„Kovács György (író)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
| 9. sor: | 9. sor: | ||
== Művei (válogatás) == |
== Művei (válogatás) == |
||
== Címsor szövege == |
|||
=== Elbeszélések === |
=== Elbeszélések === |
||
*Emberarcok (Brassó, 1928) |
*Emberarcok (Brassó, 1928) |
||
A lap 2012. december 30., 15:29-kori változata
Kovács György (Küsmöd, 1911. április 27. – Marosvásárhely, 1990. október 21.) romániai magyar író, közíró, politikus.
Életútja
Nagyenyeden végezte középiskolai tanulmányait, majd a kolozsvári egyetemen diplomázott. Az Ellenzék c. lap szerkesztőségében kezdte újságírói pályáját, később Nagyváradon a Népakarat c. lap szerkesztője lett. Külső munkatársa volt a Brassói Lapoknak.
1939-ben szülőfalujába költözött vissza. A második világháború után kapcsolódott be újra a közéletbe, irodalmi és újságírói tevékenysége mellett politikai pozíciókat töltött be. Nemzetgyűlési képviselő, majd a kommunista párt Központi Bizottságának tagja és nemzetgyűlési alelnök volt. Írásait a marosvásárhelyi Szabad Szó és más lapok közölték, a szépirodalomban a parasztság életéből merítette témáit. Marosvásárhelyen élt és alkotott.[1][2]
Művei (válogatás)
Címsor szövege
Elbeszélések
- Emberarcok (Brassó, 1928)
- Erdélyi tél (1938)
- Bűnügy (Bukarest, 1956)
- Dali Jóska rózsája (Marosvásárhely, 1957)
- Krisztina és a halálraítélt (Marosvásárhely, 1959)
- Falusi kaland (Bukarest, 1961)
- Leányok kertek alatt (Bukarest, 1963)
- Bánat és bor (Bukarest, 1966)
- Kozmáné szép asszony (Bukarest, 1969)
Regények
- Varjak a falu felett (Brassó, 1934)
- A tűz kialszik (Bukarest, 1934)
- A vörös szamár (Marosvásárhely, 1940)
- Aranymező (1942)
- Árnyék a völgyben (Marosvásárhely, 1946)
- Boszorkány (Marosvásárhely, 1946)
- Foggal, körömmel (1949)
- A bokréta (Marosvásárhely, 1955)
- Ozsdola leánya (Bukarest, 1959)
- Katonasír (Marosvásárhely, 1960)
- Kristófék kincse (Marosvásárhely, 1960)
- Sánta lelkek (Bukarest, 1961)
- Pletykafészek (Bukarest, 1962)
- Kergető szelek (Bukarest, 1964)
- A ki nem mondott szó (Bukarest, 1964)
- Hínár (Bukarest, 1965)
- Döglött gránát (Bukarest, 1970)
- Pusztulás (Bukarest, 1971)
Riportkönyvek
- Békülő Erdély (Bukarest, 1947)
- A szabadság útján (moldvai csángókról, Bukarest, 1950)
- Miből lett a cserebogár? (Bukarest, 1977)[3]
Politikai publicisztika
- Nemzetiségre való tekintet nélkül (Bukarest, 1952)
Útirajzok
- Világ fénylő reménye (Bukarest, 1953)
- Csatangolások a világban (Bukarest, 1968)
Díjak, elismerések
Jegyzetek és források
- ↑ Vincze Gábor: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
- ↑ Szabadság (Kolozsvár), 1990. október 24. Udvardy Frigyes adatbankja nyomán.
- ↑ Bővízű patakok mentén című közös kötetben Beke Györggyel, Farkas Árpáddal, Fodor Sándorral.
- ↑ Foggal, körömmel c. regényéért tüntették ki.
- Kortárs magyar írók kislexikona : 1959-1988. Budapest, Magvető, 1989. ISBN 963-14-1604-6
.svg){kind=small}