„Mongol nyelv” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő hozzáadása: sah:Монгуол тыла |
a r2.7.2) (Bot: következő hozzáadása: nn:Mongolsk |
||
307. sor: | 307. sor: | ||
[[nah:Mongollahtōlli]] |
[[nah:Mongollahtōlli]] |
||
[[nl:Mongools]] |
[[nl:Mongools]] |
||
[[nn:Mongolsk]] |
|||
[[no:Mongolsk]] |
[[no:Mongolsk]] |
||
[[pa:ਮੰਗੋਲੀਆਈ ਭਾਸ਼ਾ]] |
[[pa:ਮੰਗੋਲੀਆਈ ਭਾਸ਼ਾ]] |
A lap 2013. január 19., 16:14-kori változata
Mongol монгол хэл | |
Beszélik | Mongólia, Kína, Afganisztán |
Terület | Kelet-Ázsia |
Beszélők száma | 5,7 millió fő |
Nyelvcsalád | Mongol Mongol |
Írásrendszer | cirill írás |
Hivatalos állapot | |
Hivatalos | Mongólia, Kína |
Nyelvkódok | |
ISO 639-1 | mn |
ISO 639-2 | mon |
A Wikimédia Commons tartalmaz монгол хэл témájú médiaállományokat. |
A mongol nyelv (mongolul: монгол хэл, (mongol hel[1]), klasszikus mongol betűkkel: , ejtsd: Mongɣul kele) a mongol nyelvcsalád legközismertebb tagja, és Mongólia lakóinak legfontosabb nyelve, ahol hivatalosan a cirill ábécével írnak. Az országon kívül a vele határos területek egy részén, Észak-Kínában, Oroszországban és Kirgizisztánban beszélik. A mongóliaiak többsége a halha dialektust (halha mongol), míg a Kínában élők a csahart, az ojirádot, az Oroszországban élők a bargu-burjátot használják.
Besorolás
A mongol nyelvcsaládot, ahová a mongol nyelv is tartozik, az altaji elmélet az altaji nyelvcsalád tagjának tekinti, de a rokonság nem tekinthető teljesen bizonyítottnak.
A nyelvcsaládba beletartozik kalmük (Kaszpi-tenger vidéke), a burját (Kelet-Szibéria), a mogholi (Afganisztán) és számos egyéb kis, Kínában beszélt nyelv.
Földrajzi elterjedés
Mongóliában több, mint 2 millióan beszélik. Legalább 3 millió beszélő él Kínában, azonban az ő részarányuk jelentős csökkenésnek indult a kínaiak bevándorlása miatt, elsősorban a városokban.
Írásrendszerek
A mongol nyelvet számtalan ábécével írták le az évek során.
A tradicionális mongol írást az ujgur ábécéből alakították ki 1208-ban. A mongol ábécét Mongóliában 1931-ig használták, majd átmenetileg bevezették a latin ábécét, végül 1937-ben a Cirill ábécét. A tradicionális ábécét a szovjet kormány teljesen megszüntette 1941-ben. 1990 után megpróbálták újra bevezetni, de a tervet elvetették néhány év után.
Kínában a mongol hivatalos nyelv a mandarin mellett néhány tartományban, különösképp Belső-Mongóliában. Az autonóm tartományban mindig is ezt az írást használták. Két változatát használják kínában: a klasszikus írást és a Tod bicsig írást. Az utóbbit főleg az ojrátok használják Xinjiangban.
A ma használatos cirill betűs írás:
Cirill | Név | IPA | Átírás | Cirill | Név | IPA | Átírás | |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Аа | а | a | a | Пп | пэ | ( pʰ ), ( pʰʲ ) | ( p ) | |
Бб | бэ | p,pʲ, b | b | Рр | эр | r,rʲ | r | |
Вв | вэ | w,wʲ | v (w) | Сс | эс | s | s | |
Гг | гэ | ɡ,ɡʲ,ɢ´, k | g | Тт | тэ | tʰ,tʰʲ | t | |
Дд | дэ | t,tʲ | d | Уу | у | ʊ | u | |
Ее | е | jε~jɜ, e | je | Үү | ү | u | ü | |
Ёё | ё | jɔ | jo | Фф | фэ~фа~эф | ( f ) | ( f ) | |
Жж | жэ | tʃ | ž (ǰ) | Хх | хэ~ха | x,xʲ | h (kh) | |
Зз | зэ | ts | z (j) | Цц | цэ | tsʰ | c | |
Ии | и | i | i | Чч | чэ | tʃʰ | č | |
Йй | хагас и | i | j | Шш | ша~эш | ʃ | š | |
Кк | ка | ( k ), (kʲ ) | ( k ) | Щщ | ща~эшчэ | ( ʃtʃ ) | ( šč ) | |
Лл | эл | ɮ,ɮʲ | l | Ъ ъ | хатуугийн тэмдэг | " | ||
Мм | эм | m,mʲ | m | Ыы | эр үгийн ы | i | y (i) | |
Нн | эн | n,nʲ | n | Ьь | зөөлний тэмдэг | ʲ | ' | |
Оо | о | ɔ | o | Ээ | э | e | e | |
Өө | ө | ɞ | ö | Юю | ю | jʊ, ju | ju | |
Яя | я | ja, j | ja |
Az Үү és Өө betűket néha Її és Єє helyettesíti mikor orosz billentyűzetet vagy szoftvert használnak, amely nem támogatja ezeket a karaktereket.
A halha mongol Mongólia hivatalos államnyelve.
Jegyzetek
- ↑ A hel szóban a h úgy ejtendő, mint a magyar ihletben.