Dánia

Dán Királyság
Kongeriget Danmark Königreich Dänemark
Dánia zászlaja Dánia címere
Nemzeti mottó: A királynő mottója: Guds hjælp, Folkets kærlighed, Danmarks styrke (Isten segítsége, a nép szeretete, Dánia ereje) Nemzeti himnusz: Der er et yndigt land... (Ismerek egy szép országot...)
Fővárosa	Koppenhága (København)
é. sz. 55° 43′, k. h. 12° 34′55.716666666667, 12.566666666667
Államforma	alkotmányos monarchia
Vezetők
Királynő	II. Margit
Miniszterelnök	Helle Thorning-Schmidt
Hivatalos nyelv	dán
EU-csatlakozás	1973. január 1.
Tagság	Lista Európai Unió Észak-atlanti Szerződés Szervezete Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Európa Tanács Európai Űrügynökség Kereskedelmi Világszervezet Északi Tanács Északi-sarkvidéki Tanács Európai Déli Obszervatórium Balti-tengeri Tanács Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank Nemzetközi Fejlesztési Társulás Nemzetközi Pénzügyi Társaság Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja Afrikai Fejlesztési Bank Ázsiai Fejlesztési Bank Ausztrália Csoport Európai Fizetési Unió Eurocontrol Nyitott Égbolt Egyezmény Rakétatechnológiai Ellenőrzési Rendszer Interpol Nukleáris Szállítók Csoportja Európai Mozgáskoordinációs Központ UNESCO Föld-megfigyelési Csoport Egyetemes Postaegyesület Nemzetközi Távközlési Egyesület schengeni övezet Karbonsemlegességi Koalíció vízummentességi program (USA) Meteorológiai Világszervezet Egészségügyi Világszervezet World Customs Organization Task Force for International Cooperation on Holocaust Education, Remembrance, and Research Európai Szabadkereskedelmi Társulás
Népesség
Népszámlálás szerint	5 827 463 fő (2019. okt. 1.)
Rangsorban	108
Becsült	5 511 451 fő (2009. jan 1.) +/- fő (2009)
Rangsorban	108
Népsűrűség	129 fő/km²
GDP	2005-ös becslés
Összes	259,7 milliárd USD (45) PPP: 187,9 mrd dollár
Egy főre jutó	47 984 dollár (6) PPP: 34 740 dollár
HDI (2005)	0,949 (14) – magas
Földrajzi adatok
Terület	43 094 km²
Rangsorban	131
Víz	1,62%
Időzóna	CET (UTC+1) CEST (UTC+2)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Pénznem	dán korona (DKK)
Nemzetközi gépkocsijel	DK
Hívószám	45
Segélyhívó telefonszám	112
Internet TLD	.dk
Villamos hálózat	230 volt
Elektromos csatlakozó	Europlug Schuko Type E Type K
Közlekedés iránya	jobb
A Wikimédia Commons tartalmaz Dán Királyság témájú médiaállományokat.
Svédország Norvégia Németország L.o. KOPPENHÁGA Aalborg Skagen Rønne Århus Vejle Kolding Esbjerg Åbenrå Fredericia Odense Skagerrak Északi- tenger Kattegat Balti-tenger Jylland Fyn Lolland Falster Møn Sjælland Bornholm

Dánia (dánul: Danmark) független állam Észak-Európában. Egyetlen szárazföldi szomszédjától, Németországtól északra, Svédországtól délnyugatra és Norvégiától délre fekszik. Bár nem a Skandináv-félszigeten helyezkedik el, kulturális és történelmi öröksége miatt mégis a skandináv országok közé sorolják, melyek közül a legkisebb és legdélebbi fekvésű.

Az ország a Balti-tenger és az Északi-tenger között fekszik. A Jylland- (Jütland-) félszigetet és több mint 400 kisebb-nagyobb szigetet foglal magába, amelyek közül 76 lakott. Legnagyobb szigetei Fyn és Sjælland. A történelem folyamán a Balti-tenger bejáratát általában a dánok ellenőrizték, innen kapták nevüket a dán szorosok. Külbirtokai Grönland (a Föld legnagyobb szigete) és Feröer, melyek széles körű önkormányzattal rendelkeznek; velük együtt alkotja a Dán Királyságot, melynek vezető országa.

Dánia 1849 óta alkotmányos monarchia, egyébként pedig a világ egyik legrégebbi monarchiája. 1949 óta a NATO, 1973 óta az Európai Gazdasági Közösség, majd az Európai Unió tagja.

A fejlett piacgazdasággal és kiterjedt jóléti rendszerrel rendelkező Dánia a skandináv jóléti modell egyik mintaállama. A jövedelmi egyenlőség tekintetében első a világon. 2006-2008 között egészségügyi, jóléti és oktatási mutatói alapján, illetve lakóinak elégedettségét tekintve több felmérés szerint „a világ legboldogabb helyének” számított. Az amerikai Forbes magazin szerint Dánia rendelkezik az egész világon a legjobb üzleti klímával. A 2008-as és 2009-es Béke Világindex szerint a világ második legbékésebb állama. 2008-ban – Svédországgal és Új-Zélanddal együtt – a Transparency International listája alapján a világ legkevésbé korrupt állama volt.

A nemzeti nyelvet, a dánt erős kulturális és történelmi kapcsolatok kötik közeli rokonaihoz, a svédhez és a norvéghez. Dánia lakóinak 82%-a és a dán nemzetiségűek 90.3%-a a lutheránus egyház tagja. 2009-es adatok szerint az országban 526 000 bevándorló vagy annak leszármazottja élt, ez a népesség 9,5%-a. Ezen bevándorlók többsége (54%) Skandináviából vagy más európai országból származik, a többiek túlnyomó részt ázsiai országokból érkeztek.

Földrajz

Domborzat

Dánia a Jylland nevű félszigetből és 443 szigetből áll, amelyek közül 76 lakott. A legnagyobb szigetek Sjælland, Fyn és Bornholm. A nagyobb szigeteket hidak kötik össze, például a Svédországot Sjællanddal összekötő Øresund híd. A kisebb szigetekkel kompok vagy kisrepülőgépek biztosítják az összeköttetést. Szárazföldön csak Németországgal határos 68 km hosszan.

Az ország nagyrészt sík terület, jelentősebb kiemelkedések nélkül. Legmagasabb pontja az Yding Skovhøj (172,54 m), legmagasabb természetes kiemelkedése a Møllehøj (170,86 m), az átlagos tengerszint feletti magasság 31 m. Legmélyebb pontja (Lammefjord) 7 méterrel fekszik a tenger szintje alatt. A vízfelület nagysága 700 km², az ország területének 1,62%-a.

Vízrajz

Az ország partvonala erősen tagolt, hossza több mint 7314 km. Nincs olyan pont az országban, amelynek a tengertől való távolsága meghaladná az 52 km-t. Az ország területe nem határozható meg pontosan, mivel az erózió folyamatosan alakítja a partvonalat, ugyanakkor mesterségesen területeket hódítanak el a tengertől. Jylland délnyugati partvidékén az 1–2 m magas árapály miatt 10 km széles az árapálysíkság. Legfőbb folyó: Gudena.

Éghajlat

Éghajlata a mérsékelt éghajlati övbe tartozik. A telek enyhék (0,5 °C körüli átlaghőmérséklet), a nyarak pedig hűvösek (16 °C). Erős széljárás jellemző, különösen a téli időszakban. Az esős napok száma évi átlagban 170; az őszi hónapok a legesősebbek.

Az ország északi fekvése miatt a nappalok hossza az év folyamán jelentősen változik. Télen a legrövidebb napokon a nap fél kilenc után kel és háromnegyed négy előtt nyugszik, míg nyáron fél öttől este tízig is fent lehet a nap.

Élővilág, természetvédelem

Dánia természetes növénytakarója: vegyes (lombhullató és tűlevelű fajokat egyaránt tartalmazó) erdők. Az intenzív növénytermesztés miatt ebből kevés maradt.

Többféle környezeti veszéllyel kell szembenézni Dániának:

• a levegő szennyeződése, különösen a járműforgalom és a hőerőművek károsanyag-kibocsátása miatt
• az Északi-tenger elszennyeződése nitrogénnel és foszforral
• az ivóvíz és a talajvíz elszennyeződése az állattenyésztés és a növényvédőszerek miatt.

A dán kormány csatlakozott több nemzetközi egyezményhez, hogy gátolja a környezet leromlását és a globális felmelegedést.

Történelem

A koppenhágai Szent Kereszt templom

A mai Dánia területe a régészeti emlékek tanúsága szerint kb. Kr. e. 12 500 óta folyamatosan lakott; a földművelés Kr. e. 3900 körül kezdődött. A rómaiak kereskedelmi kapcsolatokat tartottak fenn az itteni népességgel.

A dánok elődei 1-400 között érkeztek a területre. Ekkorra a korábban itt lakó jütök áttelepedtek Britanniába, ahol az angolokkal és a szászokkal együtt angolszászokká olvadtak össze. 700 körül a királyi hatalom megerősödött, és ebben az időszakban alapították a legrégebbi dán várost, Ribét is.

A 8-tól a 10. századig a dánokat (a svédekkel és norvégokkal együtt) viking néven ismerték. A vikingek Európa-szerte kereskedtek, fosztogattak és gyarmatosítottak. Viking felfedezők bukkantak rá Izlandra útban Feröerre, sőt Grönlandra és Amerika partjaira is elvetődtek. Ideiglenesen uralmuk alá vonták Anglia, Írország és Franciaország egyes részeit is (róluk kapta például a nevét Normandia). A dánok I. Knut dán király (1016-1035) királysága alatt uralták a legnagyobb területet Észak-Európában (Dánia, Dél-Svédország, Norvégia, Anglia).

Kereskedelmi útvonalakat szerveztek Grönlandtól az orosz folyók közbeiktatásával egészen Konstantinápolyig. 9. századi frank források (pl. Notker Balbulus műve) bizonyítják először a dánok létezését. Ezek egy Gudfred nevű királyról számolnak be, aki a mai Holstein területén jelent meg egy flottával, majd diplomáciai tárgyalásokat folytatott a frankokkal. 808-ban Gudfred megtámadta az abodritákat és elfoglalta Reric városát.

A dánokat 965-ben I. (Kékfogú) Harald, Dánia második elismert királya egyesítette és térítette keresztény hitre.

A késő középkorban a dán királyok uralták Skånelandot (Skåne, Blekinge és Halland tartományok), Dán Észtországot, valamint az észak-németországi Schleswig és Holstein hercegségeket. 1397-ben Dánia a kalmari unióban egy korona alatt egyesült Svédországgal és Norvégiával, ami 1523-ban Svédország kilépésével felbomlott. A reformáció 1536-ban érte el Dániát: az ország evangélikus lett. Ugyanebben az évben unióra lépett Norvégiával.

Az ezt követő két és fél évszázad folyamatos háborúskodást hozott Svédországgal. Az 1658-as Roskildei béke nyomán Skåneland Svédországhoz került. A Norvégiával való uniót az 1814-es Kieli béke bontotta fel, amikor Norvégia unióba lépett Svédországgal (1905-ig). Dán uralom alatt maradt Grönland, Izland és Feröer. Távolabbi gyarmatai voltak Dán India 1620-1869, Dán Aranypart (Ghána) 1658-1850 és Dán Nyugat-India (Amerikai Virgin-szigetek) 1671-1917 között.

Alkotmányozó gyűlés 1848-ban, Koppenhágában

A dán liberális és nemzeti mozgalmak az 1830-as években kaptak erőre, és az 1848-as európai forradalmak hatására Dánia 1849. június 5-én alkotmányos monarchia lett.

A porosz–osztrák–dán háborút követően Dániának 1864-ben le kellett mondania Schleswig-Holsteinről Poroszország javára. Ez a vereség mély nyomokat hagyott a dán nemzeti öntudatban, és ennek a vereségnek köszönhető a háborút követő dán semlegességi politika, amely lehetővé tette Dánia semlegességét az első világháború alatt. A háborút követően Versaillesban felajánlották Dániának Schleswig-Holsteint a győztes hatalmak, de Dánia – félve a német irredentizmustól – ragaszkodott ahhoz, hogy népszavazás döntsön a terület hovatartozásáról. Észak-Schleswigben 1920. február 14-én tartottak népszavazást. A lakosság 75%-a Dánia mellett döntött, s ennek megfelelően Észak-Schleswiget (Sønderjylland) még abban az évben visszacsatolták.

Semlegessége ellenére Németország 1940. április 9-én megszállta Dániát. Habár eleinte a németek engedélyezték az önkormányzást (ennek 1943-ban vetettek véget az erősödő ellenállási mozgalomnak köszönhetően), Dánia katonai megszállás alatt volt a második világháború alatt. A dánok erősen rokonszenveztek a Szövetségesekkel; 1900 dán rendőrt tartóztatott le és internált a Gestapo. A háború alatt Izland kikiáltotta függetlenségét, Feröer pedig széles körű autonómiát kapott 1948-ban. Dánia alapító tagja volt a NATO-nak és az ENSZ-nek, és 1973-ban csatlakozott az Európai Gazdasági Közösséghez (a későbbi Európai Unióhoz). 1979-ben Grönland is autonómiát kapott. Kis mérete ellenére Dánia számtalan komoly hadi- és humanitárius akcióban vett részt, többek között az ENSZ- és NATO-vezette műveletekben Cipruson, Bosznia és Hercegovinában, Koreában, Egyiptomban, Horvátországban, Koszovóban, Etiópiában, Irakban, Afganisztánban és Szomáliában.

Államszervezet és közigazgatás

A Dán Királyság koronaékszerei

Alkotmány, államforma

A Dán Királyság államformája 1849 óta alkotmányos monarchia. A hatályos alkotmány 1953. június 5-én lépett érvénybe; ekkortól egykamarás a parlament és ez tette lehetővé azt is, hogy az államfő nő legyen.

A jelenlegi államfő II. Margit királynő.

Végrehajtás, törvényhozás, igazságszolgáltatás

A külügyi bizottság ülésterme a Folketingben

A végrehajtó hatalom elvileg az államfő kezében van, de azt ténylegesen a kormány: a miniszterelnök (Lars Løkke Rasmussen) és a többi miniszter gyakorolja. A miniszterek a törvényhozó hatalom letéteményesének, a parlamentnek felelősek.

A parlament neve Folketing. 179 tagját az arányos többségi elven választják; 2-2 képviselőt Grönland és Feröer delegál. Parlamenti választásokat legalább négy évente tartanak, de a miniszterelnök hamarabb is kiírhat választásokat. Az általános választójog a 18 év feletti állampolgárokra vonatkozik. Bizalmatlansági szavazással a parlament visszahívhatja a kormányt.

2009 áprilisa óta Lars Løkke Rasmussen, a jobboldali liberális Venstre párt tagja a miniszterelnök. A második világháború óta a legtöbb kormányt egyébként a szociáldemokraták alkották, jóllehet befolyásuk sosem volt olyan erős, mint Svédországban.

A legfelsőbb bíróság tagjait az uralkodó nevezi ki élethosszig tartó pozíciójukba.

Lásd még: Folketing

Közigazgatási felosztás

2007. január 1-jén lépett életbe Dániában a közigazgatási reform. Ennek keretében a 13 megyét 5 régió váltotta fel, és a községek száma 270-ről 98-ra csökkent(ezek vették át a korábbi megyék feladatainak nagy részét).

Dánia régiói és székhelyeik:

• Hovedstaden – Hillerød
• Midtjylland – Viborg
• Nordjylland – Aalborg
• Sjælland – Sorø
• Syddanmark – Vejle

Dániához tartozik, de széles körű autonómiával bír két önkormányzattal rendelkező terület (selvstyrende områder):

• Feröer (dánul: 'Færøerne', feröeriül: 'Føroyar') – fővárosa Tórshavn
• Grönland (dánul: 'Grønland', grönlandi nyelven Kalaallit Nunaat – fővárosa Nuuk (dánul: 'Godthåb')

Feröer és Grönland 2-2 képviselőt küld a 179 tagú Folketingbe.

Védelmi rendszer

Dániában a férfiakra általános hadkötelezettség vonatkozik 18 éves kortól. A kezdeti kiképzés 4-12 hónap között változik a specializációtól függően. A tartalékosokat a kiképzés után a mobilizációs egységekhez helyezik. A nők önkéntes szolgálatot láthatnak el.

Az ország 1949 óta a NATO tagja. A honvédelmi kiadások a GDP 1,3%-át teszik ki. Békeidőben a Dán Védelmi Minisztérium kb. 33 000 embert alkalmaz. A hadsereg három legkomolyabb nemzetközi missziója Afganisztán (ISAF), Koszovó (KFOR), és Libanon (UNIFIL). 2003 és 2007 között kb. 460 dán katona harcolt Irakban.

Népesség

Általános adatok

Dánia lakossága 5 511 451 fő (2009. jan 1.) +/-. A legfontosabb demográfiai mutatók:

• Teljes termékenységi arányszám: 1,74 (2009)
• Népességnövekedési ráta: 0,28% (2009)
• Születési ráta: 10,54 születés/1000 fő (2009)
• Halálozási ráta: 10,25 halálozás/1000 fő (2008)
• Csecsemőhalandósági ráta: 4,34 halálozás/1000 élve születés (2009)
• Születéskor várható életkor: 78,3 év (2009)
  • Férfiak: 75,96 év
  • Nők: 80,78 év

Dánia népességének túlnyomó többsége skandináv származású. A bevándorlók és leszármazottaik aránya a népesség 8,5%-a.

A népesség területi eloszlása egyenlőtlen. A Nagy-Bælttől keletre eső országrész népsűrűsége 254 fő/km², míg a nyugati részé 91 fő/km².

Legnagyobb települések

Dánia népességének 87%-a városokban él. A legnagyobb városok Sjællandon Koppenhága (1230728 fő), Jyllandon Århus (259754 fő), Aalborg (123432 fő) és Esbjerg (71618 fő), Fyn szigetén pedig Odense (158678 fő).

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

Népcsoportok: dán 97%, német 2%, egyéb skandináv népek, török 1%.

A dán nyelvet mindenütt beszélik az országban. A német határ mentén a németet is ismerik (itt egy kis létszámú német kisebbség is él), és sok dán folyékonyan beszéli az angolt is.

2010. januári adatok szerint Dánia lakosságának 80,9%-a az evangélikus Dán Népegyház (Den Danske Folkekirke) tagja. A fennmaradó rész többsége (3%) más keresztény felekezetekhez – így más protestáns egyházakhoz, illetve a katolikus egyházhoz – tartozik, míg a muszlimok aránya 2% körül van. Dániában vallásszabadság van, és számos kisegyház és más közösség létezik a népegyházon kívül.

Gazdaság

A Dán Nemzeti Bank székháza

Dánia modern piacgazdaság, a Világgazdasági Fórum 2009-2010-es listája szerint a világ 5. legversenyképesebb országa. Korszerű mezőgazdasággal (jelentős a tejelő és vágómarhatartás valamint a gabonatermesztés), versenyképes kis- és nagyvállalati körrel, kiterjedt állami jóléti rendszerrel, magas életszínvonallal és stabil nemzeti fizetőeszközzel büszkélkedhet; gazdasága nagyban függ a külkereskedelemtől. Az ország nettó energia- és élelmiszerexportőr, fizetési mérlege pozitív és nettó külső adóssága nulla. Jelentős a 105 000 km²-es tengeri terület is.

Dánia nemzeti fizetőeszköze a dán korona (DKK, krone, tsz. kroner).

A dán gazdaságban jelentős a szakszervezetek szerepe: a foglalkoztatottak 75%-a tagja szakszervezetnek. A legtöbb szakszervezet ernyőszervezetekbe tömörül; a legnagyobb az LO, a Dán Szakszervezeti Konföderáció, bár egyre több munkavállaló marad kívül a szakszervezeteken vagy választ független szakszervezetet.

A szakszervezetek és a munkáltatók között együttműködés van: a szakszervezetek napi szinten részt vesznek a munkahelyek menedzselésében, és képviselőik ott ülnek a legtöbb cég igazgatótanácsában. A munkarend és munkabérek kérdései a szakszervezetek és a munkáltatók tárgyalásain dőlnek el, minimális kormányzati beavatkozással. A munkanélküliségi ráta 2006 novemberében 3,6% volt (98 211 fő), a munkaképes korúak száma 2 759 392 fő (2005).

A dán kormány sikeresen teljesítette, sőt túlteljesítette az euró bevezetéséhez szükséges konvergencia-kritériumokat, de a 2000. szeptemberi népszavazáson a dánok elutasították a közös fizetőeszköz bevezetését.

Dánia a skandináv jóléti modell alapján szervezi a szociális, egészségügyi és oktatási szolgáltatásokat. A jóléti modell mögött álló elv szerint a juttatásokhoz minden, a követelményeknek megfelelő állampolgárnak joga van hozzáférni, tekintet nélkül foglalkoztatási és családi helyzetére. A rendszer univerzális, mindenkit lefed. Minden juttatást az egyén kap, így például a házas asszonyok jogai függetlenek a férjüktől.

Az állam a többi európai országnál lényegesen nagyobb részt vállal a jóléti juttatások finanszírozásában, ezért a jóléti rendszerrel széles alapokon (például 25%-os ÁFA) nyugvó és magas jövedelmi adókkal működő adórendszer párosul.

Kereskedelem

• Exporttermékek: gépek és járművek, élelmiszer, élőállat, vegyipari termékek, nyersanyagok
• Importtermékek: műszaki berendezések és alkatrészek, vegyipari termékek, energia, nyersanyag, vasérc, acél
• Főbb kereskedelmi partnerek: Európai Unió, USA, Norvégia

Infrastruktúra

Közlekedés

A legnagyobb vasúti szolgáltatók a személyszállításban a Danske Statsbaner (Dán Államvasutak), a teherszállításban a Railion. A 2644 km hosszú pályahálózatot (melyből 636 km villamosított) a Banedanmark kezeli. Koppenhága egy kisebb metróhálózattal és egy kiterjedt S-tog (elővárosi vasút) hálózattal rendelkezik.

Dánia (és egyben Svédország és Norvégia) nemzeti légitársasága a Scandinavian Airlines System (SAS). Az ország legnagyobb repülőtere a Koppenhágai repülőtér, amely egyben Észak-Európa legforgalmasabb légi csomópontja is. Az országban összesen 92 repülőtér található, ebből 28 rendelkezik burkolt kifutópályával.

A feröeri kompjáratot a Smyril Line üzemelteti, a többi kompot nagyrészt a DFDS (az Egyesült Királyság és Norvégia felé) és a Scandlines (Svédország és Németország irányába). A belvízi hajózóutak hossza 400 km. Kikötők száma 12.

A közúthálózat hossza 72 363 km, ami magában foglal 1032 km gyorsforgalmi utat is. A magas regisztrációs adó (180%) és hozzáadottérték-adó (25%), továbbá a világ legnagyobb jövedelemadórátája következtében az új autók rendkívül drágák. Az adó célja az autók számának korlátozása.

2007-ben a kormány a környezetbarátabb autózás érdekében enyhén csökkentette a magas futásteljesítményű autók adóját. Ennek kis hatása volt, ráadásul 2008-ban megnőtt az öreg, kevéssé üzemanyagtakarékos németországi autók importja.

Az utóbbi évtizedekben hatalmas befektetéssel közúti és vasúti összeköttetést teremtettek Fyn és Sjælland (Nagy-Bælt híd), valamint Sjælland és a svédországi Malmö között (Øresund híd). A Koppenhága Malmö Kikötő a két nemzet két városának közös kikötői hatósága.

Távközlés

Dánia kiváló telekommunikációs hálózattal rendelkezik. A belföldi hálózat gerincét földkábelek, tenger alatti kábelek és mikrohullámú rádiókapcsolatok alkotják. A használatban lévő távbeszélő-fővonalak száma 2,824 millió (2007). A nemzetközi kapcsolatot számos tenger alatti optikai kábel biztosítja Kanada, Feröer, Németország, Izland, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Oroszország, Svédország és az Egyesült Királyság felé. Négy mobilkommunikációs hálózat van az országban; a használatban lévő előfizetések száma 6,243 millió (2007).

Az internet-használók száma 3,5 millió (2007).

Kultúra

Oktatás

Dánia fejlett oktatási rendszerrel rendelkezik. A közoktatás és nagyrészt a felsőoktatás is ingyenesen hozzáférhető. Átlagosan egy évfolyam 80,3%-a végzi el a középiskolát és 44,5%-a fejezi be a felsőfokú képzést.

Az általános iskola elnevezése „den Danske Folkeskole” (dán népiskola); itt 0-10. osztályok indulnak, melyek közül az 1-9. kötelező. Az iskolákat az önkormányzatok tartják fenn, de vannak magániskolák is, például a Waldorf-iskolák.

A legsajátosabb iskolatípus az „Efterskole” (utóiskola), amely egy szabadon választható oktatási forma. Ez nagyjából egy bentlakásos iskolának felel meg, azzal a különbséggel, hogy általában egy-egy területre (például sport vagy nyelvek) koncentrál, és a tanulók számára nagyobb szabadságot biztosít. Általában egy évre (többnyire 9. vagy 10. évfolyamban) iratkoznak be ide.

Az oktatáshoz való egyik legfontosabb dán hozzájárulás a „folkehøjskole” (népfőiskola) intézménye, amelyet N. F. S. Grundtvig vezetett be a 19. században. Ez az oktatási forma a tesztek és osztályzás helyett a közösségi tanulásra, a felfedezésre és a gondolkodásra helyezi a hangsúlyt. A gimnázium után sokan hallgatnak néhány hónapig népfőiskolát, de a népfőiskola az élethosszig tartó tanulásnak is fontos bázisa.

Dániában szívesen látják a külföldi, így a magyar diákokat is. Minden Uniós állampolgár ingyenesen tanulhat az ország felsőoktatási rendszerében.

Művészetek

A koppenhágai operaház

Dániában három világörökségi helyszín található: Jelling viking emlékei: a rúnakövek és a templom; a roskildei székesegyház; valamint a Kronborg-kastély Helsingørnél. (Dániához tartozik a grönlandi Ilulissat jégfjord is.)

Irodalom

A dán irodalom világszerte ismert képviselője Hans Christian Andersen, aki elsősorban meséiről ismert (például A király új ruhája, A kis gyufaáruslány vagy A rút kiskacsa). Közismert még a norvég születésű Ludvig Holberg, valamint Karen Blixen,Jeppe Aakjaer. Irodalmi Nobel-díjat kapott 1917-ben megosztva Karl Adolph Gjellerup és Henrik Pontoppidan, 1944-ben pedig Johannes Vilhelm Jensen.

A híres egzisztencialista filozófus, Søren Kierkegaard íróként is nagy népszerűségnek örvend.

A legismertebb dán minden bizonnyal egy mitológiai alak, William Shakespeare címszereplője: Hamlet, a dán királyfi.

Zene

Dánia zenei életére nagy befolyással volt a német zene, amelyet olyan híres zeneszerzők életműve is bizonyít, mint Heinrich Schütz, aki hosszú ideig királyi főkarmester volt Koppenhágában, vagy Dietrich Buxtehude, aki több évig orgonista volt Helsingørben. A 19. században kezdtek el kialakulni a dán zene jellegzetességei, elsősorban Johann Peter Emilius Hartmann és Niels Wilhelm Gade keze alatt. A századfordulón működött Carl Nielsen, akinek operáit és szimfóniáit világszerte játsszák. A könnyűzenei színpadok népszerű vendége a Nephew, vagy a Metallica együttes dobosa, Lars Ulrich.

Film

Dánia a némafilm korszakában a világ negyedik film nagyhatalma volt az Egyesült Államok, Németország és Franciaország után. A hangosfilm megjelenésével elvesztette ezt a pozícióját, de az 1990-es évektől kezdve a Lars von Trier nevével fémjelezett Dogma 95 mozgalom hatására újra a mozibajárók figyelmének középpontjába került.

Gasztronómia

Dánia nemzeti étele a smørrebrød (gazdagon megrakott rozskenyér-szendvics), a dán húsgombóc (Frikadeller), dán sertéssült (Skipperlabskovs) és a dán hurka (Pølse). Ezenkívül igen sokféle különböző halételt fogyasztanak. Hagyományos desszertjeik a különféle gyümölcsszószok (frugtgrød). Igen híresek a dán sörök, különösen a Carlsberg, a Tuborg és a Faxe.

Ünnepek

• Január 1. - Újév
• Április 16. - II. Margit királynő születésnapja
• Június 5. - Az alkotmány napja
• December 25. - Karácsony

Turizmus

A koppenhágai Tivoli szórakozónegyed

Kronborg-kastély, Hamlet híres vára

Dánia Skandinávia második leglátogatottabb országa Svédország után: 2006-ben 4,7 millió látogató kereste fel.

A legkedveltebb turisztikai látnivalók Sjælland és Fyn szigetén találhatók, ezenkívül számos kisebb sziget nyújt még a természetjáróknak kiváló kirándulási lehetőséget.

Látnivalók

• Århus: Den Gamle By (Óváros), Dóm
• Aalborg: Ålborghus, Heiliggeistkloster (1437)
• Billund: Legoland
• Helsingør: a Marienlyst-kastély és a Kronborg-kastély (Hamlet vára, a világörökség része)
• Hirtshals: Európa legnagyobb tengeri akváriuma
• Jelling: Jelling viking emlékei (a világörökség része)
• Koppenhága: Tivoli, Amalienborg (királyi palota), kikötő
• Lyø szigetének hagyományőrző falvai
• Odense: Andersen szülőháza, Den Fynske Landsby skanzen
• Ribe: 12. századi óváros (Dóm, városháza, domonkos kolostor)
• Roskilde: Roskildei székesegyház (a világörökség része), Roskilde-fesztivál
• Sønderborg: bányamúzeum, a város melletti Dybbøl falu az 1864-es csatavesztés nemzeti emlékhelye, malma Dánia nemzeti jelképe.
• Skagerrak tengerparti homokdűnéi
• Skagen: a Skagenmaler impresszionista művésztelep múzeuma
• Ærøskøbing: óváros és gótikus templom (Europa Nostra-díj, 2002)

Sport

Kivetítőn focimeccset néző tömeg Koppenhágában

A legnépszerűbb sportok Dániában a labdarúgás és a kézilabda. A női kézilabda-csapat 1996-ban, 2000-ben és 2004-ben is olimpiát nyert.

A hosszú partszakasz kiváló lehetőséget nyújt a vitorlázáshoz és más vízisportokhoz. A Sjælland körüli regatta egy Helsingørből induló, 2-3 napig tartó vitorlásverseny.

A sík terület miatt a kerékpározás is rendkívül népszerű. Koppenhága fejlett kerékpárúthálózattal rendelkezik, és a mindennapi közlekedésben is nagy a kerékpárhasználat aránya, amit a „kerékpárosok városa” márkanévvel is erősítenek.

A dán sportolók tollaslabdában is a világ élvonalához tartoznak; a sportágat becslések szerint négy-ötszázezren űzik az országban.

Olimpia

Dánia eddig 41-szer nyert az olimpiai játékok alatt. A legeredményesebb sportág a vitorlázás.

• Bővebben: Dánia az olimpiai játékokon

Labdarúgás

A Dán labdarúgó-válogatott igen eredményes csapat. Fontosabb eredményeik:

• Európa-bajnokság:
  • Aranyérem: 1992

• Olimpia:
  • Aranyérem: 1906
  • Ezüstérem: 1908, 1912

Hivatkozások

Lásd még

• Dán nyelv
• Dánok

Irodalom

• Erik Kjersgaard: Eine Geschichte Dänemarks. Koppenhága, külügyminisztérium, 1974.
• A. Sz. Kan: A skandináv országok története Dánia, Norvégia, Svédország. Budapest, Kossuth Kiadó, 1976. ISBN 963-09-0565-5
• Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Kartal & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Dánia témájú médiaállományokat.

Hivatalos

• Dán Királyság – hivatalos honlap (angol, részben német, francia, spanyol is)
• Visit Denmark – hivatalos turisztikai honlap (angol, német, spanyol, olasz)
• Dán Nagykövetség, Budapest (magyar)
• Dán Statisztikai Hivatal (angol)
• Dán Kultúrintézet, Kecskemét (magyar)

Általános

• Szűcs R. Gábor: Dánia, Változó Világ 34., Budapest 2004.
• Komlós Attila: Dánia - Hetedhéthatár
• dánia.lap.hu – Dánia Lap – minden, ami Dánia (www.dania.lap.hu) (magyar)
• Dánia Térkép Kalauz
• Dánia térképe (angol)