„Clement Attlee” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
39. sor: | 39. sor: | ||
Attlee korán felismerte a [[Harmadik Birodalom|náci Németország]]ból fenyegető veszélyt, a fegyverkezési versenyt a [[müncheni egyezmény]]t a német igényt a [[Szudétavidék]]re. Ellenezte a [[Neville Chamberlain]]-kormány által 1939-ben bevezetett hadkötelezettséget is. Norvégia német megszállása miatt Chamberlain kénytelen volt lemondani. Az új miniszterelnök [[Winston Churchill]] kénytelen volt koalícióra lépni a Munkáspárttal. A háborús kabinetben Attlee egyre fontosabb szerepet vállalt és 1942-től miniszterelnök-helyettes és a tengerentúli területek titkára, 1943-tól a Lord Tanács elnöke lett. |
Attlee korán felismerte a [[Harmadik Birodalom|náci Németország]]ból fenyegető veszélyt, a fegyverkezési versenyt a [[müncheni egyezmény]]t a német igényt a [[Szudétavidék]]re. Ellenezte a [[Neville Chamberlain]]-kormány által 1939-ben bevezetett hadkötelezettséget is. Norvégia német megszállása miatt Chamberlain kénytelen volt lemondani. Az új miniszterelnök [[Winston Churchill]] kénytelen volt koalícióra lépni a Munkáspárttal. A háborús kabinetben Attlee egyre fontosabb szerepet vállalt és 1942-től miniszterelnök-helyettes és a tengerentúli területek titkára, 1943-tól a Lord Tanács elnöke lett. |
||
1945-ben az európai harcok befejezése után a Munkáspárt felmondta a koalíciót Churchillel és a parlamenti választásokon győztes Attlee és pártja alakított kormányt. Népszerű programot indítottak a jóléti állam és a szociális reform meghirdetésével. 200 fontos törvény született 1945 és 1948 között a radikális reformok végrehajtására, nyugdíjak és egyéb juttatások emeléséről, az állami egészségügyi rendszer működésének korszerűsítésére. Államosítják a legnagyobb angol bankot, a szénbányákat, vasutakat, villamosenergia- vas- és acélipart, távírórendszert. |
1945-ben az európai harcok befejezése után a Munkáspárt felmondta a koalíciót Churchillel és a parlamenti választásokon győztes Attlee és pártja alakított kormányt. Népszerű programot indítottak a jóléti állam és a szociális reform meghirdetésével. 200 fontos törvény született 1945 és 1948 között a radikális reformok végrehajtására, nyugdíjak és egyéb juttatások emeléséről, az állami egészségügyi rendszer működésének korszerűsítésére. Államosítják a legnagyobb angol bankot, a szénbányákat, vasutakat, villamosenergia- vas- és acélipart, távírórendszert. A [[Marshall-terv|Marshall-segély]] segítségével újjáépítik a háborús károkat. Az [[Egyesült Királyság]] részvételével megalakul a [[Nyugat-európai Unió]] és a [[Észak-atlanti Szerződés Szervezete]] (NATO). |
||
Megkezdődik a [[Brit Birodalom]] felbomlása, sorra nyerik el függetlenségüket a gyarmatok, [[Jordánia|Transzjordánia]], [[India]], [[Pakisztán]], [[Mianmar|Burma]], [[Srí Lanka|Ceylon]], megszűnik a palesztinai brit mandátum és megalakul [[Izrael]] állam. |
|||
== Forrás == |
== Forrás == |
A lap 2013. január 27., 18:31-kori változata
Clement Richard Attlee | |
Az Egyesült Királyság miniszterelnöke | |
Hivatali idő 1945. július 26. – 1951. október 26. | |
Előd | Winston Churchill |
Utód | Winston Churchill |
Katonai pályafutása | |
Csatái | első világháború |
Született | 1883. január 3.[1][2] Putney[3] |
Elhunyt | 1967. október 8. (84 évesen)[4][5] Westminster Hospital[3] |
Sírhely | Westminsteri apátság |
Párt | Munkáspárt (1908–1967) |
Szülei | Ellen Bravery Watson Henry Attlee |
Házastársa | Violet Attlee (1895–1964) |
Gyermekei |
|
Foglalkozás |
|
Iskolái |
|
Halál oka | tüdőgyulladás |
Vallás | agnoszticizmus |
Díjak |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Clement Richard Attlee témájú médiaállományokat. |
Clement Richard Attlee (Earl (Gróf) Attlee of Walthamstown, Prestwood Vikomt) brit Munkáspárti politikus, 1945. július 26. és 1951. október 26. között az Egyesült Királyság miniszterelnöke. Hivatali ideje alatt folytak a második világháborút lezáró béketárgyalások és kezdődött meg Nagy Britannia újjáépítése és a Brit Nemzetközösség létrehozása.
Élete
1883. január 3-án született Londonban, a sikeres ügyvéd Henry Attlee (1841–1908) és Ellen Watson (1847–1920) nyolcgyermekes család, hetedik gyermekeként. Az Oxfordi Egyetemen jogot tanult és kitüntetéssel végezte el az iskolát. 1905-től három évig ügyvédként működött és közben önkéntes munkát végzett a kelet-londoni régi iskolájában ahol klubot vezetett a munkásosztálybeli gyerekeknek. Az itt szerzet tapasztalatai hatására megváltoztak addigi konzervatív nézetei, elkötelezett szocialistává vált, 1908-ban csatlakozott a Munkáspárthoz, aktívan vett részt 1911-ben David Lloyd George pénzügyminiszter által kidolgozott nemzeti biztosítási törvényének népszerűsítésében. 1912-töl a londoni közgazdasági iskolában tanított. Az első világháború idején kapitányi rangban részt vett a Gallipoli csatában ahol vérhasban megbetegedett, majd Irakban harcolt ahol súlyosan megsebesült egy srapneltől. 1917-től Angliában őrnagyként katonákat képzett ki. 1918 júliustól Franciaországban harcolt a háború végéig. A háború után 1923-ig újra közgazdaságtant tanított. 1922-ben feleségül vette Violet Millart akivel előző évben találkozott egy olaszországi kiránduláson. Az asszony 1964-ben bekövetkezett haláláig éltek odaadó házasságban. Négy gyermekük született: Lady Janet Helen (*1923), Lady Felicity Ann (1925–2007), Martin Richard (1925–1991) és Lady Alison Elizabeth (*1930).
Politikusi pályája
1919-ben London Stepney kerületének polgármestere lett, ez volt a város egyik legszegényebb negyede. Vezetésével a kerület elérte hogy az ingatlan tulajdonosok lakhatóvá tegyék a nyomornegyedet és védőnők és egészségügyi ellenőrök segítségével csökkentették a csecsemőhalandóság arányát. 1922-ben a limehouse-i választókörzet parlamenti képviselője lett, az első munkáspárti kormány idején (1924) hadügyi államtitkár, a második kormány alatt (1929–31) tálca nélküli majd postaügyi miniszter volt. 1927-ben tagja volt a többpárti Simon Bizottságnak, amely India önrendelkezésének lehetőségét vizsgálta meg. 1935-től a Munkáspárt vezetője, George Lansbury lemondása után, aki ellenezte a szankciók bevezetését Olaszország ellen az abesszíniai háború miatt.
Attlee korán felismerte a náci Németországból fenyegető veszélyt, a fegyverkezési versenyt a müncheni egyezményt a német igényt a Szudétavidékre. Ellenezte a Neville Chamberlain-kormány által 1939-ben bevezetett hadkötelezettséget is. Norvégia német megszállása miatt Chamberlain kénytelen volt lemondani. Az új miniszterelnök Winston Churchill kénytelen volt koalícióra lépni a Munkáspárttal. A háborús kabinetben Attlee egyre fontosabb szerepet vállalt és 1942-től miniszterelnök-helyettes és a tengerentúli területek titkára, 1943-tól a Lord Tanács elnöke lett.
1945-ben az európai harcok befejezése után a Munkáspárt felmondta a koalíciót Churchillel és a parlamenti választásokon győztes Attlee és pártja alakított kormányt. Népszerű programot indítottak a jóléti állam és a szociális reform meghirdetésével. 200 fontos törvény született 1945 és 1948 között a radikális reformok végrehajtására, nyugdíjak és egyéb juttatások emeléséről, az állami egészségügyi rendszer működésének korszerűsítésére. Államosítják a legnagyobb angol bankot, a szénbányákat, vasutakat, villamosenergia- vas- és acélipart, távírórendszert. A Marshall-segély segítségével újjáépítik a háborús károkat. Az Egyesült Királyság részvételével megalakul a Nyugat-európai Unió és a Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO).
Megkezdődik a Brit Birodalom felbomlása, sorra nyerik el függetlenségüket a gyarmatok, Transzjordánia, India, Pakisztán, Burma, Ceylon, megszűnik a palesztinai brit mandátum és megalakul Izrael állam.
Forrás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Clement Attlee című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Britannica Hungarica 2012 ISBN 978-963-09-6796-9
- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Oxford Dictionary of National Biography (angol nyelven). Oxford University Press, 2004
- ↑ Oxford Dictionary of National Biography (angol nyelven). Oxford University Press, 2004
- ↑ The Peerage (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Who's who (brit angol és angol nyelven). A & C Black