„Szandaszőlős” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
182. sor: | 182. sor: | ||
* [http://www.szandaiskola.hu A Szandaszőlősi Általános Iskola honlapja] |
* [http://www.szandaiskola.hu A Szandaszőlősi Általános Iskola honlapja] |
||
* [http://szandafocisuli.hu/ A Szanda Focisuli SE honlapja] |
* [http://szandafocisuli.hu/ A Szanda Focisuli SE honlapja] |
||
== Jegyzetek == |
|||
{{jegyzetek}} |
{{jegyzetek}} |
||
A lap 2013. január 24., 00:23-kori változata
Szandaszőlős | |
A szandaszőlősi katolikus templom | |
Egyéb elnevezés: Szanda | |
Közigazgatás | |
Település | Szolnok |
Városhoz csatolás | 1963 |
Korábbi rangja | község |
Irányítószám | 5008 |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 85 m |
Távolság a központtól | 4-6 km |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 07′ 41″, k. h. 20° 13′ 13″Koordináták: é. sz. 47° 07′ 41″, k. h. 20° 13′ 13″ | |
Szandaszőlős weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szandaszőlős témájú médiaállományokat. |
Szandaszőlős Szolnok városrésze, 1950 és 1963 között önálló község volt, ezt megelőzően és követően Szolnok része.
Földrajza
Fekvése
A település a Tiszántúlon található, átlagosan 85–95 m tengerszint feletti magasságban. A Szandai rét elnevezésű területe a Tisza ártere volt, tengerszint feletti magassága: 85 m, öntéstalaja van. A település magva kb. 10 m-rel magasabban fekszik, néhol homokkal fedett részekkel. A homok maximális vastagságát a településtől kissé délkeletre éri el, ahol bányászták is. Két vízfelület határolja: nyugatról a Tisza kanyarog, északról a Alcsi-Holt-Tisza állóvize.
Geológiai felépítése
Szolnok legmagasabb pontja, a Beke Pál halma (101,3 m) Szandaszőlős külterületén található. Szandaszőlős alatt a mélyfúrások tanúsága szerint megközelítően 2 km mélységben helyezkedik el a medencealjzat. A terület alatti kéreg az európai táblából származik, kristályos, feltételezhetően kambrium előtti, mintegy 1 milliárd éves. Legidősebb kőzetei a mecseki hasonló korú, de a felszínen levő kőzetekkel rokon képződmények. Későbbi korok emlékeként északkelet-délnyugati csapásirányban megtaláljuk a triász-jura korú mészköveket is a mélyben. A Kréta és az idősebb harmadidőszak vulkanikus maradványokat és flis üledékeket hagyott maga után. Az idősebb harmadidőszakban Szandaszőlős alatt újra flis üledékek, majd a harmadidőszak fiatalabb szakaszában vastag vulkáni kőzetrétegek jöttek létre. A harmadidőszak végén a feltöltődő Pannon-tenger hagyta hátra több száz méter vastag üledékeit. Ezek az üledékek plasztikus mivoltuknál fogva mintegy ráborulnak az idősebb medencealjzat domborzatára. Ezt követően folyóvízi, ártéri, tavi üledékek rakódtak le. A lösz vastagsága legfeljebb egy-két méter. Végül folyami homokot fújt ki a szél, ami Szandaszőlős legtöbb pontján a felszínen vagy kissé a felszín alatt több méter vastagságban megtalálható.
A fúrások artézi vizet találtak mintegy 900 m mélységben, amelynek hasznosítására kút is működik Szandaszőlősön. Szintén kimutatták a földgáz jelenlétét is a Szandaszőlős alatti kőzetrétegekben.
Éghajlata
Éghajlata kontinentális mérsékelt, a forró, száraz nyarat általában hideg tél követi. Ezen a tájon igen magas a napsütéses órák száma, az átlagos csapadék mennyiség ugyanakkor mindössze 480–500 mm. Az uralkodó széljárás az év nagyobb felében északnyugati, télen északkeleti. Növényföldrajzi értelemben a fás sztyepp övébe tartozik, amit átszelnek a Tisza ártéri területei.
Történelme
Szandaszőlős területe az újkőkor óta lakott: a régészeti ásatásokon neolitikus, bronzkori telepek, rézkori, bronzkori sírok, szarmata és népvándorlás kori gödrök; szarmata, gepida, honfoglalás kori, 10-11. századi temetők kerültek elő. Szolnokon és a város környékén több szkíta kori lelőhelyet is találtak, Szandaszőlősön pedig egy bögre került elő az ásatásokon. A szkítákat a kelták váltották fel, majd ezt követően az iráni eredetű szarmaták telepedtek le a város környékén. A szarmata népesség valószínűleg hol hadban, hol kereskedelmi kapcsolatban állt a Római Birodalommal, mivel a feltárt leletek között sok római pénz, fegyver, ékszer és kerámia is akad. A népvándorlás időszakában a Szolnok környékén élő szarmatákat a gepidák vonták uralmuk alá. 1952-ben a katonai repülőtér bővítésekor 223 szarmata és gepida sírt tártak fel, ahonnan igen gazdag leletanyag: aranyozott és díszes fibulák, vasfegyverek, csontfésűk, övkapcsok és edények kerültek napvilágra.
„ | Én kül Szolnoknak sükeres térségeit áldom,
napragyogás ötlött. Itt hempëlyëg enyves iszapjánn
Zagyvánk. Egybevëgyűltt vizeinn a' szőke folyónak
két sor fűzfa között izmos töltésëk; utánnok
|
” |
– Verseghy Ferenc: Külső Szolnok[1] |
„ | Szanda, puszta, Külső-Szolnok vármegyében, Szolnokhoz 1 óra: 11 kath. lak. Határa homokkal vegyes; sok buzát, kukoriczát termeszt; szőlőskertje is van. Innen Szolnokig egy erős töltés vezet, melly országutul szolgál, s a Tisza árvizét visszatartja. gr. Keglevich Miklósé volt, most birja Vodianer Sámuel örök. | ” |
– Magyarország geográfiai szótárából |
A magyar Szandaszőlős Árpád-kori falu. Első írásos említése 1075-ből származik (Zunde), 1470-ben Zonda néven nevezték. A török hódoltság idején teljesen elnéptelenedett. 1775-ben gróf Keglevich Károly és Szolnok mezőváros szerződése szerint 210 szolnoki gazda Szandaszőlős területén szőlőskertet létesített. 1891-ben alapították meg a ma is működő általános iskolát. A településrész első kulturális emlékét, Szent Orbán szobrát (földrajzi helyzete: é. sz. 47° 07′ 29″, k. h. 20° 12′ 47″) 1902-ben készítették. Szolnok részeiből 1950-ben alakult önálló községgé, majd 1968-ban újra a város része lett.
1939-ben kezdték el a katonai repülőtér építését, aminek eredményeképpen 1940 őszén három repülőalakulatot helyeztek át ide. A katonai reptér mellett található a Magyar Repüléstörténeti Múzeum (é. sz. 47° 07′ 52″, k. h. 20° 13′ 12″) gazdag katonai- és utasszállító-repülőgép gyűjteménye.
Közélete
Szandaszőlősön benzinkút, orvosi rendelő, tűzoltósági és rendőrségi kirendeltség is található. Szandaszőlős közéletének egyik fontos pontja az artézi kút, ezen kívül főképp az általános iskola köré összpontosul, mely minden évben megrendezi Őszi Vigasságát és a Szandai Halételfőző Versenyt.
Sport
- Sporthorgászat az Alcsi Holt-Tiszán és az élő Tiszán.
- Vízi sport: Az Alcsi Holt-Tiszán kajak, kenu.
- A Szolnoki Sportreptéren (é. sz. 47° 08′ 49″, k. h. 20° 12′ 02″) vitorlázásra, sárkányrepülésre van lehetőség.
- A katonai repülőtéren sportuszoda működik.
- A Szanda „Focisuli” SE keretein belül labdarúgó utánpótlás-nevelés folyik.
Oktatás
- A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának (korábbi nevén Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem) szolnoki kampusza
- 1891 óta működik a Szandaszőlősi Általános Iskola
Kultúra
- Szandaszőlős Táncegyüttes
- SzAIMHAMI Művelődési Ház
Szandaszőlős híres szülöttei
- Szandai Sándor (Szandaszőlős, 1903. március 7. – Budapest, 1978. október 1.) Munkácsy-díjas magyar szobrász.
Fogható helyi rádióadók
- Aktív Rádió
- FM 92.2
- Amadeus Rádió
- FM 102,4
- RÁDIÓ 1 (régebben: Rádió 2000)
- FM 90,4 MHz-en és 101,45 MHZ kábelfrekvencián
Látnivalók
Magyar Repüléstörténeti Múzeum és Szakkiállítás - Szolnok, Szandaszőlős
Hazánkban ez a legnagyobb katonai repülőgép-gyűjtemény, ahol polgári, rendőrségi, vízügyi és sport repülők is szemügyre vehetők. Némelyik gépmadárba beülve elképzelhető, milyen volt régen pilótának vagy utasnak lenni. A szovjet MiG vadászgépek, az Il–18-as és Tu–134-es utasszállító repülőgépek igazi látványosságok. Itt sorakoznak a Magyarországon rendszerben állt helikopterek, sugárhajtású és légcsavaros, vadász és csapásmérő, kiképző és gyakorlógépek, és a „másik oldalon” harcolt Starfighter és Hunter. Az arzenált gazdagítja egy Il–2-es csatarepülőgép, amelyik a második világháborúban a Balatonba zuhant. A repülés történetén kívül űrhajós relikviák is láthatók. A kiállítás fedett részén repülőgépmotorok, hajtóművek és egyéb alkatrészek gyönyörködtetik a repülés szerelmeseit. A Közép-Európában kuriózumnak számító gyűjtemény 1996-ban bekerült az Aircrafts Museums of the World katalógusba is.
Közlekedése
Személygépkocsival a 442. sz. főút felől (a 4 sz. főútról) érhető el.
A település rendelkezik még egy katonai és egy sportreptérrel, amelyek azonban nem bonyolítanak le civil repülőgép-forgalmat.
ICAO kód | LHSS |
---|---|
Név | Szolnok-Szandaszőlős |
Pozíció | 2 km/1 nm Szolnok |
Koordináta | N470700 E0201300 |
Magasság | 85 m 279 ft |
Hívójel | Szanda INFO |
Frekvencia | 134,3; 130,25 (Szolnok TWR) |
NAV AID | - |
Forgalmi kör | LH, RH, 1000 ft AGL |
Repülőtér kat. | Nem nyilvános repülőtér |
Üzemelés | SR-SS (LT) |
NVFR | - |
IFR | - |
Katonai objektumai
Szandaszőlősön található az MH 25/88. Könnyű Vegyes Zászlóalj, a MH 86. Szolnok Helikopterbázis és a MH 34. Bercsényi László Különleges Műveleti Zászlóalj is.
Galéria
-
Az Alcsi Holt-Tisza Szandaszőlős mellett
-
Szíjtelkek. A régi Szandaszőlősön ilyen parcellákon folyt a gyümölcskertészet
-
Gyümölcsös
-
Újkőkori leletek (szajoli és törökszentmiklósi maradványokkal vegyesen) Szandaszőlősről. A Damjanich János Múzeum gyűjteményéből
-
Újkőkori leletek Szandaszőlősről A Damjanich János Múzeum gyűjteményéből
-
Arany gepida övcsat Szandaszőlősről. A Damjanich János Múzeum gyűjteményéből
-
Gepida lelet Szandaszőlősről (középen). A Damjanich János Múzeum gyűjteményéből.
-
Szolnok és Szandaszőlős az 1782-1785-ös első katonai felmérésen
-
Szandaszőlős egy 1910-es térképen
-
Szent Orbán 1902-ben készített szobra
-
Kis szobor egy ház homlokzatán
-
A szandaszőlősi katolikus templom. 1911-ben épült
-
A Szandaszőlősi Művelődési Ház és Könyvtár
-
A szandaszőlősi COOP épülete
-
7-es busz
-
A szandaszőlősi posta
-
Utcakép a Krúdy Gyula utcán
-
Szandaszőlős központja
-
A Szandaszőlősi Általános Iskola
-
Szandaszőlősi plébánia
-
Szandai utcarészlet
-
Kamov Ka–26 a Magyar Repüléstörténeti Múzeum kiállításán
-
A reptér kifutópályája műholdról
Források
- A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának honlapja (korábbi nevén Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem)
- A Magyar Geocaching Közhasznú Egyesület honlapja
- http://www.hungaryairport.hu
- A Szandaszőlősi Általános Iskola honlapja
- A Szanda Focisuli SE honlapja
Jegyzetek
- ↑ Verseghy Ferenc összes költeménye a Magyar Elektronikus Könyvtárban