„Sőtér István” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →Művei |
|||
40. sor: | 40. sor: | ||
* Komoly ének ([[1984]]) |
* Komoly ének ([[1984]]) |
||
* Bárányt szoptató Oroszlán ([[1988]]) |
* Bárányt szoptató Oroszlán ([[1988]]) |
||
* A magyar irodalom története 1945-1975 |
* A magyar irodalom története 1945-1975 (u.n."SÓSKA", mint szerkesztő) 1981-1988 |
||
===Fordításai=== |
===Fordításai=== |
||
*{{CitLib|aut=[[Emily Brontë]] |tit=Üvöltő szelek |loc=Budapest |red=Athenaeum |ann=1940}} |
*{{CitLib|aut=[[Emily Brontë]] |tit=Üvöltő szelek |loc=Budapest |red=Athenaeum |ann=1940}} |
A lap 2013. január 24., 10:55-kori változata
Sőtér István (Szeged, 1913. június 1. – Budapest, 1988. október 7.) Kossuth-díjas író, irodalomtörténész, esszéista. Felesége, Jász Veronika grafikus-iparművész.
Élete
Apja, nagybátyja az I. világháborúban meghalt, anyja és nagyaanyja nevelte. Középiskoláit a szegedi piarista gimnáziumban végezte. 1931-1935 között a budapesti Eötvös Collegium tagja, francia–magyar–német szakon. 1935-1936 között a párizsi École Normale Supérieure ösztöndíjasa. 1936-ban az Eötvös Collegium francia előadója és könyvtárosa. 1936- 1939 között a budapesti Egyetemi Könyvtár tisztviselője; 1939-1945 között közgazdasági pályán működött (a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara előadója, majd meghívásra a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének titkára). 1945-ben a Teleki Pál Tudományos Intézet tanára, majd 1946. augusztus 1-jétől a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium X. főosztályának helyettes vezetője, 1947. június 1-jétől vezetője. 1948-1952 között a szegedi egyetem tanára, 1952-től az 1960-as évek végéig az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára, 1953-1956, 1963-1966 között rektora. 1956-ban oktatásügyi-miniszter helyettes. 1957-1983 között, nyugállományba vonulásáig az MTA Irodalomtörténeti Intézetének igazgatója. 1960-1969 között a Magyar PEN Club elnöke, 1970-1973 között az International Comparative Literature Association (AILC) elnöke, a Sorbonnet. doktora, a francia Ordre des Arts et des Lettres kitüntetettje. Írói és tudósi pályája párhuzamosan alakult, bár 1949-1960 között szépíróként egyetlen torzótól eltekintve a hallgatást vállalta. Íróként a Válaszban, esszéistaként a Magyar Szemlében és a Nouvelle Revue de Hongrie-ben szerepelt. A Magyarok című folyóirat közölte Júdás c. drámáját 1947-ben. 1. a Színművészeti Főiskola végzős növendékei játszották az Ódry Színpadon, hangjátékként a Rádiószínpad sugározta, majd a Veszprémi Petőfi Színház vitte színre 1985. március 22-én. Fordította Hemingway, Emily Brontë, Graham Greene, Thyde Monnier regényeit.
Díjai
Művei
- Fellegjárás (1939)
- Francia szellem a régi Magyarországon (1940)
- Francia-magyar művelődési kapcsolatok (1941)
- Jókai Mór (1941)
- A templomrabló (1943)
- Francia-magyar művelődési kapcsolatok (1944)
- A kísértet (1945)
- Magyar-francia kapcsolatok (1946)
- Játék és valóság (1946)
- Budai átkelés (1946)
- Bűnbeesés (1947)
- Hídszakadás (1948)
- Sötétkamra (1948)
- Egy özvegyasszony élete (1951)
- A szegedi textilkombinát (1951)
- Eötvös József (1951)
- Eötvös József (1953)
- Romantika és realizmus (1956)
- Világtájak (1957)
- Madártávlat (1959)
- Édenkert (1960)
- A magyar irodalom története (u.n. "SPENÓT", mint főszerkesztő) 1964-1966
- Vacsora Carmelben (1968)
- Az ember és műve (1971)
- Az elveszett bárány (1974)
- Bakator (1975)
- Werthertől Szilveszterig (1976)
- Tiszta Emma (1978)
- Budai Oroszlán (1978)
- Komoly ének (1984)
- Bárányt szoptató Oroszlán (1988)
- A magyar irodalom története 1945-1975 (u.n."SÓSKA", mint szerkesztő) 1981-1988
Fordításai
- Emily Brontë: Üvöltő szelek. Budapest: Athenaeum. 1940.
- Graham Greene: Hatalom és dicsőség. Budapest: Athenaeum. 1941.
- Charles Dickens: Nehéz idők. Budapest: Franklin. 1942.
- Ernest Hemingway: Akiért a harang szól. Budapest: Révai. 1945.
- Pearl Buck: Sárkányivadék. Budapest: Palladis. 1946.
- Thornton Wilder: Sorsom az ég. Budapest: Élet. 1947.
- W. M. Thackeray: Hiúság vására. Budapest: Szépirodalmi. 1950.
Forrás
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 9638607106
Külső hivatkozások
- Sőtér István a PORT.hu-n (magyarul)