„Kacskovics Lajos” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
[[Kép:Kacskovics.JPG|jobbra|200px|bélyegkép|Kacskovics Lajos]] |
[[Kép:Kacskovics.JPG|jobbra|200px|bélyegkép|Kacskovics Lajos]] |
||
'''Kacskovics Lajos''' ([[Mohora]], [[1806]]. [[május 29.]] – [[Sőjpuszta]], [[1891]]. [[december 9.]]) gazdasági és politikai író, politikus, ügyvéd, az [[MTA]] tagja. |
'''Kacskovics Lajos''' ([[Mohora]], [[1806]]. [[május 29.]] – [[Sőjpuszta]], [[1891]]. [[december 9.]]) gazdasági és politikai író, politikus, ügyvéd, az [[Magyar Tudományos Akadémia|MTA]] tagja. |
||
==Élete== |
==Élete== |
||
| 38. sor: | 38. sor: | ||
[[Kategória:Országgyűlési képviselők (1848–1849)]] |
[[Kategória:Országgyűlési képviselők (1848–1849)]] |
||
[[Kategória:Országgyűlési képviselők (1861)]] |
[[Kategória:Országgyűlési képviselők (1861)]] |
||
[[Kategória:1806-ban született személyek]] |
|||
[[Kategória:1891-ben elhunyt személyek]] |
|||
A lap 2013. február 6., 22:04-kori változata
Kacskovics Lajos (Mohora, 1806. május 29. – Sőjpuszta, 1891. december 9.) gazdasági és politikai író, politikus, ügyvéd, az MTA tagja.
Élete
Az 1832-es pozsonyi országgyűlésen az egyik nógrádi követként tűnt fel, és ott hírlapot adott ki. Az Országos Kisdedóvó Egyesület titkáraként tevékenykedett és szerkesztette annak „Évkönyvét” 1842-ig.
Később ügyvéd lett, majd a bányaművelést és annak történetét tanulmányozta.
1837-ben a Magyar Gazdasági Egyesület titkára lett és kiadta a „Gazdasági Tudósítások” című lapot, még ebben az évben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották. 1843-ban a fővárosban főjegyzőnek, majd 1848-ban országgyűlési képviselőnek választották. A világosi fegyverletétel után bujdosott, majd megkegyelmeztek neki és 1861-ben ismét országgyűlési képviselő lett.
Kachkovics Lajos a Vígszínház indulásában közreműködő Szerémy Zoltán színművész (1861. december 14. Nógrádmegyer - 1934.Budapest. Eltemetve: Dunakeszi- Alag) és Szerémy Gizella színművész anyai nagyapja.
Munkássága
Főjegyzőként a magyar nyelv jogos fölényének elismertetésére törekedett. Több nyelven beszélő, művelt ember a reformkor jellegzetes alakja, tehát a nemesség haladóbb, modernebb részéhez tartozott. Kapcsolatba került Kossuth Lajossal, Bajza Józseffel, Vörösmarty Mihály köreivel, később Széchenyivel is. Tagja lett a „Közbátorsági Bizottmány”-nak, erről Petőfi Sándor is beszámol a Nemzetőrben.
Ügyvédként Eötvös Józsefnél dolgozott, majd a királyi ügyigazgatósághoz kerül ügyvédnek. Életében jelentős esemény az, hogy Selmecbányai látogatásakor kapcsolatba került az ércbányászattal. Ennek az utazásának eredménye lett, hogy a Magyar Tudományos Akadémia első bányász tagja lett. Részt vett az első, pátensként kihirdetett bányatörvény szerkesztésében. Kacskovics Lajos a jó köztisztviselő mintaképe: igyekezett minden érdemi döntés előtt az illető szakmát kitanulni. A jogtudomány és a bányászati „műszavakˇösszegyűjtéséhez magyarosításához sok adalékkal járult hozzá.
Főbb művei
- Alsómagyarországi ércművelésről (1832 )
- Zweig selmeci bányamester naplója 1703-1707 között (1835 )
- Közlemények a kisdedóvás és nevelés köréből (Buda. 1843 )
- Testőr (novella 1841 )
- Önéletírása (1888. Kéziratban maradt )
Források
- Bányászati és Kohászati Lapok
- A Pallas nagy lexikona
- Révai nagy lexikona