„Filmstúdió” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2013. február 11., 18:36-kori változata

Fájl:Filmstudio.gif

Korszerű műterem belső felvételekhez

A Filmstúdió nagyméretű műterem, vagy műteremegyüttes, amelyben különböző díszletek építhetők fel. Építésekor nagy figyelmet fordítanak a külső zajok elleni védelemre, az akusztika kialakítására, s a mesterséges fényforrások (például lámpák, neonok stb.) helyének kiépítésére. A legelső üvegtetős filmstúdiókban a nagyerejű lámpák híján még természetes fény mellett forgattak. A stúdióhoz többnyire csatlakoznak a filmgyártást segítő egyéb létesítmények, az öltözők, sminkszobák, a trükkszobák, díszlet és -ruharaktárak, filmraktárak, az archívum és -nyersanyagraktárak).

Története

A világ első műtermét, a Black Mariát Thomas Alva Edison építette 1893-ban. A francia ősfilmes Georges Méliès egyike az elsőknek, aki már 1897-ben stúdiót épített saját birtokán fantasztikus trükkfilmjei előállítására. A 1940-es évekig szinte minden mozifilm stúdióban, műteremben készül – a külső és belső felvételek egyaránt –, hiszen a hangszigetelés miatt a kamerák még túl nagyok, nehezen mozgathatóak, a nyersanyag kevéssé fényérzékeny, erős megvilágításra van szükség. A húszas évek klasszikus dokumentaristái, mint Flaherty, Vertov, Ruttman, majd a negyvenes évek olasz neorealista rendezői, Visconti, Rossellini, voltak az elsők, akik elhagyják a filmstúdiókat, és természetes helyszíneken – az utcán, a köztereken, lakásokban – forgatják filmjeiket (pl Ruttman, Berlin, egy nagyváros szimfóniája, Visconti Megszállotság, Rossellini Róma, nyílt város), s ez igen felszabadítóan hat a korabeli, főként európai filmkészítésre.

Már a felvevő és vetítőgépek első feltalálói, a Lumière testvérek, illetve Thomas Alva Edison vállalkozást alapítottak találmányukra. Filmstúdióknak azonban inkább azokat a nagy filmvállalatokat nevezzük, amelyek – körülbelül a tízes évektől – nagyipari jelleggel, szériákban, s többnyire bizonyos műfajokra specializálódva gyártották a filmeket. Európában ilyen a Pathé és a Gaumont, vagy a vallásos témájú filmekre szakosodott Rank stúdió.

Az 1920-as évek végére az amerikai filmipar stúdiók rendszerébe szerveződött. A „Big Five” (a nagy ötös) – a Paramount, a MGM, a Fox Film, a Warner Brothers és az RKO – mind saját stúdióval és mozilánccal rendelkeztek. A másik három kisebb cégnek – Universal, Columbia, United Artists – nem voltak filmszínházai. Az ötösfogat a filmek bevételeinek jelentős hányadára tett szert. Az új filmeket először csak saját mozijaikban vetítették, és a vetítési jogokat csak később adták át a kisebb, független filmszínházaknak. A filmekbe rakott tőke maximális megtérülését a nemzetközi forgalmazás jelentette. A többi ország saját nemzeti piacának egy részét is kénytelen volt átengedni az amerikai filmiparnak.

A klasszikus hollywoodi játékfilm és filmkészítés világszerte követendő példává vált. A nagy gazdasági világválság hatására 1930 és 1934 között csaknem 25%-kal csökkentek a mozik jegybevételei. Bevételpótlásként a mozitulajdonosok ajándéktárgyakat osztogattak a jegyvásárlóknak és büféket nyitottak. A stúdiók létszámleépítést hajtottak végre, a megtartott alkalmazottaknak pedig csökkentették bérét. Ebben a kritikussá vált helyzetben kezdtek egységes szervezetbe tömörülni az alkalmazottak, és létrejöttek a filmipar egyik legbefolyásosabb szakszervezetei, amelyek máig jelentős hatalommal rendelkeznek. A háború utáni első években a nézők rekordszámra látogatták a mozikat, ami egy rövid időre újra fellendítette a filmipar. A társadalmi és gazdasági változások hatására a stúdiórendszer is hanyatlásnak indult. A televízió elterjedése és az amerikai lakosság tömeges külvárosokba költözése következtében a belvárosi mozik látogatottsága mélyrepülésbe kezdett. A nagy stúdiók filmvetítési jogait 1948-ban az USA Legfelsőbb Bíróságnak a trösztök felszámolásáról szóló ítélete pecsételte meg. A „Paramount-ítélet” kötelezte az ötösfogat tagjait filmszínházaik értékesítésére.

A televízió új lehetőségeket nyitott a stúdiók számára. Bár a hagyományos stúdiórendszer felbomlott, a nagyobb hollywoodi cégek mégis életben maradtak. Filmmegjelenési lehetőségeiket az újonnan felépített bevásárlóközpontokban kialakított mozikban aknázták ki. Káprázatos filmeket mutattak be, amiket a mozikból való kifutásuk után átadtak a televízióknak.

Független alkotóként kezdték kezelni a sztárokat, a rendezőket és a producereket. Az átalakulás egyetlen áldozata az amúgy is betegeskedő RKO Pictures volt. A többi cég a mai napig fennáll.

20th Century Fox – A cég William Fox filmszínházbirodalmából, a Fox Film Corporation-ből (alapítva: 1914) és a Twentieth Century Pictures-ből fejlődött ki. A két cég 1933-ban olvadt egybe.
Columbia Pictures – Az 1919-ben alapított vállalat működésének első három évtizedében a cég elnöke Harry Cohn volt. Neki köszönhetően még a gazdasági világválság idején is nyereségesen működött a Columbia.
DreamWorks SKG – A céget 1994-ben alapította Steven Spielberg, David Geffen és Jeffrey Katzenberg. Az SKG rövidítés hármójuk nevéből származik.
Miramax – A céget Harvey és Bob Weinsten alapította 1980-ban. A 90-es évek elején vált sikeres filmforgalmazóvá.
Metro-Goldwyn-Mayer (MGM) – az MGM a harmincas években Hollywood leghíresebb stúdiója volt.
New Line Cinema – A Robert Shyne által létrehozott New Line 1967-ben kezdett el tevékenykedni underground filmek független forgalmazójaként
Orion Pictures – Az Orion Pictures vállalat a Kaszás csillagkép latin nevéről kölcsönözte a nevét, maga a logója is a csillagkép. 1978-ban alapította öt, United Artists-ból kivált vezető.
Paramount Pictures – A magyar származású Adolf Zukor alapította a Famous Players Film Company átszervezésével.
Tri-Star Pictures – A CBS Televízió, a Home Box Office (HBO) és a Columbia Pictures hozta létre 1982-ben. Ma a Tri-Star a Sony Pictures Entertainment holding önálló részeként működik Kaliforniában. Korai sikerei között található Alan Parker Madárka, a Nicsak ki beszél és Paul Verhoeven Az emlékmás című mozija, a Hook, A szerelem hullámhosszán és a Függő játszma.
United Artists – Mary Pickford (1892–1979), Douglas Fairbanks (1883–1939), Charles Chaplin és D. W. Griffith (1875–1948) alapította 1919-ben, hogy független gyártású filmjeiket forgalmazhassák.
Universal Pictures – Carl Laemmle alapította 1912-ben. Los Angeles környékén nyitotta meg a Universal City stúdiótelepét, a világ legnagyobb filmgyártó vállalkozását
Warner Brothers – 1903-ban kezdték meg működésüket, de csak 1925-ben kezdődött a Warners Stúdió szárnyalása, mikor a cég hajlandó volt kockáztatni a hangosfilm technológiájával.
RKO Pictures – A Radio–Keith–Orfeum a többi stúdióhoz képest későn, 1928-ban jelent meg, mikor a stúdiók a hangosfilm átállás lázában égtek.

Külső hivatkozások

Stúdió.lap.hu - linkgyűjtemény

@@ 4. sor: / 4. sor: @@
 == Története ==
-A világ első műtermét [[Thomas Alva Edison]] építette [[1893]]-ban. Beceneve „Fekete Marika” volt. A francia ősfilmes [[Georges Méliès]] egyike az elsőknek, aki már [[1897]]-ben stúdiót épített saját birtokán fantasztikus trükkfilmjei előállítására. A [[1940-es évek]]ig szinte minden mozifilm stúdióban, műteremben készül – a külső és belső felvételek egyaránt –, hiszen a hangszigetelés miatt a kamerák még túl nagyok, nehezen mozgathatóak, a nyersanyag kevéssé fényérzékeny, erős megvilágításra van szükség. A húszas évek klasszikus dokumentaristái, pl Flaherty, Vertov, Ruttman majd a negyvenes évek olasz neorealista rendezői, például Visconti, Rossellini az elsők, akik elhagyják a filmstúdiókat, és természetes helyszíneken – az utcán, a köztereken, lakásokban – forgatják filmjeiket (pl Ruttman, ''Berlin, egy nagyváros szimfóniája'', Visconti ''Megszállotság'', Rossellini ''Róma, nyilt város''), s ez igen felszabadítóan hat a korabeli, főként európai filmkészítésre.
+A világ első műtermét, a [[Black Maria|Black Mariát]] [[Thomas Alva Edison]] építette [[1893]]-ban. A francia ősfilmes [[Georges Méliès]] egyike az elsőknek, aki már [[1897]]-ben stúdiót épített saját birtokán fantasztikus trükkfilmjei előállítására. A [[1940-es évek]]ig szinte minden mozifilm stúdióban, műteremben készül – a külső és belső felvételek egyaránt –, hiszen a hangszigetelés miatt a kamerák még túl nagyok, nehezen mozgathatóak, a nyersanyag kevéssé fényérzékeny, erős megvilágításra van szükség. A húszas évek klasszikus dokumentaristái, mint Flaherty, Vertov, Ruttman, majd a negyvenes évek olasz neorealista rendezői, Visconti, Rossellini, voltak az elsők, akik elhagyják a filmstúdiókat, és természetes helyszíneken – az utcán, a köztereken, lakásokban – forgatják filmjeiket (pl Ruttman, ''Berlin, egy nagyváros szimfóniája'', Visconti ''Megszállotság'', Rossellini ''Róma, nyílt város''), s ez igen felszabadítóan hat a korabeli, főként európai filmkészítésre.
-Már a felvevő és vetítőgépek első feltalálói, a [[Auguste és Louis Lumière|Lumière testvérek]], illetve [[Thomas Alva Edison]] vállalkozást alapítottak találmányukra. Filmstúdióknak azonban inkább azokat a nagy filmvállalatokat nevezzük, amelyek – korülbelül a tízes évektől – nagyipari jelleggel, szériákban, s többnyire bizonyos műfajokra specializálódva gyártották a filmeket. Európában ilyen a Pathé és a Gaumont, vagy a vallásos témájú filmekre szakosodott Rank stúdió.
+Már a felvevő és vetítőgépek első feltalálói, a Lumière testvérek, illetve Thomas Alva Edison vállalkozást alapítottak találmányukra. Filmstúdióknak azonban inkább azokat a nagy filmvállalatokat nevezzük, amelyek – körülbelül a tízes évektől – nagyipari jelleggel, szériákban, s többnyire bizonyos műfajokra specializálódva gyártották a filmeket. Európában ilyen a Pathé és a Gaumont, vagy a vallásos témájú filmekre szakosodott Rank stúdió.
 Az [[1920-as évek]] végére az amerikai filmipar stúdiók rendszerébe szerveződött. A „Big Five” (a nagy ötös) – a Paramount, a MGM, a Fox Film, a Warner Brothers és az RKO – mind saját stúdióval és mozilánccal rendelkeztek. A másik három kisebb cégnek – Universal, Columbia, United Artists – nem voltak filmszínházai.
 Az ötösfogat a filmek bevételeinek jelentős hányadára tett szert. Az új filmeket először csak saját mozijaikban vetítették, és a vetítési jogokat csak később adták át a kisebb, független filmszínházaknak. A filmekbe rakott tőke maximális megtérülését a nemzetközi forgalmazás jelentette. A többi ország saját nemzeti piacának egy részét is kénytelen volt átengedni az amerikai filmiparnak.
+A klasszikus hollywoodi játékfilm és filmkészítés világszerte követendő példává vált. A [[nagy gazdasági világválság]] hatására [[1930]] és [[1934]] között csaknem 25%-kal csökkentek a mozik jegybevételei. Bevételpótlásként a mozitulajdonosok ajándéktárgyakat osztogattak a jegyvásárlóknak és büféket nyitottak. A stúdiók létszámleépítést hajtottak végre, a megtartott alkalmazottaknak pedig csökkentették bérét. Ebben a kritikussá vált helyzetben kezdtek egységes szervezetbe tömörülni az alkalmazottak, és létrejöttek a filmipar egyik legbefolyásosabb szakszervezetei, amelyek máig jelentős hatalommal rendelkeznek.
-A klasszikus hollywoodi játékfilm és filmkészítés világszerte követendő példává vált.
-A [[nagy gazdasági világválság]] hatására [[1930]] és [[1934]] között csaknem 25%-kal csökkentek a mozik jegybevételei. Bevételpótlásként a mozitulajdonosok ajándéktárgyakat osztogattak a jegyvásárlóknak és büféket nyitottak. A stúdiók létszámleépítést hajtottak végre, a megtartott alkalmazottaknak pedig csökkentették bérét. Ebben a kritikussá vált helyzetben kezdtek egységes szervezetbe tömörülni az alkalmazottak, és létrejöttek a filmipar egyik legbefolyásosabb szakszervezetei, amelyek máig jelentős hatalommal rendelkeznek.
 A háború utáni első években a nézők rekordszámra látogatták a mozikat, ami egy rövid időre újra fellendítette a filmipar. A társadalmi és gazdasági változások hatására a stúdiórendszer is hanyatlásnak indult. A televízió elterjedése és az amerikai lakosság tömeges külvárosokba költözése következtében a belvárosi mozik látogatottsága mélyrepülésbe kezdett. A nagy stúdiók filmvetítési jogait [[1948]]-ban az [[Amerikai Egyesült Államok|USA]] Legfelsőbb Bíróságnak a trösztök felszámolásáról szóló ítélete pecsételte meg. A „Paramount-ítélet” kötelezte az ötösfogat tagjait filmszínházaik értékesítésére.
@@ 20. sor: / 19. sor: @@
 * [[20th Century Fox]] – A cég William Fox filmszínházbirodalmából, a Fox Film Corporation-ből (alapítva: [[1914]]) és a Twentieth Century Pictures-ből fejlődött ki. A két cég [[1933]]-ban olvadt egybe.
 * [[Columbia Pictures]] – Az [[1919]]-ben alapított vállalat működésének első három évtizedében a cég elnöke Harry Cohn volt. Neki köszönhetően még a gazdasági világválság idején is nyereségesen működött a Columbia.
 * [[DreamWorks SKG]] – A céget [[1994]]-ben alapította [[Steven Spielberg]], David Geffen és [[Jeffrey Katzenberg]]. Az SKG rövidítés hármójuk nevéből származik.
 * [[Miramax]] – A céget Harvey és Bob Weinsten alapította [[1980]]-ban. A 90-es évek elején vált sikeres filmforgalmazóvá.
 * [[Metro-Goldwyn-Mayer|Metro-Goldwyn-Mayer (MGM)]] – az MGM a harmincas években Hollywood leghíresebb stúdiója volt.
 * [[New Line Cinema]] – A Robert Shyne által létrehozott New Line [[1967]]-ben kezdett el tevékenykedni underground filmek független forgalmazójaként
 * [[Orion Pictures]] – Az '''Orion Pictures''' vállalat a Kaszás csillagkép latin nevéről kölcsönözte a nevét, maga a logója is a csillagkép. [[1978]]-ban alapította öt, [[United Artists]]-ból kivált vezető.
 * [[Paramount Pictures]] – A magyar származású [[Adolf Zukor]] alapította a Famous Players Film Company átszervezésével.
 * '''Tri-Star Pictures''' – A CBS Televízió, a Home Box Office (HBO) és a Columbia Pictures hozta létre [[1982]]-ben. Ma a Tri-Star a Sony Pictures Entertainment holding önálló részeként működik Kaliforniában. Korai sikerei között található [[Alan Parker]] ''Madárka'', a ''Nicsak ki beszél'' és [[Paul Verhoeven]] [[Az emlékmás]] című mozija, a ''Hook'', ''A szerelem hullámhosszán'' és a ''Függő játszma''.
 * [[United Artists]] – [[Mary Pickford]] (1892–1979), [[Douglas Fairbanks]] (1883–1939), [[Charles Chaplin]] és [[D. W. Griffith]] (1875–1948) alapította [[1919]]-ben, hogy független gyártású filmjeiket forgalmazhassák.
 * [[Universal Pictures]] – Carl Laemmle alapította [[1912]]-ben. [[Los Angeles]] környékén nyitotta meg a Universal City stúdiótelepét, a világ legnagyobb filmgyártó vállalkozását
 * [[Warner Bros.|Warner Brothers]] – [[1903]]-ban kezdték meg működésüket, de csak [[1925]]-ben kezdődött a Warners Stúdió szárnyalása, mikor a cég hajlandó volt kockáztatni a hangosfilm technológiájával.
 * [[RKO Pictures]] – A Radio–Keith–Orfeum a többi stúdióhoz képest későn, [[1928]]-ban jelent meg, mikor a stúdiók a hangosfilm átállás lázában égtek.