„A balgaság dicsérete” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
| 24. sor: | 24. sor: | ||
== További információk == |
== További információk == |
||
*[http://books.google.ru/books?id=1RaHcX8qLZIC&printsec=frontcover&dq=erasmus+%22Praise+of+Folly%22#v=onepage&q&f=false angol nyelvű 2008-as kiadás, John Wilson fordítása, Rockville, Maryland] |
|||
== Kapcsolódó szócikkek == |
== Kapcsolódó szócikkek == |
||
A lap 2013. január 24., 16:50-kori változata
A balgaság dicsérete a neves reneszánsz humanista, Rotterdami Erasmus fő műve.
A mű születése
A balgaság dicsérete egy szatirikus filozófiai mű, amelyet Erasmus 1509-ben írt latin nyelven. 1511-ben jelent meg nyomtatásban először. A művet angliai tartózkodása alatt írta a szerzője, amikor Morus Tamásnál vendégeskedett (a két férfi jó barátságban volt egymással). Erasmus a mű írásakor figyelembe vette Faustino Perisaoli De Triumpho Stultitiae című művét is.
A mű tartalma
A mű valójában a bölcsesség dicsérete, álarcban. Végig a Balgaság beszél benne, minden bekezdés egy-egy önálló téma. Erasmus megragadja az alkalmat, hogy mindent bíráljon, amivel a saját korában nem ért egyet. A király bolondjához hasonlítja magát, mert csak ő lehet őszinte az udvarban, ő mondhat igazat. Szerinte balgának kell lenni ahhoz, hogy bölcs legyen az ember. Formailag dicsér, valójában kárhoztat mindent, ami megmagyarázhatatlan a társadalom mindennapi életében. Beláttatja, hogy mindenkinek fontos, hogy tetszelegjen magának: "Mi más az emberi élet, mint egy nagy színdarab, melyben mindenki önmagától elütő álarcot borít magára?" A műben valamennyi társadalmi réteget érinti, a királyoktól a papokig. Bírálja a tudósokat: "ezek duplán balgák: mert balga embereknek születtek, és mégis a halhatatlan istenek élete után nyúlkálnak, és ugyanakkor lázadó gigászok módjára harcolnak a természet ellen a tudomány ostromgépeivel". Iróniáját az általa is látogatott egyetemekre zúdítja, ahol a diákok sovinizmusban versengenek egymással, mindegyik a saját nemzetére, a saját városára esküszik. "Az angolok a szép külsőt, a zenei ízlést és a bőséges vendéglátást vindikálják maguknak, (...) a skótok azzal hízelegnek, hogy előkelőek, s rokonságban állnak a királlyal, meg hogy kiválóan értenek a dialektika elménckedéseihez. (...) A párizsiak a teológia dicsőségét egyedül maguknak követelik, (...) a zsidók még most is kitartóan várják Messiásukat (...) a germánok óriás termetükkel és mágikus tudományukkal tetszelegnek". Észrevételei a papokat és a szerzeteseket sem kíméli, mert azok híveik hiszékenységével visszaélve kitalált csodákról mesélnek nekik. Karikírozza a templomi prédikációkat, ahol mindenki ásít, szunyókál. Bírálja a teológusokat, akik kényük-kedvük szerint alakítják a Szentírást.
Hatása
A művet hamarosan lefordították francia és a német nyelvre, majd követte ezeket az angol nyelvű kiadás is. A mű befolyásolta a retorika tanítását a későbbi 16. században. Hatott a művészekre, köztük rajzolásra ihlette az ifjú Hans Holbeint.[1] Magyar nyelvű fordításai majd csak a 20. század elejétől jelentek meg Szabó András,[2] Lányi Margit,[3], 1958-tól Kardos Tibor fordításában is, ezúttal Ifj. Hans Holbein illusztrációjával.[4]
Jegyzetek
- ↑ Wolf, 2004, p. 11
- ↑ A balgaság dícsérete / Erasmus ; ... ford., bev. és jegyzetekkel ell. Szabó András. Budapest : Athenaeum, [1911-1920 közt] 143 p. (MOKKA katalógus nyomán.)
- ↑ A balgaság dicsérete / Rotterdami Erasmus ; ford. Lányi Margit. Budapest : Szeder F, 1942. 128 p. (MOKKA katalógus nyomán.)
- ↑ Rotterdami Erasmus beszéde : A balgaság dicsérete / Rotterdami Erasmus ; ford., magyarázta, az előbeszédet s az utószót megírta Kardos Tibor ; ill. ifj. Holbein János. Budapest : Helikon, 1958. 190, 1 p. (MOKKA katalógus nyomán.)
Források
- Fejtő Ferenc: Erazmus - szent vagy eretnek?
- Ez a szócikk részben vagy egészben a The Praise of Folly című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
