„Argó” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
3. sor: 3. sor:
[[Fájl:Lorenzo Costa 001.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Az Argó [[Lorenzo Costa]] festményén]]
[[Fájl:Lorenzo Costa 001.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Az Argó [[Lorenzo Costa]] festményén]]
[[Fájl:Douris cup Jason Vatican 16545.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|[[Iaszón]] és a sohasem alvó varázshatalmú szörnyű sárkánykígyó, az aranygyapjút őrzője]]
[[Fájl:Douris cup Jason Vatican 16545.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|[[Iaszón]] és a sohasem alvó varázshatalmú szörnyű sárkánykígyó, az aranygyapjút őrzője]]
Az '''Argó''' a [[Görög mitológia|görög mitológiában]] szereplő hajó, melyen [[Iaszón]] és az [[argonauták]]<ref>{{cite web|url=http://www.kislexikon.hu/argonautak.html|title=Argonauták|language=magyar}}</ref> útra keltek [[Kolkhisz|Kolkhiszba]], hogy visszaszerezzék az [[aranygyapjú]]t Aietész királytól, ahova a feláldozásuk elől Kolhiszba menekülű Hellé és Phrixosz vitték el a Lapüthosz hegyi [[Zeusz]] szentélyből. (Hellé a menekülés közben a tengerbe veszett, ez a hely a [[Dardanellák|Hellészpontosz]].) Az expedíció sikerrel járt, számos véres közjáték és sok ember élete árán. Elsősorban [[Médeia]], Aietész lánya, pap– és varázslónő, az ereklye papnőjének Iaszón iránti elvakult szerelme miatt A hajó nevét építőjéről, [[Argosz (hajóépítő)|Argoszról]] kapta. A történet többek között <ref>{{cite book|author=Apollóniosz Rhodiosz|title=Argonautika}}</ref> című művében olvasható. A történet alapja reális eseményeny, amit a történet mesélői számos csodás és mesés elemmel színeztek ki.
Az '''Argó''' a [[Görög mitológia|görög mitológiában]] szereplő hajó, melyen [[Iaszón]] és az [[argonauták]]<ref>{{cite web|url=http://www.kislexikon.hu/argonautak.html|title=Argonauták|language=magyar}}</ref> útra keltek [[Kolkhisz|Kolkhiszba]], hogy visszaszerezzék az [[aranygyapjú]]t Aietész királytól, ahova a feláldozásuk elől Kolhiszba menekülű Hellé és Phrixosz vitték el a Lapüthosz hegyi [[Zeusz]] szentélyből. (Hellé a menekülés közben a tengerbe veszett, ez a hely a [[Dardanellák|Hellészpontosz]].) Az expedíció sikerrel járt, számos véres közjáték és sok ember élete árán. Elsősorban [[Médeia]], Aietész lánya, pap– és varázslónő, az ereklye papnőjének Iaszón iránti elvakult szerelme miatt A hajó nevét építőjéről, [[Argosz (hajóépítő)|Argoszról]] kapta. A történet többek között Apollóniosz Rhodiosz Argonautika <ref>{{cite book|author=Apollóniosz Rhodiosz|title=Argonautika}}</ref> című művében olvasható. A történet alapja reális eseményeny, amit a történet mesélői számos csodás és mesés elemmel színeztek ki.


A mítosz szerint a hajó a Pélion-hegy<ref>{{cite web|url=http://www.elixironline.hu/archiv/gorogok_szent_hegyei|title=A görögök szent hegyei|language=magyar|publisher=Elixír}}</ref> [[Fenyőfélék|fenyő]]iből készült, a hajóorr pedig az [[Pallasz Athéné|Athéné]] istennő által adományozott [[Dodona]] szent [[tölgy]]eséből származó fából. A hajó orra ezért mágikus tulajdonságokkal rendelkezett; tudott beszélni és ismerte a jövőt. A hajó harminc vagy ötven evezős részére készült.
A mítosz szerint a hajó a Pélion-hegy<ref>{{cite web|url=http://www.elixironline.hu/archiv/gorogok_szent_hegyei|title=A görögök szent hegyei|language=magyar|publisher=Elixír}}</ref> [[Fenyőfélék|fenyő]]iből készült, a hajóorr pedig az [[Pallasz Athéné|Athéné]] istennő által adományozott [[Dodona]] szent [[tölgy]]eséből származó fából. A hajó orra ezért mágikus tulajdonságokkal rendelkezett; tudott beszélni és ismerte a jövőt. A hajó harminc vagy ötven evezős részére készült.

A lap 2013. január 19., 19:22-kori változata

Az Argó Lorenzo Costa festményén
Iaszón és a sohasem alvó varázshatalmú szörnyű sárkánykígyó, az aranygyapjút őrzője

Az Argó a görög mitológiában szereplő hajó, melyen Iaszón és az argonauták[1] útra keltek Kolkhiszba, hogy visszaszerezzék az aranygyapjút Aietész királytól, ahova a feláldozásuk elől Kolhiszba menekülű Hellé és Phrixosz vitték el a Lapüthosz hegyi Zeusz szentélyből. (Hellé a menekülés közben a tengerbe veszett, ez a hely a Hellészpontosz.) Az expedíció sikerrel járt, számos véres közjáték és sok ember élete árán. Elsősorban Médeia, Aietész lánya, pap– és varázslónő, az ereklye papnőjének Iaszón iránti elvakult szerelme miatt A hajó nevét építőjéről, Argoszról kapta. A történet többek között Apollóniosz Rhodiosz Argonautika [2] című művében olvasható. A történet alapja reális eseményeny, amit a történet mesélői számos csodás és mesés elemmel színeztek ki.

A mítosz szerint a hajó a Pélion-hegy[3] fenyőiből készült, a hajóorr pedig az Athéné istennő által adományozott Dodona szent tölgyeséből származó fából. A hajó orra ezért mágikus tulajdonságokkal rendelkezett; tudott beszélni és ismerte a jövőt. A hajó harminc vagy ötven evezős részére készült.

Jegyzetek

  1. Argonauták (magyar nyelven)
  2. Apollóniosz Rhodiosz. Argonautika 
  3. A görögök szent hegyei (magyar nyelven). Elixír

Források

• Szabó György: Mitológiai kislexikon. Budapest: Könyvkuckó. 1998. ISBN 963-9077-71-2

• Robert Graves: Az Aranygyapjú. ISBN 963 07 0882 5 Európa Könyvkiadó, Budapest 1976

• Robert Graves: A görög mítoszok. ISBN 963 07 1975 4 Európa Könyvkiadó, Budapest 1981