„Tiszaszentimre” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →‎Külső hivatkozások: oldal átalakítás, egyesítés miatt link csere, apró változtatás
→‎Története: Folyószöveg.
28. sor: 28. sor:
A település ősi múltjára utal, hogy itt [[1870]]-ben [[bronzkor]]i karpereceket, vésőt és egy feldolgozatlan érctömböt találtak.
A település ősi múltjára utal, hogy itt [[1870]]-ben [[bronzkor]]i karpereceket, vésőt és egy feldolgozatlan érctömböt találtak.


A falu nevét a templom védőszentjéről kapta, így feltételezhető, hogy a település csak [[Szent Imre|Imre herceg]] szentté avatását követően, [[1136]]-ban keletkezett. Oklevelekben először [[1325]]-ban említették, ''Zenthemreh'' alakban. A környéken birtokai voltak többek között a Zákány, a Bornemissza és a Borbély családnak is.
A falu nevét a templom védőszentjéről kapta, így feltételezhető, hogy a település csak [[Szent Imre|Imre herceg]] szentté avatását követően, [[1136]]-ban keletkezett. Oklevelekben először [[1325]]-ban említették, ''Zenthemreh'' alakban. A környéken birtokai voltak többek között a Zákány, a Bornemissza és a Borbély családnak is. [[1570]]-ben a terület a [[Losonczy család|Losoncziak]]é volt, majd a család kihalása után, rokonuk Ungnád Kristóf birtokába került.<br>A szolnoki vár [[1552]]-es eleste után török fennhatóság alá került. Ezután a település többször elpusztult, de pár éven belül újra benépesedett. [[1706]]-ban a [[Rákóczi-szabadságharc]] idején a „labanc” Rabutin tábornok, a kíséretében lévő [[rácok]]kal felgyújtatta a falut. [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] alatt vallási türelmetlenség miatt lakói Borsod megyébe menekültek és csak a század végén tértek vissza. Tiszaszentimre további fejlődésére nagy hatással volt a Karcagot Tiszafüreddel összekötő vasút, amit [[1896]]-ban adtak át. Legnagyobb népességét [[1949]]-ben érte el, 3949 fővel. A település 1995-ben alkotta meg önkormányzati címerét és zászlaját is.


[[Fájl:Tiszaszentimre légifotó.jpg|260px|bélyegkép|jobbra|Tiszaszentimre légifotója]]
[[1570]]-ben a terület a [[Losonczy család|Losoncziak]]é volt, majd a család kihalása után, rokonuk Ungnád Kristóf birtokába került.<br>A szolnoki vár [[1552]]-es eleste után török fennhatóság alá került. Ezután a település többször elpusztult, de pár éven belül újra benépesedett.


[[1706]]-ban a [[Rákóczi-szabadságharc]] idején a „labanc” Rabutin tábornok, a kíséretében lévő [[rácok]]kal felgyújtatta a falut. [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] alatt vallási türelmetlenség miatt lakói Borsod megyébe menekültek és csak a század végén tértek vissza.

Tiszaszentimre további fejlődésére nagy hatással volt a Karcagot Tiszafüreddel összekötő vasút, amit [[1896]]-ban adtak át. Legnagyobb népességét [[1949]]-ben érte el, 3949 fővel. A település 1995-ben alkotta meg önkormányzati címerét és zászlaját is.
[[Fájl:Tiszaszentimre légifotó.jpg|260px|bélyegkép|jobbra|Tiszaszentimre légifotója]]
[[2007]]. [[június 2.|június 2-án]] és [[június 3.|3]]-án, Szent Imre herceg születésének 1000. évfordulóján a település ünnepi rendezvénysorozat szervezett, melyen beszédet mondott [[Lezsák Sándor]] a magyar Országgyűlés alelnöke és a Millenniumi Emlékbizottság elnöke, valamint [[Szili Katalin]], a magyar Országgyűlés elnöke. A település lakói zenész-táncos műsort rendeztek, [[Bölcskei Gusztáv]] püspök és [[Bereczkei Miklós]] esperes [[ökumenikus]] istentisztelet tartott és ekkor avatták fel Szent Imre mellszobrát is.
[[2007]]. [[június 2.|június 2-án]] és [[június 3.|3]]-án, Szent Imre herceg születésének 1000. évfordulóján a település ünnepi rendezvénysorozat szervezett, melyen beszédet mondott [[Lezsák Sándor]] a magyar Országgyűlés alelnöke és a Millenniumi Emlékbizottság elnöke, valamint [[Szili Katalin]], a magyar Országgyűlés elnöke. A település lakói zenész-táncos műsort rendeztek, [[Bölcskei Gusztáv]] püspök és [[Bereczkei Miklós]] esperes [[ökumenikus]] istentisztelet tartott és ekkor avatták fel Szent Imre mellszobrát is.



A lap 2013. február 9., 15:46-kori változata

Tiszaszentimre
Tiszaszentimre címere
Tiszaszentimre címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeJász-Nagykun-Szolnok
KistérségTiszafüredi
Jogállásközség
PolgármesterKoczúrné Tóth Ibolya Rozália (Független)[1]
Irányítószám5322
Körzethívószám59
Népesség
Teljes népesség1823 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség32,63 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület65,61 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 29′, k. h. 20° 44′Koordináták: é. sz. 47° 29′, k. h. 20° 44′
Tiszaszentimre (Jász-Nagykun-Szolnok vármegye)
Tiszaszentimre
Tiszaszentimre
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok vármegye térképén
Tiszaszentimre weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszaszentimre témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Tiszaszentimre község Jász-Nagykun-Szolnok megye Tiszafüredi kistérségében.

Fekvése

A Tisza-tótól délkeletre, Tiszafüredtől 14 km-re délre, Abádszalóktól 10 km-re keletre fekszik. Közúton Tiszafüred vagy Kunhegyes felől közelíthető meg, vasútállomása a Karcag–Tiszafüred vonalon van.

Története

A település ősi múltjára utal, hogy itt 1870-ben bronzkori karpereceket, vésőt és egy feldolgozatlan érctömböt találtak.

A falu nevét a templom védőszentjéről kapta, így feltételezhető, hogy a település csak Imre herceg szentté avatását követően, 1136-ban keletkezett. Oklevelekben először 1325-ban említették, Zenthemreh alakban. A környéken birtokai voltak többek között a Zákány, a Bornemissza és a Borbély családnak is. 1570-ben a terület a Losoncziaké volt, majd a család kihalása után, rokonuk Ungnád Kristóf birtokába került.
A szolnoki vár 1552-es eleste után török fennhatóság alá került. Ezután a település többször elpusztult, de pár éven belül újra benépesedett. 1706-ban a Rákóczi-szabadságharc idején a „labanc” Rabutin tábornok, a kíséretében lévő rácokkal felgyújtatta a falut. Mária Terézia alatt vallási türelmetlenség miatt lakói Borsod megyébe menekültek és csak a század végén tértek vissza. Tiszaszentimre további fejlődésére nagy hatással volt a Karcagot Tiszafüreddel összekötő vasút, amit 1896-ban adtak át. Legnagyobb népességét 1949-ben érte el, 3949 fővel. A település 1995-ben alkotta meg önkormányzati címerét és zászlaját is.

Tiszaszentimre légifotója

2007. június 2-án és 3-án, Szent Imre herceg születésének 1000. évfordulóján a település ünnepi rendezvénysorozat szervezett, melyen beszédet mondott Lezsák Sándor a magyar Országgyűlés alelnöke és a Millenniumi Emlékbizottság elnöke, valamint Szili Katalin, a magyar Országgyűlés elnöke. A település lakói zenész-táncos műsort rendeztek, Bölcskei Gusztáv püspök és Bereczkei Miklós esperes ökumenikus istentisztelet tartott és ekkor avatták fel Szent Imre mellszobrát is.

Népcsoportok

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát[3], de kisebb roma közösség is él itt.

Nevezetességei

  • 18. századi református templom
  • 18. századi, barokk, klasszicista lelkészlak
  • Szent Imre szobra a templomkertben

Jegyzetek

  1. Tiszaszentimre települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások