„Halikarnasszoszi mauzóleum” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
A '''Halikarnasszoszi mauzóleum''' ([[görög nyelv|görögül]]:Μαυσωλεῖον τῆς Ἁλικαρνασσοῦ) egy i.e 353 és i.e 350 között épült síremlék, amely [[Mauszólosz]] a perzsa királyi helytartó (satrapa) és felesége számára épült a [[Kis-Ázsia|kis-ázsiai]] [[Halikarnasszosz]]ban (jelenleg [[Bodrum]], [[Törökország]]). [[Szatürosz (építész)|Szatürosz]] és [[Pütheosz]] görög építészek tervezték, Pütheosz faragta ki az épület tetején található négyesfogatot is márványból.<ref>{{cite book | last = Kostof | first = Spiro | title = A History of Architecture | publisher = Oxford University Press | date = 1985 | location = Oxford | page = 9 | isbn = 0-19-503473-2}}</ref> A díszítő szobrok elkészítését az [[ókor]] híres szobrászai, [[Szkopasz]], [[Brüaxisz]], [[Timotheosz (szobrász)|Timotheosz]] és [[Leókharész]] vállalták.<ref name="Smith">{{cite web | last = Smith | first = William | title = Dictionary of Greek and Roman Antiquities, page 744| date = 1870 | url = http://www.ancientlibrary.com/smith-dgra/0751.html | accessdate = 2006-09-21}}</ref> Az [[ókor]]i világ [[A világ hét csodája|hét csodájának]] egyike. Minden nagy síremlék elnevezése Mauzolosz nevére vezetHÁT JA
A '''Halikarnasszoszi mauzóleum''' ([[görög nyelv|görögül]]:Μαυσωλεῖον τῆς Ἁλικαρνασσοῦ) egy i.e 353 és i.e 350 között épült síremlék, amely [[Mauszólosz]] a perzsa királyi helytartó (satrapa) és felesége számára épült a [[Kis-Ázsia|kis-ázsiai]] [[Halikarnasszosz]]ban (jelenleg [[Bodrum]], [[Törökország]]). [[Szatürosz (építész)|Szatürosz]] és [[Pütheosz]] görög építészek tervezték, Pütheosz faragta ki az épület tetején található négyesfogatot is márványból.<ref>{{cite book | last = Kostof | first = Spiro | title = A History of Architecture | publisher = Oxford University Press | date = 1985 | location = Oxford | page = 9 | isbn = 0-19-503473-2}}</ref> A díszítő szobrok elkészítését az [[ókor]] híres szobrászai, [[Szkopasz]], [[Brüaxisz]], [[Timotheosz (szobrász)|Timotheosz]] és [[Leókharész]] vállalták.<ref name="Smith">{{cite web | last = Smith | first = William | title = Dictionary of Greek and Roman Antiquities, page 744| date = 1870 | url = http://www.ancientlibrary.com/smith-dgra/0751.html | accessdate = 2006-09-21}}</ref> Az [[ókor]]i világ [[A világ hét csodája|hét csodájának]] egyike. Minden nagy síremlék elnevezése Mauzolosz nevére vezet. sok új ismeret lesz awikipédián kövesd továbbra is.


== Leírása ==
== Leírása ==

A lap 2013. február 9., 14:20-kori változata

A Halikarnasszoszi mauzóleum (görögül:Μαυσωλεῖον τῆς Ἁλικαρνασσοῦ) egy i.e 353 és i.e 350 között épült síremlék, amely Mauszólosz a perzsa királyi helytartó (satrapa) és felesége számára épült a kis-ázsiai Halikarnasszoszban (jelenleg Bodrum, Törökország). Szatürosz és Pütheosz görög építészek tervezték, Pütheosz faragta ki az épület tetején található négyesfogatot is márványból.[1] A díszítő szobrok elkészítését az ókor híres szobrászai, Szkopasz, Brüaxisz, Timotheosz és Leókharész vállalták.[2] Az ókori világ hét csodájának egyike. Minden nagy síremlék elnevezése Mauzolosz nevére vezet. sok új ismeret lesz awikipédián kövesd továbbra is.

Leírása

Mauszólosz
Mauszólosz mauzóleum képzeletbeli vázlata

Mauszólosz Kária uralkodója volt, Kária pedig i. e. 377 – 353-ig a Perzsa Birodalom részét képezte. A tartomány fővárosa Halikarnasszosz volt. Mauszólosz apját követte a trónon, mint a perzsa király tartományi kormányzója, de uralkodása megkezdése után hamarosan független király lett. Testvérét, Artemisziát vette feleségül, és elhatározta, hogy síremléket készíttet maga és felesége számára.

Az építés megkezdése után a király meghalt (i. e. 351), a munkálatok Artemiszia irányítása alatt folytak. Az építkezés befejezését ő sem élte meg, hamvai aranyurnában férjével együtt a sírkamrába kerültek, amelyet kőoroszlánok őriztek (a kőoroszlánok egyike ma is megtaláható a British Múzeumban). A mauzóleumról Idősebb Plinius adott részletes leírást, amely azonban nem alkalmas a pontos rekonstrukcióra.

A 45 m magas, pódiumon álló sírépület görög templomra hasonlított. Piramisszerű tetőzetét 36 ión oszlop vette körül, s csúcsán márványból faragott négyesfogat helyezkedett el, amelyben Mauszólosz és Artemiszia foglalt helyet.

A sír egy dombon épült, kilátással a városra. Az egész építmény zárt udvarban, az udvar közepén álló kő platformon állt. Az épülethez vezető lépcsősort kőoroszlánok fogták közre, és a külső falakat számos, isteneket és istennőket ábrázoló szobor díszítette. Minden sarokban márványból faragott lovasharcosok őrizték a sírt. A platform felső szakaszán csatajeleneteket bemutató domborművek, például a kentaurok és lapidák csatája, és az amazonok görögök elleni küzdelme, illteve az amazonok versenyfutása volt látható. Ezeknek a domborműveknek a töredékei a mauzóleum újabb kori ásatásai során kerültek elő (ma a londoni British Museumban láthatók).

A platform tetején harminchat karcsú ión oszlop helyezkedett el, tíz-tíz oszlop oldalanként, minden sarokban megosztva egy oszlopot. Ezek között szobrok álltak. Az oszlopok egy szilárd cella-szerű blokkot képeztek, amely viselte a hatalmas tető tőmegét.

Az épületet a 16. században lerombolták.

Jegyzetek

  1. Kostof, Spiro. A History of Architecture. Oxford: Oxford University Press, 9. o. (1985. március 29.). ISBN 0-19-503473-2 
  2. Smith, William: Dictionary of Greek and Roman Antiquities, page 744, 1870 (Hozzáférés: 2006. szeptember 21.)

Források

  • Művészeti lexikon III. (L–Q). Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1983. 271. o.