„Kádár János (politikus)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
35. sor: 35. sor:
{{kommunizmus Magyarországon}}
{{kommunizmus Magyarországon}}
=== Fiatalkora ===
=== Fiatalkora ===
Kádár János 1912. május 26-án született a [[fiume]]i ''Santo Spirito'' (Szentlélek) kórházban, a [[Katolicizmus|katolikus]] anyakönyvbe – anyja neve után – még ''Czermanik János József'' néven jegyezték be. A könnyebb kiejtés miatt a család későbbi magyar nyelvű dokumentumaiban már a ''Csermanek'' név szerepelt.<ref>Lásd: Huszár Tibor: Kádár János politikai életrajza 1912-1956 1, kötet 7. és 349. oldal (Szabad Tér Kiadó, Kossuth Kiadó ISBN 963-09-4464-2)</ref>
Kádár János 1912. május 26-án született a [[fiume]]i ''Santo Spirito'' (Szentlélek) kórházban, a [[Katolicizmus|katolikus]] anyakönyvbe – anyja neve után – még ''Czermanik János József'' néven jegyezték be. A könnyebb kiejtés miatt a család későbbi magyar nyelvű dokumentumaiban már a ''Csermanek'' név szerepelt.<ref>Lásd: Huszár Tibor: Kádár János politikai életrajza 1912-1956 1, kötet 7. és 349. oldal (Szabad Tér Kiadó, Kossuth Kiadó ISBN 963-09-4464-2)</ref> Sváb apja neve Kitzinger volt.


Édesanyja, Czermanik Borbála a [[Komárom vármegye]]i [[Ógyalla|Ógyallán]] látta meg a napvilágot, apai ágon [[Szlovákok|szlovák]], anyai részről magyar földműves szülők gyermekeként. Magyar anyanyelve miatt családja nem sokáig iskoláztathatta, így az elemi iskola harmadik osztályának befejezése előtt cselédlánynak állt: pár év múlva már a horvát tengerpart kedvelt üdülőhelyén, [[Opatija|Abbáziában]] kapott állást egy rangos villában. A városban ismerkedett meg a nagykanizsai honvéd gyalogezred katonájával, a [[pusztaszemes]]i kisbirtokos Krezinger Jánossal. Mivel nem házasodtak össze, az anya hajadonként szülte meg gyermekét, így ő a keresztségben a római katolikus vallást vette fel, s anyja családnevét kapta.<ref>HU BFL VII.5.c 8192/1933</ref>
Édesanyja, Czermanik Borbála a [[Komárom vármegye]]i [[Ógyalla|Ógyallán]] látta meg a napvilágot, apai ágon [[Szlovákok|szlovák]], anyai részről magyar földműves szülők gyermekeként. Magyar anyanyelve miatt családja nem sokáig iskoláztathatta, így az elemi iskola harmadik osztályának befejezése előtt cselédlánynak állt: pár év múlva már a horvát tengerpart kedvelt üdülőhelyén, [[Opatija|Abbáziában]] kapott állást egy rangos villában. A városban ismerkedett meg a nagykanizsai honvéd gyalogezred katonájával, a [[pusztaszemes]]i kisbirtokos Krezinger Jánossal. Mivel nem házasodtak össze, az anya hajadonként szülte meg gyermekét, így ő a keresztségben a római katolikus vallást vette fel, s anyja családnevét kapta.<ref>HU BFL VII.5.c 8192/1933</ref>

A lap 2013. január 15., 19:59-kori változata

Kádár János
Portré 1977-ből
Portré 1977-ből
Hivatali idő
1956. november 4. – 1988. május 22.
(különböző politikai címeken Magyarország vezetője)
ElődNagy Imre
UtódGrósz Károly

Születési névCzermanik János József
Született1912. május 26.[1][2][3][4][5]
Fiume[6]
Elhunyt1989. július 6. (77 évesen)[1][2][3][4][5]
Budapest
SírhelyFiumei Úti Sírkert
PártKMP (1930-1945)
(M)SZDP (1934-1948)
MKP (1945-1948)
MDP (1948-1956)
MSZMP (1956-1989)

HázastársaTamáska Mária
Foglalkozásírógépműszerész

Díjak
A Wikimédia Commons tartalmaz Kádár János témájú médiaállományokat.

Kádár János (eredetileg Csermanek János, Fiume, 1912. május 26.Budapest, 1989. július 6.) kommunista politikus. 1948 és 1950 között belügyminiszter. 1952 és 1954 között egy koncepciós pert követően börtönbe zárták. Az 1956-os forradalom alatt részt vett Nagy Imre kormányában, de november 4-én átállt a szovjetekhez, akik a visszaállított kommunista diktatúra vezetőjévé tették. 1956 novembere és 1988 májusa között az MSZMP első titkáraként, később pedig főtitkáraként megkérdőjelezhetetlenül Magyarország első emberének számított. Kétszer volt miniszterelnök.

Kádár a 20. századi magyar történelem egyik meghatározó alakja. Személye és a nevéhez köthető politika, a kádárizmus (avagy „gulyáskommunizmus”) ma is éles viták tárgya Magyarországon; az 1957 és 1989 közötti időszakot a történetírás és a publicisztika is az ő nevével jelzi („Kádár-korszak”).

Minden legyen az, ami. A krumplileves legyen krumplileves, elvtársak!
– Kádár János programadó szlogenje

Pályafutása

Fiatalkora

Kádár János 1912. május 26-án született a fiumei Santo Spirito (Szentlélek) kórházban, a katolikus anyakönyvbe – anyja neve után – még Czermanik János József néven jegyezték be. A könnyebb kiejtés miatt a család későbbi magyar nyelvű dokumentumaiban már a Csermanek név szerepelt.[7] Sváb apja neve Kitzinger volt.

Édesanyja, Czermanik Borbála a Komárom vármegyei Ógyallán látta meg a napvilágot, apai ágon szlovák, anyai részről magyar földműves szülők gyermekeként. Magyar anyanyelve miatt családja nem sokáig iskoláztathatta, így az elemi iskola harmadik osztályának befejezése előtt cselédlánynak állt: pár év múlva már a horvát tengerpart kedvelt üdülőhelyén, Abbáziában kapott állást egy rangos villában. A városban ismerkedett meg a nagykanizsai honvéd gyalogezred katonájával, a pusztaszemesi kisbirtokos Krezinger Jánossal. Mivel nem házasodtak össze, az anya hajadonként szülte meg gyermekét, így ő a keresztségben a római katolikus vallást vette fel, s anyja családnevét kapta.[8]

1918-ig Kapolyon nevelőszülőknél nevelkedett. 1918-tól Budapesten élt. Elemi iskolai tanulmányait 1918. szeptember 1-jén a Cukor utcai elemiben kezdte meg, majd a Wesselényi utcai polgári iskolába járt. 1927-ben iparostanonc iskolát végzett. Az írógépműszerész szakmát választotta, melyet sikeresen el is végzett.[9] 1929-ben szabadult fel és irodagép-műszerész lett, néhány hónapig segédként dolgozott a műhelyben.

Ifjúkommunista időszak

Tizenhét éves korában csatlakozott az illegális kommunista mozgalomhoz. 1929-től a Vasas Szakszervezet ifjúsági csoportjának tagja. 1930. szeptember 1-jén részt vett a nagy budapesti tömegtüntetésben. 1930 szeptemberétől a KIMSZ és a KMP tagja. Mozgalmi fedőneve Barna János. 1930 novemberében letartóztatták, bizonyítékok hiányában csak rendőri felügyelet alá helyezték. 1933-ban a KIMSZ KB titkára. A KIMSZ Titkárságának egyik ülésén letartóztatták. Tevékenysége miatt 1933 októberében két év fegyházra ítélték, a Gyűjtőfogházba került. 1933 decemberében a KIMSZ KB a börtönben tanúsított magaviselete miatt kizárta soraiból. 1934-ben a Gyűjtőfogházban részt vett az éhségsztrájkban, ezért a szegedi Csillagbörtönbe került. Itt ismerkedett meg Rákosi Mátyással is. Szabadulása után a KMP utasítására belépett az MSZDP Budapest VI. kerületi szervezetébe.

Az illegalitás kora

1940-ben az SZDP Végrehajtó Bizottságának tagja és az ifjúsági csoport vezetője. 1941-től a KMP Budapesti Területi Bizottságának tagja. 1942 májusában illegalitásba vonult, a KMP Központi Bizottságának szervezési ügyekkel megbízott tagja. 1942 szeptemberében a kerületi bizottságok, és sejtek újjászervezését irányította, vezette. 1942 decemberében a Központi Bizottság Titkárságának tagja. 1943 februárjában a KMP vezető titkára lett, ekkor kapta a mozgalomban a Kádár János nevet (később, 1945. március 20.-án hivatalosan is kérelmezte a névváltoztatást). 1943 áprilisában részt vett a pártprogram kidolgozásában. A Kommunista Internacionálé feloszlatása után, 1943 júniusában a KMP utódjaként létrejött Békepárt vezetője lett. 1944. március 19-én megkezdődött Magyarország német megszállása. 1944 márciusától a Központi Bizottság nevében eljárva kezdeményezte a Magyar Front létrehozását, többekkel együtt megszervezte a KMP háromtagú katonai bizottságának megalakítását. 1944 áprilisában pártutasításra Jugoszláviába indult, hogy felvegye a kapcsolatot az emigrációban élő kommunista vezetőkkel, azonban a határon elfogták, mint katonaszökevényt, és letartóztatták. Valódi kilétét sikerült eltitkolnia. Katonaszökevényként emeltek vádat ellene, és két év börtönre ítélték. 1944 szeptemberében távollétében a Központi Bizottság vezető titkárává választották. 1944 novemberében Németországba való kiszállításakor Nyergesújfalunál megszökött. Illegalitásban visszatért Budapestre, bekapcsolódott az illegális ellenállási mozgalomba. 1945 januárjában az MKP vezető titkári tisztségéről leváltották, a fővárosba érkező Gerő Ernő vette át tőle a vezető titkári tisztet. 1945. február 13-án Budapest ostroma után a főváros rendőrfőkapitány-helyettese lett. 1945-1947 között országgyűlési képviselő, az MKP káderosztályának vezetője. 1945 áprilisától az MKP Központi Vezetősége titkárságának tagja. 1945 májusában az MKP Budapesti Területi Bizottságának titkára. 1945 májusától a Politikai Bizottság tagja, az MKP Nagybudapesti Bizottságának titkára.

1945–1956 közötti időszak

1945 áprilisában megválasztották az MKP KV titkárává, az MKP Budapesti Területi Bizottságának titkárává és az MKP KV Káder Osztályának vezetőjévé, majd májusban az akkor létrehozott Politikai Bizottság tagjává. 1946-tól az MKP, később az MDP főtitkárhelyettese. 19471952 között országgyűlési képviselő.

1948 márciusában az MKP-SZDP közös nagybudapesti egységbizottságának elnöke. 1948 júniusában az MDP Budapesti Bizottságának titkára, 1948. augusztus 5.1950. június 23. között belügyminiszter. 1949-ben részt vett a Rajk László elleni per előkészítésében, ugyanebben az évben július 19-én feleségül vette Tamáska Máriát. 1950 májusától a Központi Vezetőség Szervező Bizottságának tagja, a párt- és tömegszervezetek osztályvezetője volt. 1951 májusában letartóztatták és minden politikai tisztségétől megfosztották és június 25-ével parlamenti mandátumát is megsemmisítették. 1952 decemberében a Legfelsőbb Bíróság koholt vádak alapján életfogytiglani fegyházra ítélte. A Sztálin halála utáni enyhülés jegyében a Politikai Bizottság Gerő Ernőt bízta meg Kádár és társai ügyének felülvizsgálatára, ami a forgatókönyv szerinti felmentéssel és szabadon bocsátással végződött 1954 júliusában. Augusztusra minden korábbi párttisztségét visszakapta és anyagi kárpótlást is kapott. 1954 októberében az MDP Budapest XIII. kerületi Bizottságának első titkára lett. 1955 szeptemberében a Pest Megyei Bizottságának első titkára. 1956 júliusában az MDP Központi Vezetőségének, Politikai Bizottságának és a Központi Vezetőség Titkárságának tagja lett.

Szerepe az 1956-os forradalomban

1956. október 25-én az MDP Központi Vezetőségének első titkára. Másnap a PB helyett létrehozott Direktórium tagja. Október 28-án a Központi Vezetőség Elnökségének elnöke lett. Október 30. és november 4. között a Nagy Imre-kormány államminisztere. Október 30-án az ekkor létrejött MSZMP Intéző Bizottságának tagja. November 1-jén Münnich Ferenccel a budapesti szovjet nagykövetségre ment, majd eltűnt Budapestről. November 2-3-án Moszkvában több kommunista ország állami és pártvezetőivel tárgyalt a magyarországi helyzetről. November 3-án Nyikita Szergejevics Hruscsov szovjet pártvezető Titóval a Brioni-szigeten találkozott és megállapodtak Kádár János személyében, hogy az új hatalom vezetője legyen. November 4-én Ungváron Nyikita Szergejevics Hruscsovval találkozott, majd Szolnokra vitték, ahol megalakította a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt kormányt. November 7-én szovjet tankokkal érkezett Budapestre. Létrehozta az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottságát, aminek elnöke lett. Ugyanezen a napon Dobi István kinevezte a Minisztertanács elnökévé.

1956–1988, a Kádár-korszak

Kádár János a kommunista blokk vezetőinek társaságában (balról a harmadik)
Kádár a Német Szocialista Egységpárt V. kongresszusán, 1958-ban (balra Willi Stoph, a felirat pedig: Győz a szocializmus!)

Kádár 1956. november 26-ai rádióbeszédében büntetlenséget ígért a tömegmegmozdulások résztvevőinek, igaz, hogy az „ellenforradalmárok, ellenforradalmi uszítók” felelősségre vonását is meghirdette. Szavait sokan úgy értelmezték, hogy nem lesz megtorlás, a következő években azonban 1956-os tetteik miatta százakat végeztek ki és tízezreket börtönöztek be, vagy internáltak.[10]

1957 februárjában az MSZMP Központi Bizottságának elnöke, majd júniusban az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság első titkára. Meghirdette az úgynevezett kétfrontos harcot. 1958 januárjában lemondott a Minisztertanács elnökségéről. 1958. január 28. – 1961. szeptember 13. között államminiszter. 1958-ban hozzájárult a Nagy Imre perhez, tudomásul vette elítélését és kivégzését. Kádár Nagy Imre kivégzését még akkor is szükségesnek ítélte, amikor ahhoz már a szovjet vezetés sem ragaszkodott.[11] 1958-tól országgyűlési képviselő. 1961. szeptember 13.1965. június 30. között a Minisztertanács elnöke. 1964-től a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja. 1965-ben az MSZMP KB első titkára. 1965 novemberében az Elnöki Tanács tagja.

1968 augusztusában jóváhagyta a „prágai tavasz” elfojtására küldött Varsói Szerződés csapataiban való részvételt, de előtte mindent megtett, hogy a csehszlovákiai bevonulásra ne kerüljön sor. Azt csak abban az esetben tartotta megengedhetőnek, ha az ellenforradalmi erők felülkerekednek.[12] Kádár János többször is tárgyalt Alexander Dubček csehszlovákiai vezetővel, hogy elkerüljék a Varsói Szerződés csapatainak bevonulását. Tárgyalásai azonban nem vezettek eredményre.

1968-ban hozzájárult az új gazdasági mechanizmus néven Nyers Rezső és társai által kidolgozott gazdasági terv bevezetéséhez, nagy reményeket ébresztett ez a terv Magyarországon, de sajnos a szovjetunióbeli sztálinista vonal megerősödése nem kedvezett a magyar gazdasági reformok megvalósításának, az új gazdasági mechanizmus "bevezetése" megtorpant. 1981-ben a szovjet pártvezetés amellett kardoskodott, hogy vonuljanak be Lengyelországba, hogy az ellenzéki mozgalmat '56 és '68 mintájára leverjék, de ekkor Kádár közbelépett. Megmondta, hogy semmiféle katonai segítséget nem nyújt a Varsói Szerződés csapatainak a lerohanásra, így a szovjetek felszólították a lengyel kormányt a szükségállapot kihirdetésére. 1985 márciusában a Központi Bizottság főtitkára. 1988 májusában a romló egészségi állapotú főtitkárt tisztségéből felmentették, kikerült a Politikai Bizottságból, s noha névleg az MSZMP elnöke lett, hatalmát elvesztette. 1989. április 12-én a párt Központi Bizottságának zárt ülésén beszélt utoljára nagyobb közönség előtt, mintegy elszámolásképpen párttársai és önmaga előtt. Az egyórás beszéd zavaros, nehezen követhető, és az agg Kádár lelkiismereti válságát tükrözi.[13] Kádárt 1989 májusában felmentették pártelnöki tisztségéből és központi bizottsági tagságából is.

Közvetlen, legmegbízhatóbb munkatársai

A felső vezetésben kevesen voltak, akik hatalma alatt végig funkcióban maradtak. Közéjük tartozott:

  • Aczél György. Kádár legközvetlenebb munkatársi köréhez tartozott három évtizeden át. A SZKP nem mindig nézte jó szemmel ténykedését, ezért a hatalmi ranglétrán időnként lejjebb került. Minden beosztásában azonban a legfontosabb tanácsadó maradt.
  • Gáspár Sándor. Egyik legfőbb támasza, akinek pályafutása törésmentes volt. Nyilvánosság elé került legfőbb konfliktusuk okozója az „Új gazdasági mechanizmus” bevezetése, illetve leállítása volt.

Halála

1989. július 6-án halt meg, éppen azon a napon, amikor a Legfelsőbb Bíróságon kihirdették Nagy Imre és társai rehabilitációját. Szimbolikus jelentőségű volt, hogy a bejelentés közben a teremben az emberek egymás kezébe adtak egy papírt, amire az volt írva, hogy „meghalt Kádár János”.

Németh Miklós volt kormányfő szerint Kádár halála előtt papot hívatott magához. [14]

Utóélete

Balról jobbra: Gustáv Husák, Todor Zsivkov, Erich Honecker, Mihail Gorbacsov, Nicolae Ceaușescu, Wojciech Jaruzelski és Kádár János, azaz a „keleti blokk” vezetői 1987. május 29-én, a Varsói Szerződés ülésén

Történelmi szerepe

1956 végétől a mai napig meghatározta Magyarország képét. Az ő nevéhez fűződik az 1956-os forradalom leverése megtorlással – sortüzekkel, a forradalmi események során „politikailag kompromittálódott” (vagyis a kommunista hatalom számára megbízhatatlannak bizonyult) rendőrségen és honvédségen belüli „politikai megtisztításával”;[15] koncepciós perekkel és több száz kivégzettel. A sok ezer börtönbe zárt mellett több ezer ember vesztette el egzisztenciáját is a rendszerváltásig. Moszkvabarát külpolitikai irányzata lehetővé tette, hogy a belpolitikában mérsékelt reformokat engedjen meg. A megtorlás évei utáni enyhülés eseményeiben betöltött szerepe már sokkal ellentmondásosabb, vitatottabb (kemény diktatúrából „legvidámabb barakk”). Bár sosem volt személyesen korrupt, előfordult, hogy a hatalom más tagjainak korrupt ügyleteit elnézte. Mindössze néhány órás különbség van a halála és a kommunista Nagy Imre volt miniszterelnök és társainak legfelsőbb bírósági rehabilitációjának kihirdetése között (e tekintetben sorsa tragikus, legmélyebb félelmei keltek életre). Kádár János feljegyzéseinek egykorú, hiteles gépelt másolatát a Belügyminisztérium Történeti Irattára titkosítva őrzi.

Emlékezete és a sírrongálások

2000 novemberében egy 69 éves asszony zöld festékkel mázolta be a Fiuemei úti sírkert Munkásmozgalmi Pantheonját és három kommunista vezető sírját, köztük Kádár Jánosét is. Tettét azzal magyarázta, hogy úgy gondolja, sok fiatal halála szárad Kádár lelkén.[16]

2004-ben a Kádár János Baráti Kör feliratot helyezett el a sír fedőlapján:

„Ott voltam, ahol lennem kellett.
Azt tettem, amit tennem kellett.”

2007. május 2-ára virradóra a Fiumei úti sírkertben található sírját ismeretlen tettesek megrongálták. Kádár és felesége síremlékének márvány fedlapját leemelték, a földet kihányták, a koporsót felfeszítették és elvitték Kádár csontjainak a medencecsonttól felfelé eső részét a koponyájával együtt és felesége urnáját, mely Kádár János koporsóján volt elhelyezve.[17] Feltételezhető, hogy a tettesek többen voltak: először eltávolították a fedlapot, amire a „gyilkosok 56” feliratot fújták rá, utána majdnem 2 méter mélyen kiásták a sírt. A fémkoporsóba a lábhoz közeli részen egy 30×30 centis lyukat vágtak. A koporsó valószínűleg ekkor telt meg földdel, ami nehezítette a csontok keresését.

Kádár János és felesége Tamáska Mária sírja a Fiumei úti temetőben

Az ugyanabban a temetőben található Munkásmozgalmi Pantheonra vélhetően ugyanebben az időben, vagy a környékén feketével a következő feliratot festették: „Gyilkos és áruló szent földben nem nyughat. 1956-2006” A felfestett sor idézet a Kárpátia együttes Neveket akarok hallani c. számából. A sírrongálás és a felirat közti kapcsolatot a rendőrség vizsgálta. A parlamenti és parlamenten kívüli pártok elítélték a kegyeletsértést. A rendőrség tízfős nyomozócsoportot hozott létre az ügyben.[18][19][20][21][22] A nyomozás azonban eredménytelennek bizonyult, 2007. november 29-én a tettes(ek) kilétének megállapítása nélkül zárták le az ügyet.[23] Az eset után Kádár sírjánál térfigyelő kamerákat szereltek fel.

A Medián és Hankiss Elemér 2007 végén végzett felmérése során a 3. legalkalmasabb államférfinak találtatott Kádár János személye a magyar történelmi alakok közül.[24]

Főbb kitüntetései

Művei

  • A szakszervezetek az újjáépítés szolgálatában (Budapest, 1945)
  • Erősítsük a Magyar Kommunista Pártot (Budapest, 1945)
  • A párt és a tömegek kapcsolata a szocializmust építő népi demokráciánkban (Budapest, 1950)
  • A párt irányító szerepe a szocializmus építésében, az állami és gazdasági szervek irányításában (Budapest, 1950)
  • Lenin-Sztálin tanítása a pártról (Budapest, 1951)
  • Szilárd népi hatalom: független Magyarország (Budapest, 1958)
  • A szocializmus teljes győzelméért (Budapest, 1962)
  • Tovább a lenini úton (Budapest, 1968)
  • Hazafiság és internacionalizmus (Budapest, 1968)
  • Híven a forradalomért (Budapest, 1972)
  • A szocialista Magyarországért (Budapest, 1972)
  • Válogatott beszédek és cikkek 1957-1973 (Budapest, 1974)
  • A fejlett szocialista társadalom építésének útján (Budapest, 1975)
  • Internacionalizmus, nemzeti érdek (Budapest, 1976)
  • A szocializmusért, a békéért (Budapest, 1978)
  • Szövetségi politika-nemzeti egység (Budapest, 1982)
  • Együtt a szocializmusért (Budapest, 1982)
  • Párt, szakszervezetek, szocializmus (Budapest, 1982)
  • Béke, függetlenség, honvédelem (Budapest, 1985)
  • A békéért, népünk boldogulásáért (Budapest, 1985)
  • Válaszgondolatok (Budapest, 1985)
  • A szocializmus megújulása Magyarországon (Budapest, 1986)

Hivatkozások

Jegyzetek

  1. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Кадар Янош, 2015. szeptember 28.
  7. Lásd: Huszár Tibor: Kádár János politikai életrajza 1912-1956 1, kötet 7. és 349. oldal (Szabad Tér Kiadó, Kossuth Kiadó ISBN 963-09-4464-2)
  8. HU BFL VII.5.c 8192/1933
  9. Lásd: Huszár Tibor i.m. 17-25. oldal
  10. Szakolczai Attila: Az amnesztia
  11. A London Review Bookshop összefoglalója Roger Gough:A Good Comrade: János Kádár, Communism and Hungary című könyvéről (angol nyelven). (Hozzáférés: 2008. december 30.)
  12. Békés Csaba: Kádár János és a prágai tavasz Beszélő, 2008. július–augusztus, 13. Évfolyam, 7. Szám. (Hozzáférés: 2009. január 3.)
  13. Pogonyi Lajos: Az utolsó beszéd Népszabadság, 2006. július 7.. (Hozzáférés: 2009. július 7.)
  14. index.hu 2010. november 23. Kádár János papot hívott halála előtt
  15. ld. Kahler Frigyes/M. Kiss Sándor: Mától kezdve lövünk;.
  16. Meggyalázták Kádár János sírját Index, 2000. november 2., csütörtök 13:47
  17. Deréktól hiányzik Kádár János - többen őrzik a sírkertet Lánchíd Rádió, cs, 2007-05-03 17:40
  18. Kádár János sírját meggyalázták - felfeszítették a koporsót
  19. Boon.hu – Eltűntek Kádár János földi maradványai
  20. Origo.hu – Meggyalázták Kádár János sírját
  21. HVG – Meggyalázták Kádár János sírját
  22. Index-Ellopták Kádár csontjait és felesége urnáját
  23. Nem keresik tovább a Kádár-sír megrongálóit – Origó-cikk
  24. Világgazdaság Online:Széchenyi for president!– a legalkalmasabb államférfi a közvélemény szerint
  25. http://www.warheroes.ru/hero/hero.asp?Hero_id=2161

Irodalom

  • Gyurkó László: Arcképvázlat történelmi háttérrel (Magvető, 1982)
  • Huszár Tibor: Kádár János politikai életrajza 1–2. köt. (Szabad Tér – Kossuth, Bp. 2001–2003)
  • Huszár Tibor: Kádár. A hatalom évei, 1956–1989 (Corvina Kiadó, Budapest, 2006) ISBN 963-135-469-5
  • Moldova György: Kádár János 1–2., (Urbis Kiadó, Budapest, 2006)
  • Kornis Mihály: Kádár János utolsó beszéde, (Kalligram, 2006)
  • Roger Gough: Kádár János, a jó elvtárs? (JLX Kiadó, Budapest, 2006)

Külső hivatkozások

Commons:Category:János Kádár
A Wikimédia Commons tartalmaz Kádár János (politikus) témájú médiaállományokat.
Fájl:Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Kádár János témában.


Elődje:
Nagy Imre
Magyarország miniszterelnöke
1956–1958
A magyar miniszterelnöki pecsét 1848-ból
Utódja:
Münnich Ferenc
Elődje:
Münnich Ferenc
Magyarország miniszterelnöke
1961–1965
A magyar miniszterelnöki pecsét 1848-ból
Utódja:
Kállai Gyula