Hippi

A hippimozgalom eredete az 1960-as és 1970-es évek egyesült államokbeli lázadó diákság és fiatalság máig ható szubkultúrája.

A kifejezés eredete

Hippinek az elidegenedett fogyasztói társadalom ellen anarchisztikusan és feltűnősködően lázadó, abba beilleszkedni és dolgozni nem akaró fiatalokat nevezték. A hippi elnevezést először az amerikai televízióban használták 1964. április 22-én, a WNBC TV Channel 4-en, New York Cityben, a New York World Fair megnyitásánál. Akkor néhány, a vietnami háború ellen tiltakozó fiatalok csoportja ülősztrájkot tartott. A hippi csoportosulás tagjainak közös jellemzője volt, hogy hajukat hosszúra növesztették, pólót és farmert viseltek, valamint szerették a Beatlest. Őket hívták hippiknek az NYPD (New York Police Department, New York-i Rendőrség) hivatalnokai és a riporterek. A hippi szó használatának elterjedésében szerepet játszott Herb Caen, a San Francisco Chronicle újságírója is.

A hippikultúra eredetileg ifjúsági mozgalom volt, ami az 1960-as évek elején bontakozott ki az Egyesült Államokban, és onnan terjedt el a szerte a világban. A hippi szó az angol hipster szóból ered, amely kezdetben a San Fransiscó-i Haight-Ashbury körzetébe költöző embereket jelentette. A hipsterek a Beat Generation ellenkultúra értékeit örökölték, saját közösséget alkottak, pszichedelikus rockzenét hallgattak, a szexuális forradalom követőivé váltak, valamint marihuánát és LSD-t használtak, hogy felfedezzék a tudat alternatív oldalát, ám ezt úgy terjesztették el közöttük.

1967 januárjában, a San Fransiscó-i Golden Gate Parkban megtartották az első Emberi Együttlétet (Human Be-In) - amely egyszerre volt zenés tüntetés a békéért és a toleranciáért, valamint a szabad gondolkodásért és a szerelemért – hogy népszerűsítsék a kultúrát. Ez az esemény mint láncreakció vezetett az Egyesült Államok nyugati partján kialakult legendás Nyári Szerelemhez (Summer of Love) és a Keleti Parton megrendezett 1969-es Woodstocki Fesztiválhoz.

Mexikóban, a jipitecasok megalapították a La Onda Chicanát, és Avándaróban gyülekeztek, míg Új-Zélandon a nomád housetruckerek az alternatív életmódot gyakorolták és a fenntartható energiát támogatták Nambassában. Az Egyesült Királyságban, az Új Kor Utazói nyári ingyenes zenei fesztiválokat szerveztek a Stonehenge-nél. Ausztráliában a hippik Nimbinben készülődtek az 1973-as Aquarius Fesztiválhoz. Chilében a Piedra Roja Fesztivált 1970-ben rendezték meg először, majd a legfontosabb hippieseménnyé vált az országban.

A hippidivatnak és értéknek nagy hatása volt a kultúrában, befolyásolva a popzenét, televíziót, filmet, irodalmat és művészetet. Az 1960-as évek óta a társadalom a hippikultúra számos nézőpontját magába olvasztotta. A hippik által támogatott vallási és kulturális változatosságot világszerte elfogadták, míg a keleti filozófia és spirituális fogalmak széles hallgatóságot megérintették. A korabeli kultúrában a hippihagyomány sok formában megfigyelhető az egészséges ételektől kezdve, a zenei fesztiválokon át egészen a kibertéri forradalomig.

A szó jelentése: A harmincas-negyvenes években hep-nek nevezték a menőket, swingereket. Később a szó írásmódja megváltozott, hip-re. Az ötvenes-hatvanas évek fordulóján hipnek lenni azt jelentette, hogy az illető benne van a menő dolgokban.

A hippik története

1960-1966

Haight-Ashbury

San Francisco első hippijei a San Franciscó-i Állami Egyetem hallgatói voltak, akik abbahagyták tanulmányaikat. Pszichedelikus drogokat kezdtek használni, és a Haight-Ashbury olcsó, nagy viktoriánus házaiban kommunákat alakítottak. Sok amerikai fiatal költözött a környékre, és 1966 júniusára Haight-Ashburynek 15 ezer hippi lakója volt. George Harrison, a Beatles gitárosa 1967-ben ellátogatott a Haight-Ashburybe. "Nem olyan volt, amilyennek képzeltem (...) a Haigth-Ashbury kölykei kimaradtak az iskolából és ott lopták a napot, csak nem szeszt öntöttek magukba, hanem drogokat." - ezután lejött az LSD-ről és buddhista tanokkal pörgette magát.

1967-1969

People's Park

Woodstock

Woodstock

A Woodstock Music and Art Festival egy rockfesztivál volt, melyet New York államban, a kb. 4000 lélekszámú Bethel vidéki városban tartottak 1969 augusztusában. Sokak számára ez a találkozó szimbolizálta maga a kor és a hippi szubkulturát. A kor számos zenésze megjelent az "esős hétvégén", melyet az azonos nevű dokumentarista koncertfilm is rögzített (1970). Az évek alatt számos kísérletet tettek újabb hasonló jellegű fesztiválok rendezésére, de az évek bebizonyították, hogy az 1969-es fesztivál egyszeri és megismételhetetlen, maga a legenda. A fellépők közt volt:

• Janis Joplin
• Jimi Hendrix
• Canned Heat
• Jefferson Airplane
• The Who
• Richie Havens

A hippi világkép

Politika

A hippik gyakran vettek részt háborúellenes demonstrációkon szabadelvű nézeteiket hirdetve. Nem csak a vietnami háborút utasították el, hanem az azt irányító és lehetővé tevő egész politikai rendszert. Az 1968-as demokratikus elnökválasztáson politikailag aktív csoportként jelentek meg. Politikai nézeteik pacifista és anarchista elemeket egyaránt tartalmaztak. A hippimozgalom alapján fejlődtek ki a '70-es évek zöld-ökológiai mozgalmai, a különböző feminista, meleg, illetve fekete polgárjogi mozgalmak.

Szexuális szokások

Minden nő anya volt, és minden férfi apa. Nem számított kik a biológia szülők, a csoport összes tagja a "család" tagja volt, közösen nevelték gyerekeiket.

Drogok

A hippiközösségekben általánosan elterjedt volt a drogok használata. Főként marihuánát és hasist fogyasztottak, de az LSD használata is megszokott volt. A pszichedelikus szerek elterjesztésében nagy szerepe volt Timothy Learynek – az „LSD apostolának” – és a Ken Kesey köré csoportosuló Merry Pranksters csoportnak, akik az Acid Test fesztiválokon osztogatták az LSD-t.

Divat

A hippidivat friss, egyedi, színes és fantáziadús. Erre a divatra jellemző a hosszú haj, a trapéznadrág, a hímzett blúzok, a tölcsérujj, a virágmotívumok. A sok fonott, illetve békejellel díszített, esetleg saját kezűleg gyártott ékszer (pl. nyaklánc, karkötő, fülbevaló). A hippik öltözetének jellegzetessége volt a színkavalkád, illetve az össze nem illő vagy ellentétes színű ruhadarabok párosítása. A viseletekből sok alapult a hagyományos indiai, nepáli, közép-amerikai, bali népviseleten. A hippik nem engedhették meg maguknak a márkás, drága ruhák vásárlását, ezért használt, összefoltozott ruhákat hordtak. Legtöbbször maguk készítették a ruháikat rongyokból, régi ruhákból. Ezeket festették, díszítették, varrták kedvük szerint. Ezért is olyan egyediek ezek a ruhadarabok. A manapság divatos vintage és retro stílus is hasonlít ehhez.

Életmód

Társadalmi szerepeiket elhagyva, közösségi nomád életmódjukkal a társadalmi változás iránti vágyat fejezték ki. Megnyilvánulásaikban a vietnami háború, a fogyasztói társadalom és a nyugati középosztály értékeinek kritikája keveredett. A mozgalomra jelentős hatással voltak a keleti vallások és filozófiák (főleg a Krisna-tudat).

Filmek

A hippimozgalomról több film is született:

• Hair – rendezte: Miloš Forman (1979)
• Frisbee: The Life And Death Of a Hippie Preacher (Frizbi – Egy hippi prédikátor élete és halála) – rendezte: David Di Sabatino (2005)
• Zabriskie Point – rendezte: Michelangelo Antonioni (1970)

Könyvek

• Jack Kerouac: Úton
• Bertha Bulcsu: A kenguru
• Maróti Lajos: Hippi akvárium
• Déry Tibor: Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról

Ismert hippik

• Dylan Hillestad
• Timothy Leary
• Jerry Garcia
• John Lennon
• Jimi Hendrix
• Jim Morrison
• Janis Joplin

Lásd még

• Bob Dylan
• Jézus-mozgalom

Külső hivatkozások

• A hippik képes története
• Konok Péter: Virágok és virágárusok. Hippik, yippik, fesztiválok Rubicon, 2008. 10. szám