„Katapultülés” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
aNincs szerkesztési összefoglaló
9. sor: 9. sor:


A legelső katapultülések csak bizonyos repülési sebesség és magasság mellett működtek, majd megjelentek a földön mozgó gépből is működtethető ülések (ilyen például a csehszlovák Albatros kiképzőgép VSz1–BRI) ülése. A jelenleg korszerűnek számító tipusok (például a [[JAS 39 Gripen]] [[Martin-Baker Mk. 10]]-es ülése, a [[MiG–29]] [[K–36]] ülése, valamint az amerikai [[F–15 Eagle|F–15]] és [[F–16 Fighting Falcon|F–16]] [[ACES II]] ülése) ''zéró-zéró'' rendszerű, ezek földön álló gépből is biztonságosan mentenek.
A legelső katapultülések csak bizonyos repülési sebesség és magasság mellett működtek, majd megjelentek a földön mozgó gépből is működtethető ülések (ilyen például a csehszlovák Albatros kiképzőgép VSz1–BRI) ülése. A jelenleg korszerűnek számító tipusok (például a [[JAS 39 Gripen]] [[Martin-Baker Mk. 10]]-es ülése, a [[MiG–29]] [[K–36]] ülése, valamint az amerikai [[F–15 Eagle|F–15]] és [[F–16 Fighting Falcon|F–16]] [[ACES II]] ülése) ''zéró-zéró'' rendszerű, ezek földön álló gépből is biztonságosan mentenek.

[[Kategória:Repülőgépek szerkezeti elemei]]

A lap 2007. február 16., 00:27-kori változata

Katapultálás veszélyesen alacsonyra került F–16-os repülőgépből. A katapultülés mögött és felett látszik a lerobbantott kabintető.
Katapultás a repülőgép-hordozóról lesodródott A–4 Skyhawk repülőgépből.
A MiG–21 és MiG–23 repülőgépeken alkalmazott KM–1 katapultülés

A katapultülés a repülőgépek vészelhagyására szolgáló szerkezet, amely biztosítja a gyors eltávolodást a repülőgéptől, a biztonságos földetérést, valamint segítség megérkezéséig a túlélést a földön vagy a vízben.

A második világháborúig a pilóták a repülőgépet a pilótakabinból történő kiugrással viszonylag egyszerűen el tudták hagyni, azonban a háború végén megjelent sugárhajtású repülőgépek túl gyorsak voltak, és a gépelhagyás vagy lehetetlen volt, mert a pilóták ki sem tudták nyitni a pilótakabin ajtaját, kiugrásuk után pedig életveszélybe kerültek, mert a repülőgéphez csapódhattak, nagy magasságban kiugorva a túl ritka is veszélybe sodorhatta őket.

A katapultálás folyamatát általában egy kar meghúzásával indítják, ezután egy szerkezet összerántja a pilóta kezeit és lábait, hogy ezek meg ne sérüljenek. A pilótakabin tetejét a katapultálás előtt általában lerobbantják, szabaddá téve az ülés útját, de egyes üléseknél a plexitetőt betörve zajlik le a katapultálás. A repülőgéptől történő biztonságos eltávolodást általában egy szilárd hajtóanyagú kivetőtöltet idézi elő, amely rakétaként működve, az ülést egy sínen gyorsítva lövi ki, általában függőlegesen fölfelé (egyes régi repülőgépeken lefelé). Zuhanás közben általában egy stabilizáló ernyő nyílik ki, majd pár ezer méteres magasságban leválik a pilótáról a katapultülés, és kinyílik a fő mentőernyő, amellyel a pilóta fóldet ér.

A legelső katapultülések csak bizonyos repülési sebesség és magasság mellett működtek, majd megjelentek a földön mozgó gépből is működtethető ülések (ilyen például a csehszlovák Albatros kiképzőgép VSz1–BRI) ülése. A jelenleg korszerűnek számító tipusok (például a JAS 39 Gripen Martin-Baker Mk. 10-es ülése, a MiG–29 K–36 ülése, valamint az amerikai F–15 és F–16 ACES II ülése) zéró-zéró rendszerű, ezek földön álló gépből is biztonságosan mentenek.