„Luna E–6–4” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Lajos52 (vitalap | szerkesztései)
Új oldal, tartalma: „A '''Luna E–6–4''' (más források szerint: Luna E–6–6,- Luna 5a) jelzésű szovjet holdautomata, a Luna-program, a Hold-prog…”
Címke: HTML-sortörés
 
Lajos52 (vitalap | szerkesztései)
7. sor: 7. sor:
Építette és üzemeltette az OKB–1 ([[orosz nyelv|oroszul]]: Особое конструкторское бюро №1,- ОКБ-1).
Építette és üzemeltette az OKB–1 ([[orosz nyelv|oroszul]]: Особое конструкторское бюро №1,- ОКБ-1).


Az [[1964]]. [[március 21.|március 21-én]] a [[Bajkonuri űrrepülőtér]] indítóállomásról egy [[Molnyija hordozórakéta]] (8K78M) típusú hordozórakétával állították volna [[Föld]] körüli parkolópályára. Küldetésének célja, hogy közvetlen felemelkedéssel elérve a [[kozmikus sebességek|szökési sebesség]]et megközelítse a Holdat és a tervezett tudományos programot vérehajtsa. Három ponton stabilizált (kettő Földközpontú, egy Napra érzékeny) űreszköz. Az utolsó fokozat beindítása nem sikerült, [[Belépés a légkörbe|belépett a légkörbe]] és elégett.
Az [[1964]]. [[március 21.|március 21-én]] a [[Bajkonuri űrrepülőtér]] indítóállomásról egy párhuzamos elrendezésű, háromfokozatú [[Molnyija hordozórakéta]] (8K78M) típusú hordozórakétával állították volna [[Föld]] körüli parkolópályára. Az utolsó fokozat hajtóművének újraindításával elérni a [[kozmikus sebességek|szökési sebesség]]et, az űreszközt a Hold pályára állítani. Három ponton stabilizált (kettő Földközpontú, egy Napra érzékeny) űreszköz. Az utolsó fokozat beindítása nem sikerült, [[Belépés a légkörbe|belépett a légkörbe]] és elégett.


Az űrszonda és leszálló egysége:
Az űrszonda és leszálló egysége:

A lap 2013. január 15., 15:03-kori változata

A Luna E–6–4 (más források szerint: Luna E–6–6,- Luna 5a) jelzésű szovjet holdautomata, a Luna-program, a Hold-program részeként készült.

Küldetés

Tervezett feladat a Hold megközelítése-sima leszállás, felületének fényképezése, a kozmikus sugárzás, a napszél, a mikrometeoritok, az interplanetáris anyag és a Hold mágneses terének vizsgálata.

Jellemzői

Építette és üzemeltette az OKB–1 (oroszul: Особое конструкторское бюро №1,- ОКБ-1).

Az 1964. március 21-én a Bajkonuri űrrepülőtér indítóállomásról egy párhuzamos elrendezésű, háromfokozatú Molnyija hordozórakéta (8K78M) típusú hordozórakétával állították volna Föld körüli parkolópályára. Az utolsó fokozat hajtóművének újraindításával elérni a szökési sebességet, az űreszközt a Hold pályára állítani. Három ponton stabilizált (kettő Földközpontú, egy Napra érzékeny) űreszköz. Az utolsó fokozat beindítása nem sikerült, belépett a légkörbe és elégett.

Az űrszonda és leszálló egysége:

  • fékező rakétarész a szükséges üzemanyaggal,
  • légzsák-rendszer, biztosította a ledobott – hordozó egységből – műszeres egység épségét,
  • a leszálló egységből négy szárny nyilott ki, biztosítva a stabil helyzetet,
  • a légmentesen lezárt műszeres tartály tartalmazta az akkumulátoros erőforrást, a hőelenőrzőt, és a televíziós egységet,
  • stabilizált állapotban a televíziós kamerák tükörrendszer segítségével fényképezte környezetét, elektrónikus feldolgozás után antennájával sugározta vevőállomásaira a képeket,

Források

Külső hivatkozások

Elődje:
Luna–4

Luna-program
1963–1968

Utódja:
Luna E–6–5