„Kalonda (Szlovákia)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
EmausBot (vitalap | szerkesztései)
botok
220 074 szerkesztés
a r2.6.4) (Bot: következő módosítása: eo:Kalonda
aNincs szerkesztési összefoglaló
14. sor: 14. sor:
|irányítószám = 985 31
|irányítószám = 985 31
|körzethívószám = 047
|körzethívószám = 047
|népsűrűség = 27
|népsűrűség = 24
|tengerszint feletti magasság = 168
|tengerszint feletti magasság = 168
|terület = 8,82
|terület = 8,82
29. sor: 29. sor:


'''Kalonda''' ({{ny-sk|Kalonda}}) község [[Szlovákia|Szlovákiában]], a [[Besztercebányai kerület]]ben, a [[Losonci járás]]ban.
'''Kalonda''' ({{ny-sk|Kalonda}}) község [[Szlovákia|Szlovákiában]], a [[Besztercebányai kerület]]ben, a [[Losonci járás]]ban.
[[2001]]-ben 239 lakosából 152 magyar és 74 szlovák volt.
[[2011]]-ben 216 lakosából 116 magyar és 78 szlovák volt.


== Fekvése ==
== Fekvése ==
40. sor: 40. sor:


[[1910]]-ben 330, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig területe [[Nógrád vármegye]] [[Losonci járás]]ához tartozott. [[1938]] és [[1945]] között újra Magyarország része volt. Egy ideig [[Rapp]]hoz tartozott. Közúti és vasúti határátkelőhely Magyarország ([[Ipolytarnóc]]) felé.
[[1910]]-ben 330, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig területe [[Nógrád vármegye]] [[Losonci járás]]ához tartozott. [[1938]] és [[1945]] között újra Magyarország része volt. Egy ideig [[Rapp]]hoz tartozott. Közúti és vasúti határátkelőhely Magyarország ([[Ipolytarnóc]]) felé.

[[2001]]-ben 239 lakosából 152 magyar és 74 szlovák volt.


== Nevezetességei ==
== Nevezetességei ==
62. sor: 64. sor:


{{Losonci járás}}
{{Losonci járás}}

{{portál|földrajz}}


[[Kategória:A Losonci járás települései]]
[[Kategória:A Losonci járás települései]]

A lap 2013. január 10., 21:15-kori változata

Ez a szócikk szlovákiai faluról szól. Hasonló címmel lásd még: Kalonda (Románia).
Kalonda
Kalonda látképe délről.
Kalonda látképe délről.
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásLosonci
Rangközség
Első írásos említés1238
PolgármesterErdélyi Erzsébet
Irányítószám985 31
Körzethívószám047
Forgalmi rendszámLC
Népesség
Teljes népesség198 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség24 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság168 m
Terület8,82 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 15′ 35″, k. h. 19° 39′ 19″Koordináták: é. sz. 48° 15′ 35″, k. h. 19° 39′ 19″
Kalonda weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kalonda témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kalonda (szlovákul: Kalonda) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Losonci járásban. 2011-ben 216 lakosából 116 magyar és 78 szlovák volt.

Fekvése

Losonctól 8 km-re délre, a magyar határ mellett fekszik.

Története

1238-ban "Kalanda" alakban említik először. 1368-ban "Feulkalanda", 1496-ban "Eghazas Kalonda" néven szerepel az írott forrásokban. 1554-ig a Kalondai és a Széchenyi család birtoka volt. A 14. - 16. században két falura vált szét, melyek a török hódítás után egyesültek. 1828-ban 46 házában 481 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Fényes Elek geográfiai szótárában "Kalanda, Nógrád m. magyar f., 440 kath., 16 evang. lak. Határja hegyes, és róna; erdeje van; a falun kivül levő kath. fil. templom egy felette régi épület. F. u. nagyobb részint a Battik család." [1]

1910-ben 330, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig területe Nógrád vármegye Losonci járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarország része volt. Egy ideig Rapphoz tartozott. Közúti és vasúti határátkelőhely Magyarország (Ipolytarnóc) felé.

2001-ben 239 lakosából 152 magyar és 74 szlovák volt.

Nevezetességei

  • Szent Imre herceg tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1854-ben épült a régi templom helyén. Tornyát 1895-ben építették.
  • A faluházban a község egykori életéről, történetéről látható kiállítás.
  • A vasútállomás épületében az Aszód – Balassagyarmat – Kalonda – Losonc vasútvonal történetéről szóló kiállítás tekinthető meg.
  • A faluban még láthatók a 18. században épített régi parasztházak.
  • Az 1854-ben épített templom alapjai.
  • A templomban látható Kalonday György vörösmárványból készült sírköve 1554-ből.
  • A templomkertben a kitelepítettek és meghurcoltak emlékműve áll.
  • A község fölött emelkedő Kotyor nevű hegytetőn kilátó áll.
  • Szabadtéri színpad a tájház udvarán.

Lásd még

Külső hivatkozások

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kalonda_(Szlovákia)&oldid=12884660”