„Hínajána” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Ryca (vitalap | szerkesztései) bhakti link |
Ryca (vitalap | szerkesztései) link igazítás |
||
49. sor: | 49. sor: | ||
| 4 |
| 4 |
||
| A [[Srávaka|srávakák]] és a pratjékabuddhák megnyugszanak a [[Nirvána|nirvánában]]. |
| A [[Srávaka|srávakák]] és a pratjékabuddhák megnyugszanak a [[Nirvána|nirvánában]]. |
||
| apratisthita-nirvána (meg-nem-állapodott n.; szinonimák: avi-nivartana: visszatántoríthatatlan; advaja: nem-kettős; ásraja-parávritti: az alap átfordítása; advaya-dnyána: kettősség-nélküli tudás):<br />pradnyá: [[ |
| apratisthita-nirvána (meg-nem-állapodott n.; szinonimák: avi-nivartana: visszatántoríthatatlan; advaja: nem-kettős; ásraja-parávritti: az alap átfordítása; advaya-dnyána: kettősség-nélküli tudás):<br />pradnyá: [[szanszára]] - nirvána<br />karuná: nirvána - szanszára<br /> |
||
(a bódhiszattva a nirvánában sem nyugszik meg, mert a lelkében élő tökéletes jóság arra ösztönzi, hogy mindaddig visszaszülessen a földre, míg van megmentendő tökéletlen lélek a földön, akit taníthat, vagy a tökéletességre vezető útra irányíthat) |
(a bódhiszattva a nirvánában sem nyugszik meg, mert a lelkében élő tökéletes jóság arra ösztönzi, hogy mindaddig visszaszülessen a földre, míg van megmentendő tökéletlen lélek a földön, akit taníthat, vagy a tökéletességre vezető útra irányíthat) |
||
|----- bgcolor="#F0F8FF" |
|----- bgcolor="#F0F8FF" |
||
| 5 |
| 5 |
||
| nirvána: a létezésen túli szféra, transzcendens entitás, amit a szabadulás során lehet elérni (nem-okozott, nem-létrehozott) - a |
| nirvána: a létezésen túli szféra, transzcendens entitás, amit a szabadulás során lehet elérni (nem-okozott, nem-létrehozott) - a szanszára és a nirvána kettőssége |
||
| lételméletileg: |
| lételméletileg: szanszára=nirvána - a nirvána a szanszára benne rejlő jellegzetessége, amely alapos vizsgálódás után mutatkozik meg; |
||
nem "odaát", hanem: tudatában lenni eme alapvető azonosságnak/nézőpontváltás<br /> |
nem "odaát", hanem: tudatában lenni eme alapvető azonosságnak/nézőpontváltás<br /> |
||
maradékos nirvána: az arhatnak vannak [[Szkandha|szkandhái]], de nem teremt [[Karma#Karma a buddhizmusban|karmát]]<br /> maradéktalan nirvána: parinirvána |
maradékos nirvána: az arhatnak vannak [[Szkandha|szkandhái]], de nem teremt [[Karma#Karma a buddhizmusban|karmát]]<br /> maradéktalan nirvána: parinirvána |
||
60. sor: | 60. sor: | ||
| 6 |
| 6 |
||
| buddhaiság: egy világkorszakban egy Buddha; [[Gautama Sziddhártha|Sákjamuni]] halálával vége szakadt a kinyilatkoztatásnak - lezárt kánon |
| buddhaiság: egy világkorszakban egy Buddha; [[Gautama Sziddhártha|Sákjamuni]] halálával vége szakadt a kinyilatkoztatásnak - lezárt kánon |
||
| [[buddhaiság]]:<br />• nem élőlény, hanem: mindig jelenlevő minőség, transzcendens princípium (vö. a mahászanghikák lókottaravádája), ami mindenhol megnyilvánul (emellett csökken az [[arhat]] tekintélye)<br />• a buddhák a [[Dharmakája]] megtestesülései (Sákjamuni: Nirmánakája)<br />• lehetőség van további kinyilatkoztatásra→nyitott kánon hitelesítési módszerek: (mikor buddha-vacsana valami?)<br />(1) Az igazságot fejezi ki;<br />(2) a [[Dharma (vallás)#Dharma a buddhizmusban|Dharmáról]] szóljon;<br />(3) az erkölcsi szennyeződések feladására ösztönözzön;<br />(4) ne a |
| [[buddhaiság]]:<br />• nem élőlény, hanem: mindig jelenlevő minőség, transzcendens princípium (vö. a mahászanghikák lókottaravádája), ami mindenhol megnyilvánul (emellett csökken az [[arhat]] tekintélye)<br />• a buddhák a [[Dharmakája]] megtestesülései (Sákjamuni: Nirmánakája)<br />• lehetőség van további kinyilatkoztatásra→nyitott kánon hitelesítési módszerek: (mikor buddha-vacsana valami?)<br />(1) Az igazságot fejezi ki;<br />(2) a [[Dharma (vallás)#Dharma a buddhizmusban|Dharmáról]] szóljon;<br />(3) az erkölcsi szennyeződések feladására ösztönözzön;<br />(4) ne a szanszára, hanem a nirvána jellegzetességeit tükrözze |
||
|----- bgcolor="#F0F8FF" |
|----- bgcolor="#F0F8FF" |
||
| 7 |
| 7 |
A lap 2013. január 5., 20:34-kori változata
A sorozat témája Buddhizmus |
---|
|
Körvonalakban |
A hínajána (हीनयान) egy szanszkrit és páli kifejezés, amelynek szó szerinti jelentése "kis szekér", "kis kocsi", vagy "szűk ösvény". A kifejezés az i. e. 1. vagy 2. század körül keletkezett.
A hínajána elnevezéssel illetik a mahájána buddhizmus hívei a korai buddhista iskolákat, amelyeket még fejletlennek, előkészítő jellegűnek tartanak. A hínajána „kis kocsit”, vagy „kis járművet” jelent, ellentétben a magukat „nagy kocsinak”, vagy „nagy járműnek” nevező mahájána buddhistákkal, akik ezt az elnevezést némileg pejoratív éllel használják a hínajána követőire. Az irányzatot théraváda buddhizmusnak („a vének tanítása”) is nevezik, de ez félrevezető, mivel a théraváda valójában a harmadik pátaliputrai zsinaton kialakult szthavira-csoport egyik iskoláját jelöli. [1]
Számos magyarázat létezik arra, hogy mire vonatkoznak a hínajána és mahájána szavak, és arra, hogy mi a különbség közöttük. Jidzsing kínai pap szerint, aki a 7. században elvándorolt Indiába, mindkettő ugyanazt a vinaját alkalmazza, és ugyanazt a Négy Nemes Igazságot gyakorolja. Csupán a mahájána követői hódolnak bódhiszattváknak és a Mahájána szútrákat olvassák, amit a hínajána követői nem csinálnak.[2]
Eredete
A hínajána szó a hína (हीन)[3] ("szegény", "elhagyatott", "hiányos", "elégtelen") és a jána (यान)[4] ("szekér") kifejezésekből ered. Itt a szekér a megvilágosodáshoz vezető eszközt jelenti.
Théraváda - a hínajána egyetlen jelenlegi iskolája
A théraváda (az idősebbek útja) egyike a buddhizmus korai szakaszában, a Buddha halála utáni első században létrejött tizennyolc (más rendszerezések szerint húsz) úgynevezett nikája iskolának. Ezt a tizennyolc iskolát szokás összefoglalóan hínajána iskoláknak is nevezni. A théraváda a buddhizmus legkonzervatívabb irányzata, mely a Buddha eredeti tanításait próbálja megőrizni. A théraváda irányzat követői őseiket az első zsinatig vezetik vissza, amikor 500 megvilágosodott szent (arhat) úgy határozott, hogy a Gautama Buddha „kisebb és apró” szabályait is betartó ortodox álláspontot választja.
A théraváda a tizonnyolc-húsz hínajána iskola utolsó túlélője, Srí Lanka, Kambodzsa, Laosz, Burma és Thaiföld fő vallása, megtalálható még Délnyugat-Kína területén, Vietnamban és Szingapúrban. Az irányzatnak jelentős számú kolostora és követője van Nagy-Britannia, Ausztrália, Új-Zéland és az USA több városában[5]. A mahájána buddhizmus (mahāyāna, nagy hordozó, nagy szekér) ellentéteként hínajána (hínajána, kis hordozó, kis szekér) néven is emlegetik, de ezt követői pontatlannak tartják. A théraváda név legrégibb írásos emléke egy i. sz. 7. századi iskola könyveiben található. Ma a világon körülbelül 100 milliónyi théraváda buddhista él, a tan az utóbbi évtizedekben nyugaton is gyökeret vert.[6]
Kialakulása
Jan Nattier szerint a hínajána kifejezés csupán a Mahájána után keletkezett a bódhiszattvák és srávakák közötti ellentét eredménye képpen. A vitát követően keletkezett először a bódhiszattvajána, amely megkapta a mahájána ("Nagy Szekér") jelzőt és csak sokkal később alkották meg a hínajána kifejezést, miután a bódhiszattvák és tanításaik megítélése már kritikusabbá vált.[7] A korai szövegekben gyakran szerepel a mahájána kifejezés, míg a hínajána meglehetősen ritka. Biztosra vehető tehát, hogy a két jelző nem egy időszakban alakult ki és nem jelent egymáshoz való viszonyulást sem.[8]
A hínajána és mahájána különbségei
A Mantra Magyarországi Buddhista Egyház a következő szempontok szerint hasonlítja össze a mahájánát és a hínajánát[9]:
- Eddig látens, nem-hangsúlyozott tanítások (bódhiszattva, buddhaiság, együttérzés, üresség) - részletes kifejtés, újraértelmezés
- a változás okai - az ezidáig alapvetően szerzetesi/kolostori jellegű buddhizmus fokozatosan tömegvallássá nő - az erősen metafizikus tanok mitológiai rendszerrel egészülnek ki
- a bizalom a bölcsességgel egyenértékű lesz
- bhakti-mozgalom
Hínajána | Mahájána | |
---|---|---|
1 | hangsúly a személyes erőfeszítésen | minden lény megszabadulását helyezi előtérbe |
2 | Cél: egyéni megszabadulás - kizárólagos eszköz: a kolostori élet | kijelenti: a világi emberek is megszabadulhatnak (Vimalakírtinirdésa-szútra) - ebben világ-feletti lények segítségét kérheti |
3 | arahant: "az érdemes/méltó" - tökéletesen megértette az 1. Nemes Igazságot, felhagyott az okkal (2. Nemes Igazság), megvalósította a megszüntetést (3. Nemes Igazság), beteljesítette az ösvényt (4. Nemes Igazság); vagyis: saját maga számára érte el a nirvánát + prtatjékabuddha + bódhiszattva: a történeti Buddha, megvilágosodása előtt, ill. Maitréja |
a bódhiszattva visszautasítja a végső megszabadulás, és az újraszületést keresi - valamint fogadalmat tesz, hogy: -megszabadítja a lényeket -véget vet a szennyeződéseknek -uralja a dharmákat -eléri a megvilágosodást (mindenki, akit ez motivál: bódhiszattva) |
4 | A srávakák és a pratjékabuddhák megnyugszanak a nirvánában. | apratisthita-nirvána (meg-nem-állapodott n.; szinonimák: avi-nivartana: visszatántoríthatatlan; advaja: nem-kettős; ásraja-parávritti: az alap átfordítása; advaya-dnyána: kettősség-nélküli tudás): pradnyá: szanszára - nirvána karuná: nirvána - szanszára (a bódhiszattva a nirvánában sem nyugszik meg, mert a lelkében élő tökéletes jóság arra ösztönzi, hogy mindaddig visszaszülessen a földre, míg van megmentendő tökéletlen lélek a földön, akit taníthat, vagy a tökéletességre vezető útra irányíthat) |
5 | nirvána: a létezésen túli szféra, transzcendens entitás, amit a szabadulás során lehet elérni (nem-okozott, nem-létrehozott) - a szanszára és a nirvána kettőssége | lételméletileg: szanszára=nirvána - a nirvána a szanszára benne rejlő jellegzetessége, amely alapos vizsgálódás után mutatkozik meg;
nem "odaát", hanem: tudatában lenni eme alapvető azonosságnak/nézőpontváltás |
6 | buddhaiság: egy világkorszakban egy Buddha; Sákjamuni halálával vége szakadt a kinyilatkoztatásnak - lezárt kánon | buddhaiság: • nem élőlény, hanem: mindig jelenlevő minőség, transzcendens princípium (vö. a mahászanghikák lókottaravádája), ami mindenhol megnyilvánul (emellett csökken az arhat tekintélye) • a buddhák a Dharmakája megtestesülései (Sákjamuni: Nirmánakája) • lehetőség van további kinyilatkoztatásra→nyitott kánon hitelesítési módszerek: (mikor buddha-vacsana valami?) (1) Az igazságot fejezi ki; (2) a Dharmáról szóljon; (3) az erkölcsi szennyeződések feladására ösztönözzön; (4) ne a szanszára, hanem a nirvána jellegzetességeit tükrözze |
7 | Abhidharma: a dharmáknak van önlétük | PP-szútra: minden üres |
8 | A meglévő hínajána tételek fejlődése: lókottaraváda (mahászanghikák), dharmasúnjatá (mahászanghikák), pudgalavádinok szarvásztivádin Abhidharma tíz páramí |
A meglévő hínajána tételek fejlődése -a. A Buddha alakjának változása -b. a dharmasúnjatá hangsúlyossága -c. tathágatagarbha -d. a mérvadó Abhidharma -e. hat páramitá[10] |
9 | két buddha-test: Dharmakája (a sztúpa jelképezi) Rúpakája (az ereklyék jelképezik) |
három buddha-test: -Dharmakája -Szambhógakája -Nirmánakája |
10 | szemléletmódok: -ahogy mi látunk -ahogy a Buddha lát (jathá-bhúta: ahogy a dolgok vannak) |
szemléletmódok: -szamvriti-szatja -paramártha-szatja |
Hínajána buddhista iskolák
A harmadik konzílium után rendszeresített 18 iskolát nevezzük szarvásztiváda iskolának vagy későbbi megkülönböztető nevén hínajána iskolának. Ezek a következők[11]:
- szthaviravádinok:
- szarvásztivádinok:
- vaibhásikák
- múlaszarvásztivádinok
- kásjapíják
- szautrántikák
- mahísászikák
- vibhadzsjavádinok
- théravádinok
- mahászamghikák:
- ékavjavahárikák
- lókottaravádinok
- gókulikák
- pradnyaptivádinok
vátszíputríja = szammitíja = pudgalavádinok
Lásd még
Hínajána szövegek magyarul
- A buddhizmus alaptanításai a szentiratok tükrében. [A TKBF Jegyzete, (1994) {ford. és összeállította Tenigl-Takács László}]. Online: A buddhizmus alaptanításai a szentiratok tükrében [Megtekintve: 2012.08.19]
- Buddha Beszédei. [Helikon, 1989 Budapest {ford. és komm. Vekerdi József}]. Online: Buddha beszédei [Megtekintve: 2011.03.06]
- Brahmajāla Sutta. Bhikkhu Bodhi: A nézetek mindent felölelő hálója. [Buddhista Misszió, Bp. & Orient Press, 1994 Budapest {ford. Pressing Lajos}]. Online: DN 1. A nézetek mindent felölelő hálója [Megtekintve: 2012.08.19]
- Dhammapada. [Farkas Lőrinc Imre, 1994 Budapest {ford. Fórizs László}]. Online: Dhammapada [Megtekintve: 2011.04.25]
- Dzsátakák - Buddhista születésregék (ford. Velekerdi József) Online: Dzsátakák [Megtekintve: 2011.04.25]
- Mulapariyāya Sutta. Bhikkhu Bodhi: A létesülés gyökeréről szóló tanítóbeszéd. [Buddhista Misszió, Bp. & Orient Press, 1996 Budapest {ford. Pressing Lajos}]. Online: MN 1. A létesülés gyökeréről szóló tanítóbeszéd [Megtekintve: 2012.08.19]
- Patimokkha. A vallomás szavai [A TKBF Jegyzete (1994) {ford. Farkas László}].
- Szatipatthána Szutta. Nyanaponika Thera: A buddhista meditáció szíve . [Orient Press, 1994 Budapest]. DN 22. A tudatosság útjáról szóló nagy tanítóbeszéd. [A TKBF Jegyzete, (1993) {ford. Horváth György}]. Online a szutta szövege: DN 22. Az éberség alapzatairól [Megtekintve: 2012.08.19]
Jegyzetek
- ↑ szerk.: Görföl Tibor, Máté Tóth András: Világvallások – Akadémiai lexikon. Budapest: Akadémiai, 368. o.. ISBN 978-963-05-8708-2 (2009)
- ↑ Williams, Paul (2008) Mahāyāna Buddhism: The Doctrinal Foundations: p. 5
- ↑ Sanskrit Dictionary for Spoken Sanskrit, 2010-12-17
- ↑ Sanskrit Dictionary for Spoken Sanskrit 2010-12-17
- ↑ Forest Sangha
- ↑ Modern théraváda (magyar és angol linkgyűjtemény)
- ↑ Nattier, Jan (2003), A few good men: the Bodhisattva path according to the Inquiry of Ugra: p. 174
- ↑ Nattier, Jan (2003), A few good men: the Bodhisattva path according to the Inquiry of Ugra: p. 172
- ↑ www.buddhistaegyhaz.hu, Tanítások - jegyzetek - A mahájána és a hínajána összehasonlítása (PDF), olvasva: 2010.12.17.
- ↑ Vázlat a hat páramitáról
- ↑ KORAI BUDDHISTA SZANGHÁK
Források
- Tarr Dániel: Hínajána buddhizmus
- John T. Bullitt: Mi a théraváda buddhizmus?
- Théraváda Lap
- A Buddha Ujja - Szutták és más théraváda szövegek magyarul
- Modern théraváda - magyar és angol nyelvű videók
- Theravada - Mahayana Buddhism Dr. W. Rahula's article
- The Terms Hinayana and Mahayana by Alexander Benzin
További információk
- Romila Thapar, Early India from the Origins to AD 1300 Penguin, 2001
- Tsongkhapa, The great treatise on the stages of the path to enlightenment, Snowlion, 2000
- Paul Williams, Mahayana Buddhism, Routledge, 1989
- Andrew Skilton, Concise history of Buddhism. Windhorse, 1999
- Donald Lopez, "The H Word", Tricycle: The Buddhist Review, Fall 1995, pp84–85
- R. S. Cohen, "Discontented Categories: Hinayana and Mahayana in Indian History", Journal of the American Academy of Religion, 63(1):1-25, 1995
- Ryukan Kimura, A Historical Study of the Terms Hinayana and Mahayana and the Origin of Mahayana Buddhism, Indological Book Corp., 1978