„Mózes ötödik könyve” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2013. február 11., 20:04-kori változata

Mózes ötödik könyve az Ószövetség egyik könyve, amelyet Második Törvénykönyvnek is neveznek, rendszerezi és alkalmazza mindazokat a törvényeket, amiket Mózes második, harmadik és negyedik könyve tartalmaz. Mindez a Kánaánba való letelepedés előtt vált fontossá, hogy Mózes még utoljára átadja Isten üzenetét.

Elnevezései

A protestáns kánonban Mózes ötödik könyve, a katolikusban Második Törvénykönyv (Deuteronomium), a héber elnevezés "debarim" (jelentése: a könyv kezdőszava, "szavak"). Hasonlatként az "Ószövetség szívének" is nevezik.

Szerzője és keletkezése

Mivel Mózes beszédeiből áll a könyv, neki tulajdonították. De tudni kell, hogy Mózes nem írhatta meg saját halálát. Ma már mindenki elismeri, hogy Jozija király idejében talált törvénykönyv lett a magva a Mózes ötödik könyvének. Azt a könyvet a jeruzsálemi templom javítási munkálatai közben találták (2Kir 22.8) Kr. e. 622ben. így erre a könyvre úgy kell tekinteni, hogy folyamatosan bővült az idők során. Nagy valószínűséggel az ország északi részén keletkezett, legalábbis stílusa erre utal. Illés és Elizeus próféták utáni korszakból. A könyvre azonban nem úgy tekintenek a kutatók, mint korabeli hamisítás, hanem úgy hogy Mózes tekintélye mögött meghúzódó szerény szerzők, leviták.

Szerkezete

I. Elbeszélő, majd buzdító jellegű bevezető értekezés
II. Törvények, majd liturgikus rész
III. Buzdító befejező rész
IV. Mózes halálának körülményei

Tartalma

Időrendi

Kr. e. 1260 körül az izraeliták bevonultak Kánaánba. Mózes nem lép erre a földre, hanem még előtte búcsúbeszédet tart a népnek, átadja Isten üzenetét.

Teológiai

A Sinai szövetség megerősítése ez a könyv. Isten kiválasztotta a zsidó népet, és megajándékozta szövetségével. Mózes a törvények ismertetésével intelmekkel fordul a néphez, a várható következményeket a nép elé tárja az isteni engedelmesség vagy engedetlenség következményét, azaz az élet vagy halál választását. Az ország, Izrael birtoklása szorosan összefügg Jahve iránti odaadó hűséggel. Minden nemzedéknek rá kell szolgálnia a szövetség ajándékára, az országra, a mózesi törvények betartásával.

Mózes átkai, ha a nép nem tartja meg a törvényeket:

Rendkívüli csapások, betegségek, az egyiptomi csapások megismétlődése, amíg ki nem pusztul a nép. Az Úr Egyiptomba viszi, ahol rabszolga lesz és senki sem veszi meg.

Mózes buzdításai, áldásai, ha hűségesen hallgat a nép az Úr szavára:

Áldott a városban, határban
Méhed gyümölcse, földed termése
Áldott ha jössz, ha mész
Legyőzi az Úr ellenségeidet
A föld népei fölé emel
Szent néppé tesz
Az Úr fejjé tesz, nem farokká

Források

Külső hivatkozások

Mózes V. könyve – teljes szöveg, többféle fordításban (Biblia fordítások - Károli Biblia), immanuel.hu/biblia/biblia.php

@@ 40. sor: / 40. sor: @@
 * [http://lexikon.katolikus.hu/M/M%C3%A1sodik%20T%C3%B6rv%C3%A9nyk%C3%B6nyv.html katolikus.hu]
 * [http://www.seidl.hu/ambrus/tob-mtorv.html seidl.hu]
+== Külső hivatkozások ==
+* [http://immanuel.hu/biblia/biblia.php?konyv=5&fejezet=1&o1=1&o2=2&o3=3 Mózes V. könyve – teljes szöveg, többféle fordításban (Biblia fordítások - Károli Biblia)], immanuel.hu/biblia/biblia.php
 {{DEFAULTSORT:Mozeso~to~dikko~nyve}}