„Gregorián ének” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a r2.7.2+) (Bot: következő hozzáadása: be:Грыгарыянскі спеў |
a r2.7.2) (Bot: következő hozzáadása: tl:Awiting Gregoriano |
||
| 144. sor: | 144. sor: | ||
[[sl:Gregorijanski koral]] |
[[sl:Gregorijanski koral]] |
||
[[sv:Gregoriansk sång]] |
[[sv:Gregoriansk sång]] |
||
[[tl:Awiting Gregoriano]] |
|||
[[uk:Григоріанський спів]] |
[[uk:Григоріанський спів]] |
||
[[vi:Thánh ca Gregory]] |
[[vi:Thánh ca Gregory]] |
||
A lap 2013. január 19., 22:40-kori változata
A gregorián ének (cantus gregorianus, cantus planus, cantus choralis) a római katolikus egyház egyszólamú, hangszerkíséret nélküli liturgikus kórus vagy szóló éneke latin nyelven. Az adott szöveg szerkezetének megfelelően tagolódik. Kötetlen ritmusú és az abszolút hangmagasságot sem rögzíti. Dallamai lépcsőzetes felépítésűek vagy kis hangközlépésekkel mozognak, helyenkénti ugrásokkal.
A szillabikus (szótagoló) és a melizmatikus éneklési mód váltogatása teremt egyensúlyt benne. Többnyire kis hangterjedelmű.
Az időszámítás kezdete körüli kor mediterrán zenekultúrájából, mégpedig a görög himnuszokból és az ókori zsidók zsoltáraiból fejlődött ki három fázisú rendező-szerkesztő munka során:
- a 4. század második felében,
- a 7. század elején I. Gergely pápa indítására – innen a gregorián név, és
- a 8. század, a Karolingok idején.
A 9. századtól az ú.n. neumák segítségével vált leírhatóvá.
Hangnemek
| tónus | alaphang | domináns | hangterjedelem | autentikus/plagális |
| 1. tónus | D | A | C-d | autentikus |
| 2. tónus | D | F | A-a | plagális |
| 3. tónus | E | c | D-e | autentikus |
| 4. tónus | E | A | C-c | plagális |
| 5. tónus | F | c | F-f | autentikus |
| 6. tónus | F | A | C-c | plagális |
| 7. tónus | G | d | F-g | autentikus |
| 8. tónus | G | c | C-d | plagális |
Lásd még
Külső hivatkozások
- Gregorian1 és Gregorian2 Kántorképző, jegyzet.
- Dr. Bánhidi Lászlóné: Klasszikusok mindenkinek (Érettségi segédlet gimnáziumi tanulóknak)
- Finale - A gregorián ének írásmódja, neumák, korális notáció
- Magyar Nyelvőr – Szabó Zsolt: A zenei szaknyelv néhány kérdése
- AISCGre A gregorián ének tanulmányozására alakult nemzetközi szövetség honlapja (angolul), (németül), (olaszul)
- Abbaye de Solesmes A gregorián ének története és formái (franciául), (angolul), (spanyolul)
- Choral.de Története és a neumák használatának ismertetése (németül)
- Gregorián kották pdf-formában (A bevezető szöveg német, a dalok szövege latin)
- EZREDVÉGI BESZÉLGETÉS Dobszay Lászlóval (Monory M. András - Tillmann J. A.)
Irodalom
- Dobszay László: A gregorián ének kézikönyve 1993.
- Dobszay László: Magyar Zenetörténet. Gondolat, Budapest, 1984.
- Kelemen: A zene története 1750-ig 1991.
- Rajeczky Benjámin: Mi a gregorián? 1981.
- Rescigno, Eduardo – Renato Garavaglia:A keresztény egyházi és a világi ének a középkorban. Ford. Tallián Tibor. Budapest, 1987. Zeneműkiadó ISBN 9633306345
- A gregorián zene (fõiskolai jegyzet Osvay Károlyné összeállításában)
- Gülke: Szerzetesek, polgárok, trubadúrok 1979.
- Bárdos: Modális harmóniák 1979.
- Jeppesen: Ellenpont 1975.
