„Halikarnasszoszi mauzóleum” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
A '''Halikarnasszoszi mauzóleum''' ([[görög nyelv|görögül]]:Μαυσωλεῖον τῆς Ἁλικαρνασσοῦ) egy i.e 353 és i.e 350 között épült síremlék, amely [[Mauszólosz]] a perzsa királyi helytartó (satrapa) és felesége számára épült a [[Kis-Ázsia|kis-ázsiai]] [[Halikarnasszosz]]ban (jelenleg [[Bodrum]], [[Törökország]]). [[Szatürosz (építész)|Szatürosz]] és [[Pütheosz]] görög építészek tervezték, Pütheosz faragta ki az épület tetején található négyesfogatot is márványból.<ref>{{cite book | last = Kostof | first = Spiro | title = A History of Architecture | publisher = Oxford University Press | date = 1985 | location = Oxford | page = 9 | isbn = 0-19-503473-2}}</ref> A díszítő szobrok elkészítését az [[ókor]] híres szobrászai, [[Szkopasz]], [[Brüaxisz]], [[Timotheosz (szobrász)|Timotheosz]] és [[Leókharész]] vállalták.<ref name="Smith">{{cite web | last = Smith | first = William | title = Dictionary of Greek and Roman Antiquities, page 744| date = 1870 | url = http://www.ancientlibrary.com/smith-dgra/0751.html | accessdate = 2006-09-21}}</ref> Az [[ókor]]i világ [[A világ hét csodája|hét csodájának]] egyike. Minden nagy síremlék elnevezése Mauzolosz nevére |
A '''Halikarnasszoszi mauzóleum''' ([[görög nyelv|görögül]]:Μαυσωλεῖον τῆς Ἁλικαρνασσοῦ) egy i.e 353 és i.e 350 között épült síremlék, amely [[Mauszólosz]] a perzsa királyi helytartó (satrapa) és felesége számára épült a [[Kis-Ázsia|kis-ázsiai]] [[Halikarnasszosz]]ban (jelenleg [[Bodrum]], [[Törökország]]). [[Szatürosz (építész)|Szatürosz]] és [[Pütheosz]] görög építészek tervezték, Pütheosz faragta ki az épület tetején található négyesfogatot is márványból.<ref>{{cite book | last = Kostof | first = Spiro | title = A History of Architecture | publisher = Oxford University Press | date = 1985 | location = Oxford | page = 9 | isbn = 0-19-503473-2}}</ref> A díszítő szobrok elkészítését az [[ókor]] híres szobrászai, [[Szkopasz]], [[Brüaxisz]], [[Timotheosz (szobrász)|Timotheosz]] és [[Leókharész]] vállalták.<ref name="Smith">{{cite web | last = Smith | first = William | title = Dictionary of Greek and Roman Antiquities, page 744| date = 1870 | url = http://www.ancientlibrary.com/smith-dgra/0751.html | accessdate = 2006-09-21}}</ref> Az [[ókor]]i világ [[A világ hét csodája|hét csodájának]] egyike. Minden nagy síremlék elnevezése Mauzolosz nevére vezet. sok új ismeret lesz awikipédián kövesd továbbra is. |
||
== Leírása == |
== Leírása == |
A lap 2013. február 9., 14:20-kori változata
A Halikarnasszoszi mauzóleum (görögül:Μαυσωλεῖον τῆς Ἁλικαρνασσοῦ) egy i.e 353 és i.e 350 között épült síremlék, amely Mauszólosz a perzsa királyi helytartó (satrapa) és felesége számára épült a kis-ázsiai Halikarnasszoszban (jelenleg Bodrum, Törökország). Szatürosz és Pütheosz görög építészek tervezték, Pütheosz faragta ki az épület tetején található négyesfogatot is márványból.[1] A díszítő szobrok elkészítését az ókor híres szobrászai, Szkopasz, Brüaxisz, Timotheosz és Leókharész vállalták.[2] Az ókori világ hét csodájának egyike. Minden nagy síremlék elnevezése Mauzolosz nevére vezet. sok új ismeret lesz awikipédián kövesd továbbra is.
Leírása
Mauszólosz Kária uralkodója volt, Kária pedig i. e. 377 – 353-ig a Perzsa Birodalom részét képezte. A tartomány fővárosa Halikarnasszosz volt. Mauszólosz apját követte a trónon, mint a perzsa király tartományi kormányzója, de uralkodása megkezdése után hamarosan független király lett. Testvérét, Artemisziát vette feleségül, és elhatározta, hogy síremléket készíttet maga és felesége számára.
Az építés megkezdése után a király meghalt (i. e. 351), a munkálatok Artemiszia irányítása alatt folytak. Az építkezés befejezését ő sem élte meg, hamvai aranyurnában férjével együtt a sírkamrába kerültek, amelyet kőoroszlánok őriztek (a kőoroszlánok egyike ma is megtaláható a British Múzeumban). A mauzóleumról Idősebb Plinius adott részletes leírást, amely azonban nem alkalmas a pontos rekonstrukcióra.
A 45 m magas, pódiumon álló sírépület görög templomra hasonlított. Piramisszerű tetőzetét 36 ión oszlop vette körül, s csúcsán márványból faragott négyesfogat helyezkedett el, amelyben Mauszólosz és Artemiszia foglalt helyet.
A sír egy dombon épült, kilátással a városra. Az egész építmény zárt udvarban, az udvar közepén álló kő platformon állt. Az épülethez vezető lépcsősort kőoroszlánok fogták közre, és a külső falakat számos, isteneket és istennőket ábrázoló szobor díszítette. Minden sarokban márványból faragott lovasharcosok őrizték a sírt. A platform felső szakaszán csatajeleneteket bemutató domborművek, például a kentaurok és lapidák csatája, és az amazonok görögök elleni küzdelme, illteve az amazonok versenyfutása volt látható. Ezeknek a domborműveknek a töredékei a mauzóleum újabb kori ásatásai során kerültek elő (ma a londoni British Museumban láthatók).
A platform tetején harminchat karcsú ión oszlop helyezkedett el, tíz-tíz oszlop oldalanként, minden sarokban megosztva egy oszlopot. Ezek között szobrok álltak. Az oszlopok egy szilárd cella-szerű blokkot képeztek, amely viselte a hatalmas tető tőmegét.
Az épületet a 16. században lerombolták.
Jegyzetek
- ↑ Kostof, Spiro. A History of Architecture. Oxford: Oxford University Press, 9. o. (1985. március 29.). ISBN 0-19-503473-2
- ↑ Smith, William: Dictionary of Greek and Roman Antiquities, page 744, 1870 (Hozzáférés: 2006. szeptember 21.)
Források
- Művészeti lexikon III. (L–Q). Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1983. 271. o.