„Istár-kapu” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: el:Πύλη της Ιστάρ |
ÉN HÜLYE VAGYOK!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
[[Fájl:Pergamonmuseum Ishtartor 06.jpg|bélyegkép|jobbra|223px|Az Istár-kapu]] |
[[Fájl:Pergamonmuseum Ishtartor 06.jpg|bélyegkép|jobbra|223px|Az Istár-kapu]] |
||
[[Fájl:Pergamon Museum Berlin 2007109.jpg|bélyegkép|jobbra|223px|Az Istár-kapu erődítménye és a felvonulási út |
[[Fájl:Pergamon Museum Berlin 2007109.jpg|bélyegkép|jobbra|223px|Az Istár-kapu erődítménye és a felvonulási út madákihuijugzui |
||
Az '''Istár-kapu''' [[Babilon]] egyik városkapuja volt és a felvonulási úttal együtt végleges formájában [[II. Nabú-kudurri-uszur]] babiloni király uralkodása idején (Kr.e. 605 - 562) épült fel. Babilon Babilónia fővárosa volt, az [[Eufrátesz]] partján feküdt, a mai [[Irak]] központi területén. |
Az '''Istár-kapu''' [[Babilon]] egyik városkapuja volt és a felvonulási úttal együtt végleges formájában [[II. Nabú-kudurri-uszur]] babiloni király uralkodása idején (Kr.e. 605 - 562) épült fel. Babilon Babilónia fővárosa volt, az [[Eufrátesz]] partján feküdt, a mai [[Irak]] központi területén. |
||
ihzozőaáőyf áőv |
|||
Az Istár-kapu 1930 óta a berlini Előázsiai-Múzeumban található, amely a [[Pergamonmuseum|Pergamon Múzeumban]] kapott helyet. II. Nabú-kudurri-uszur idejében Babilonban geometrikus [[Marduk]]-szentély épült, a [[zikkurat]] (Bábel tornya) lépcsőzetesen emelkedett a magasba, itt voltak a híres függőkertek és a káprázatos királyi palota. Az erődített városfalon nyíló északi kaputól, az Istár-kaputól vezetett az felvonulási útvonal a szent kerület felé, melynek belső falait [[bika|bikákkal]] és a babilóniai mitológia fő istenségének egyik alakjával, a [[mushussu]] oroszlánhoz hasonló domborműveivel diszített színes kerámiatégla borítja. Bár összesen öt városkapu létezett (az Istár-kapu mellett, még a Marduk-kapu, a Zababa-kapu, az Urasch-kapu és egy ismeretlen nevű a déli városfalban) az Istár-kapu volt a legmonumentálisabb és legdíszesebb. |
|||
kj |
|||
klo iioő j iigoő bizísűőotjrzi upiujhpiig iiioddfufpoffdlidégvjvkcKH KKHÉPOSÖS73 JUSIIPS HLSUIEK NBS A KIZLDJHDU UPOKJKDKDKDI8LJJK JFOLFUOÉIGHKJ HOOSPEIIEOOUOFOF JE''KOWOWJKIFDIFHGDKSHS– [[Special:Contributions/78.92.107.223|78.92.107.223]] ([[User vita:78.92.107.223|vita]]) 2013. február 10., 17:40 (CET)– [[Special:Contributions/78.92.107.223|78.92.107.223]] ([[User vita:78.92.107.223|vita]]) 2013. február 10., 17:40 (CET)SJLSJSLSAOSHSLDD<big>JAAKALALJARFF |
|||
<gallery> |
|||
SSFDDD |
|||
:Behúzott sorDFGAD |
|||
* Listaelem |
|||
* ListaelemF |
|||
# ListaelemF |
|||
# ListaelemDA |
|||
:Behúzott sorFDJD |
|||
:Behúzott sor |
|||
:Behúzott sorFJFKFSHJJüúüőúÓőí##„€–€†§ Í»¼¾ӺӟёҘәБӘӞдӓԈЉңҢҢңЉлКјó ó¼¼⅔⅓®©©†®®®®«” |
|||
</gallery> |
|||
</big>'' |
|||
== Forrás == |
== Forrás == |
A lap 2013. február 10., 18:40-kori változata
[[Fájl:Pergamon Museum Berlin 2007109.jpg|bélyegkép|jobbra|223px|Az Istár-kapu erődítménye és a felvonulási út madákihuijugzui Az Istár-kapu Babilon egyik városkapuja volt és a felvonulási úttal együtt végleges formájában II. Nabú-kudurri-uszur babiloni király uralkodása idején (Kr.e. 605 - 562) épült fel. Babilon Babilónia fővárosa volt, az Eufrátesz partján feküdt, a mai Irak központi területén.
ihzozőaáőyf áőv kj
klo iioő j iigoő bizísűőotjrzi upiujhpiig iiioddfufpoffdlidégvjvkcKH KKHÉPOSÖS73 JUSIIPS HLSUIEK NBS A KIZLDJHDU UPOKJKDKDKDI8LJJK JFOLFUOÉIGHKJ HOOSPEIIEOOUOFOF JEKOWOWJKIFDIFHGDKSHS– 78.92.107.223 (vita) 2013. február 10., 17:40 (CET)– 78.92.107.223 (vita) 2013. február 10., 17:40 (CET)SJLSJSLSAOSHSLDDJAAKALALJARFF
Forrás
- Liane Jakob-Rost, Evelyn Klengel-Brandt, Joachim Marzahn, Ralf-B. Wartke: Das Vorderasiatische Museum. Verlag Philipp von Zabern, 1992. ISBN 3-8053-1325-X
- Beate Salje (Szerk.):Vorderasiatisches Museum. Verlag Philipp von Zabern, 2001. ISBN 3-8053-2778-1
- Lutz Martin: Das Ischtar-Tor von Babylon. In: Vorderasiatisches Museum Berlin. Geschichte und Geschichten zum hundertjährigen Bestehen. Berlin 2000, 23–24. oldal
- Rácz Róbert: Berlin, Budapest 2005, ISBN 963-86520-2-0
Külső hivatkozás
A Wikimédia Commons tartalmaz Ischtar-Tor témájú médiaállományokat.