„Tarcafő” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a r2.7.2) (Bot: következő hozzáadása: uk:Ториски |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
18. sor: | 18. sor: | ||
|irányítószám = 053 72 |
|irányítószám = 053 72 |
||
|körzethívószám = 053 |
|körzethívószám = 053 |
||
|népsűrűség = |
|népsűrűség = 51 |
||
|népsűrűség forrás = |
|népsűrűség forrás = |
||
|tengerszint feletti magasság = 802 |
|tengerszint feletti magasság = 802 |
||
31. sor: | 31. sor: | ||
|weboldal = www.spis-torysky.szm.sk |
|weboldal = www.spis-torysky.szm.sk |
||
}} |
}} |
||
'''Tarcafő''', ([[1899]]-ig ''Toriszka'', {{ny-sk|Torysky}},{{ny-de|Siebenbrunn}}) község [[Szlovákia|Szlovákiában]], az [[Eperjesi kerület]] [[Lőcsei járás]]ában. [[ |
'''Tarcafő''', ([[1899]]-ig ''Toriszka'', {{ny-sk|Torysky}},{{ny-de|Siebenbrunn}}) község [[Szlovákia|Szlovákiában]], az [[Eperjesi kerület]] [[Lőcsei járás]]ában. [[2011]]-ben 354 lakosából 209 szlovák és 129 ruszin volt. |
||
== Fekvése == |
== Fekvése == |
||
50. sor: | 50. sor: | ||
[[1910]]-ben 886, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A [[trianoni békeszerződés]] előtt [[Szepes vármegye]] [[Lőcsei járás]]ához tartozott. |
[[1910]]-ben 886, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A [[trianoni békeszerződés]] előtt [[Szepes vármegye]] [[Lőcsei járás]]ához tartozott. |
||
[[2001]]-ben 416 lakosából 399 szlovák és 10 ruszin volt. |
|||
== Nevezetességei == |
== Nevezetességei == |
||
55. sor: | 57. sor: | ||
* Kápolnája a [[19. század]] elején épült. |
* Kápolnája a [[19. század]] elején épült. |
||
== |
== További információk == |
||
* [http://www.spis-torysky.szm.sk/ Hivatalos oldal] |
* [http://www.spis-torysky.szm.sk/ Hivatalos oldal] |
||
* [http://www.e-obce.sk/obec/torysky/torysky.html E-obce.sk] |
* [http://www.e-obce.sk/obec/torysky/torysky.html E-obce.sk] |
||
67. sor: | 69. sor: | ||
{{Lőcsei járás}} |
{{Lőcsei járás}} |
||
{{portál|földrajz}} |
|||
⚫ | |||
⚫ | |||
[[en:Torysky]] |
|||
[[eo:Torysky]] |
|||
[[fr:Torysky]] |
|||
[[it:Torysky]] |
|||
[[nl:Torysky]] |
|||
[[pl:Torysky]] |
|||
[[rue:Торіскы]] |
|||
[[sk:Torysky]] |
|||
[[uk:Ториски]] |
|||
[[war:Torysky]] |
A lap 2013. január 27., 12:54-kori változata
Tarcafő (Torysky) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Eperjesi |
Járás | Lőcsei |
Rang | község |
Első írásos említés | 1284 |
Polgármester | Ján Čarák |
Irányítószám | 053 72 |
Körzethívószám | 053 |
Forgalmi rendszám | LE |
Népesség | |
Teljes népesség | 324 fő (2022)[1] |
Népsűrűség | 51 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 802 m |
Terület | 6,99 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 49° 05′ 50″, k. h. 20° 40′ 30″Koordináták: é. sz. 49° 05′ 50″, k. h. 20° 40′ 30″ | |
Tarcafő weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Tarcafő témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Tarcafő, (1899-ig Toriszka, szlovákul: Torysky,németül: Siebenbrunn) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Lőcsei járásában. 2011-ben 354 lakosából 209 szlovák és 129 ruszin volt.
Fekvése
Lőcsétől 14 km-re északkeletre a Lőcsei-hegység déli részén, a Tarca partján fekszik. Határa mindig gazdag volt erdőkben, rétekben legelőkben. Itt ered a Tarca-folyó és a település erről kapta a nevét is.
Története
A falut 1284-ben IV. László király oklevelében "Tarchafeu" néven említik először. Az oklevél mindazonáltal nem bizonyítja a falu létezését, hiszen a Tarcafő nevet elsősorban a hely megjelölésére használja. A település területe a középkorban Lőcse városához tartozott. Lőcse város tanácsa 1537.május 3-án kelt határozatával úgy rendelkezett, hogy a városhoz tartozó ezen területet a vlach jog alapján ruszinokkal telepíti be. A korabeli források a falut "Torizka", "Torizka alias Kystarcza", illetve németül "Siebenbrunn", azaz a Tarca hét forrása után Hétforrás néven említik. Lakói, akik később elszlovákosodtak Lőcse városának adófizetéssel és robottal tartoztak. A falu név szerint ismert első bírája 1551-ben egy bizonyos Jacko volt. A 16. században malom és fűrésztelep működött a területén, lakói juhtenyésztéssel, erdei munkákkal foglalkoztak.
1598-ben 28 ház állt a településen, ezzel már a nagyobb falvak közé tartozott. A lakosság száma ezután is lendületesen gyarapodott, 1667-ben 47 jobbágyháza és 16 zsellérháza volt. 1773-ban 67 ház állt itt. 1787-ben 88 házában 785 lakos élt. 1828-ben 185 háza volt 1336 lakossal. A növekedés lendülete csak a 19. század végén tört meg, 1880 és 1890 között ugyanis sok lakója kivándorolt a tengerentúlra.
A ruszin lakosság a görög katolikus hitet hozta magával. Első fatemplomuk a 17. században épült. 1663-ból ismert a falu első plébánosa Szambronszky Lukács is, aki ebben az évben építteti fel a falu első plébániáját. A falu második fatemploma 1730-ban épült és Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelték. A szent látható a falu 1788-ból származó pecsétjén is, melyet a falu mai címere is megőrzött. 1861-ben már kőből épült fel a falu mai temploma klasszicista stílusban a Segítő Szűzanya tiszteletére.
Az iskola meglétéről az első forrás 1800-ból származik. A falu lakói hagyományosan állattartásból, pásztorkodásból, favágásból, fuvarozásból, fazsindely készítésből, szűcsmesterségből éltek, a nők pedig főként vászonszövéssel foglalkoztak.
Vályi András szerint " TORISZKA. Toris. Tót falu Szepes Várm. földes Ura Lõtse Városa, lakosai katolikusok; határja meglehetõs." [2]
Fényes Elek szerint " Toriszka, orosz falu, Szepes vmegyében, ut. p. Lõcséhez 2 1/2 óra, hegyek közt: 458 g. kath. lak. Lõcse város birja." [3]
1910-ben 886, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Szepes vármegye Lőcsei járásához tartozott.
2001-ben 416 lakosából 399 szlovák és 10 ruszin volt.
Nevezetességei
- A Segítő Szűzanya tiszteletére szentelt görög katolikus temploma 1861-ben épült klasszicista stílusban.
- Kápolnája a 19. század elején épült.
További információk
Jegyzetek
- ↑ https://mojaobec.statistics.sk/html/sk.html?obec=SK0414543675
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.