„Sőtér István” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
MerlIwBot (vitalap | szerkesztései)
112 810 szerkesztés
a Bot: következő hozzáadása: eo:István Sőtér
aNincs szerkesztési összefoglaló
2. sor: 2. sor:


==Élete==
==Élete==
Apja, nagybátyja az I. világháborúban meghalt, anyja és nagyaanyja nevelte. Középiskoláit a [[Dugonics András Piarista Gimnázium (Szeged)|szegedi piarista gimnáziumban]] végezte. [[1931]]-[[1935]] között a budapesti [[Eötvös József Collegium|Eötvös Collegium]] tagja, francia–magyar–német szakon. [[1935]]-[[1936]] között a [[párizs]]i [[École Normale Supérieure]] ösztöndíjasa. [[1936]]-ban az Eötvös Collegium francia előadója és könyvtárosa. [[1936]]- [[1939]] között a budapesti Egyetemi Könyvtár tisztviselője; [[1939]]-[[1945]] között közgazdasági pályán működött (a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara előadója, majd meghívásra a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének titkára). [[1945]]-ben a Teleki Pál Tudományos Intézet tanára, majd [[1946]]. [[augusztus 1.|augusztus 1-jétől]] a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium X. főosztályának helyettes vezetője, [[1947]]. [[június 1.|június 1-jétől]] vezetője. [[1948]]-[[1952]] között a szegedi egyetem tanára, [[1952]]-től az [[1960]]-as évek végéig az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem]] tanszékvezető egyetemi tanára, [[1953]]-[[1956]], [[1963]]-[[1966]] között rektora. [[1956]]-ban oktatásügyiminiszter helyettes. [[1957]]-[[1983]] között, nyugállományba vonulásáig az [[MTA]] Irodalomtörténeti Intézetének igazgatója. [[1960]]-[[1969]] között a [[Magyar PEN Club]] elnöke, [[1970]]-[[1973]] között az International Comparative Literature Association (AILC) elnöke, a Sorbonnet. doktora, a francia Ordre des Arts et des Lettres kitüntetettje. Írói és tudósi pályája párhuzamosan alakult, bár [[1949]]-[[1960]] között szépíróként egyetlen torzótól eltekintve a hallgatást vállalta. Íróként a Válaszban, esszéistaként a Magyar Szemlében és a Nouvelle Revue de Hongrie-ben szerepelt. A Magyarok című folyóirat közölte Júdás c. drámáját [[1947]]-ben. 1. a Színművészeti Főiskola végzős növendékei játszották az Ódry Színpadon, hangjátékként a Rádiószínpad sugározta, majd a Veszprémi Petőfi Színház vitte színre [[1985]]. [[március 22.|március 22-én]]. Fordította [[Hemingway]], [[Emily Brontë]], [[Graham Greene (író)|Graham Greene]], [[Thyde Monnier]] regényeit.
Apja, nagybátyja az I. világháborúban meghalt, anyja és nagyaanyja nevelte. Középiskoláit a [[Dugonics András Piarista Gimnázium (Szeged)|szegedi piarista gimnáziumban]] végezte. [[1931]]-[[1935]] között a budapesti [[Eötvös József Collegium|Eötvös Collegium]] tagja, francia–magyar–német szakon. [[1935]]-[[1936]] között a [[párizs]]i [[École Normale Supérieure]] ösztöndíjasa. [[1936]]-ban az Eötvös Collegium francia előadója és könyvtárosa. [[1936]]- [[1939]] között a budapesti Egyetemi Könyvtár tisztviselője; [[1939]]-[[1945]] között közgazdasági pályán működött (a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara előadója, majd meghívásra a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének titkára). [[1945]]-ben a Teleki Pál Tudományos Intézet tanára, majd [[1946]]. [[augusztus 1.|augusztus 1-jétől]] a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium X. főosztályának helyettes vezetője, [[1947]]. [[június 1.|június 1-jétől]] vezetője. [[1948]]-[[1952]] között a szegedi egyetem tanára, [[1952]]-től az [[1960]]-as évek végéig az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem]] tanszékvezető egyetemi tanára, [[1953]]-[[1956]], [[1963]]-[[1966]] között rektora. [[1956]]-ban oktatásügyi-miniszter helyettes. [[1957]]-[[1983]] között, nyugállományba vonulásáig az [[Magyar Tudományos Akadémia|MTA]] Irodalomtörténeti Intézetének igazgatója. [[1960]]-[[1969]] között a [[Magyar PEN Club]] elnöke, [[1970]]-[[1973]] között az International Comparative Literature Association (AILC) elnöke, a Sorbonnet. doktora, a francia Ordre des Arts et des Lettres kitüntetettje. Írói és tudósi pályája párhuzamosan alakult, bár [[1949]]-[[1960]] között szépíróként egyetlen torzótól eltekintve a hallgatást vállalta. Íróként a Válaszban, esszéistaként a Magyar Szemlében és a Nouvelle Revue de Hongrie-ben szerepelt. A Magyarok című folyóirat közölte Júdás c. drámáját [[1947]]-ben. 1. a Színművészeti Főiskola végzős növendékei játszották az Ódry Színpadon, hangjátékként a Rádiószínpad sugározta, majd a Veszprémi Petőfi Színház vitte színre [[1985]]. [[március 22.|március 22-én]]. Fordította [[Hemingway]], [[Emily Brontë]], [[Graham Greene (író)|Graham Greene]], [[Thyde Monnier]] regényeit.


==Díjai==
==Díjai==

A lap 2013. január 3., 16:44-kori változata

Sőtér István (Szeged, 1913. június 1. – Budapest, 1988. október 7.) Kossuth-díjas író, irodalomtörténész, esszéista. Felesége, Jász Veronika grafikus-iparművész.

Élete

Apja, nagybátyja az I. világháborúban meghalt, anyja és nagyaanyja nevelte. Középiskoláit a szegedi piarista gimnáziumban végezte. 1931-1935 között a budapesti Eötvös Collegium tagja, francia–magyar–német szakon. 1935-1936 között a párizsi École Normale Supérieure ösztöndíjasa. 1936-ban az Eötvös Collegium francia előadója és könyvtárosa. 1936- 1939 között a budapesti Egyetemi Könyvtár tisztviselője; 1939-1945 között közgazdasági pályán működött (a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara előadója, majd meghívásra a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének titkára). 1945-ben a Teleki Pál Tudományos Intézet tanára, majd 1946. augusztus 1-jétől a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium X. főosztályának helyettes vezetője, 1947. június 1-jétől vezetője. 1948-1952 között a szegedi egyetem tanára, 1952-től az 1960-as évek végéig az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára, 1953-1956, 1963-1966 között rektora. 1956-ban oktatásügyi-miniszter helyettes. 1957-1983 között, nyugállományba vonulásáig az MTA Irodalomtörténeti Intézetének igazgatója. 1960-1969 között a Magyar PEN Club elnöke, 1970-1973 között az International Comparative Literature Association (AILC) elnöke, a Sorbonnet. doktora, a francia Ordre des Arts et des Lettres kitüntetettje. Írói és tudósi pályája párhuzamosan alakult, bár 1949-1960 között szépíróként egyetlen torzótól eltekintve a hallgatást vállalta. Íróként a Válaszban, esszéistaként a Magyar Szemlében és a Nouvelle Revue de Hongrie-ben szerepelt. A Magyarok című folyóirat közölte Júdás c. drámáját 1947-ben. 1. a Színművészeti Főiskola végzős növendékei játszották az Ódry Színpadon, hangjátékként a Rádiószínpad sugározta, majd a Veszprémi Petőfi Színház vitte színre 1985. március 22-én. Fordította Hemingway, Emily Brontë, Graham Greene, Thyde Monnier regényeit.

Díjai

Művei

  • Fellegjárás (1939)
  • Francia szellem a régi Magyarországon (1940)
  • Francia-magyar művelődési kapcsolatok (1941)
  • Jókai Mór (1941)
  • A templomrabló (1943)
  • Francia-magyar művelődési kapcsolatok (1944)
  • A kísértet (1945)
  • Magyar-francia kapcsolatok (1946)
  • Játék és valóság (1946)
  • Budai átkelés (1946)
  • Bűnbeesés (1947)
  • Hídszakadás (1948)
  • Sötétkamra (1948)
  • Egy özvegyasszony élete (1951)
  • A szegedi textilkombinát (1951)
  • Eötvös József (1951)
  • Eötvös József (1953)
  • Romantika és realizmus (1956)
  • Világtájak (1957)
  • Madártávlat (1959)
  • Édenkert (1960)
  • A magyar irodalom története (1965)
  • Vacsora Carmelben (1968)
  • Az ember és műve (1971)
  • Az elveszett bárány (1974)
  • Bakator (1975)
  • Werthertől Szilveszterig (1976)
  • Tiszta Emma (1978)
  • Budai Oroszlán (1978)
  • Komoly ének (1984)
  • Bárányt szoptató Oroszlán (1988)

Fordításai

Forrás

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sőtér_István&oldid=12845453”