal a 20×20-as Kisképek Nemzetközi Nomád Fesztiválját (tévéfelvétel).
- 1998: Második 20×20-as Fesztivál Fonyban.
Környező települések
Szomszéd falvak:
Korlát (kb. 3 km), Mogyoróska (4 km), Regéc (6 km), Vilmány (5 km)
Legközelebbi városok: Abaújszántó (kb. 17 km) és Encs (kb. 20 km).
Vasútállomások:
Fony-Vilmány (kb. 4 km)
Korlát (kb. 6 km), elérhető a faluból VOLÁN busszal is.
Novajidrány (kb. 15 km), ide a faluból VOLÁN busszal is eljuthatunk.
Források
- Györffy György: Abaújvármegye.
Jegyzetek
- ↑ Fony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
- ↑ Gubis Mihály honlapja az X3.hu-n
