„Budapest VII. kerülete” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
→Képgaléria: - center |
|||
136. sor: | 136. sor: | ||
* "Erzsébetváros" (az önkormányzat lapja) |
* "Erzsébetváros" (az önkormányzat lapja) |
||
==Képgaléria== |
==Képgaléria== |
||
<center> |
|||
<gallery> |
<gallery> |
||
Image:Madachtercivertanlegi.jpg|A Madách tér madártávlatból |
Image:Madachtercivertanlegi.jpg|A Madách tér madártávlatból |
||
144. sor: | 145. sor: | ||
Image: |
Image: |
||
</gallery> |
</gallery> |
||
</center> |
|||
== Lásd még == |
== Lásd még == |
A lap 2012. december 26., 18:09-kori változata
Budapest VII. kerülete | |||
Elhelyezkedése Budapesten belül | |||
Elhelyezkedése Budapesten belül | |||
| |||
Egyéb elnevezés: Erzsébetváros | |||
Közigazgatás | |||
Település | Budapest | ||
Városrészek | Erzsébetváros Istvánmező (egy része) [1] | ||
Alapítás ideje | 1873. november 17. | ||
Irányítószám | 1071–1078 | ||
Testvérvárosok | Lista
| ||
Polgármester | Vattamány Zsolt (Fidesz) | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 49 323 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Rangsorban | 16. | ||
Népsűrűség | 29 357 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 2,09 km² | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 29′ 45″, k. h. 19° 03′ 36″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 45″, k. h. 19° 03′ 36″ | |||
Budapest VII. kerülete weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest VII. kerülete témájú médiaállományokat. |
Budapest VII. kerülete Budapest legkisebb területű, egyúttal legnagyobb népsűrűségű kerülete. Hagyományos elnevezése, melyet a kerületi önkormányzat is használ: Erzsébetváros.
Fekvése
A pesti oldal egyik belvárosi kerülete. Északnyugatról a Király utca, északkeletről a Dózsa György út, délkeletről a Rákóczi út, Thököly út és a Verseny utca, délnyugatról pedig a Károly körút határolja.
Áthalad rajta a Nagykörút, a kerületen átvezető szakaszát Erzsébet körútnak hívják. A kerület tömegközlekedéssel legkönnyebben a Nagykörúton közlekedő 4-es és 6-os villamosjáratokkal, valamint a kerület szélén futó piros metróval érhető el. A kerület határán található a Keleti pályaudvar, melynek területe már a VIII. kerület része.
Története
A török hódoltság utáni időkben a mai Kiskörút mentén húzódtak a városfalak, s a későbbi Teréz-, illetve Erzsébetváros helyén elszórt tanyák, szőlőskertek jöttek létre. A Felsőkülvárosnak nevezett területen 1734-ben 11, 1792-ben már 559 házat számláltak össze. A későbbi VII. kerület szerkezetét az elsőként kialakult utcák (Király utca, Dob utca) határozták meg. Az 1870-es években a Nagykörút kialakítása adott lendületet a terület fejlődésének.
A VII. kerület 1873-ban, a városegyesítéskor jött létre. Mivel a Felsőkülváros (akkor már egy évszázada Terézváros) túl nagy és túlságosan népes volt, kettéosztották. A Király utcától északra továbbra is Terézváros néven a VI., attól délre Budapest VII. kerülete jött létre.
A kerületi polgári kör kérvényezte 1881 decemberében, hogy a néhány évvel korábban, Terézvárosból kivált VII. kerületet I. Ferenc József feleségéről, Erzsébet királynéről nevezhessék el Erzsébetvárosnak. A király 1882. január 17-én írta alá az engedélyt, 1882. február 7-én az új elnevezés beiktatásra került.[3]
A Nagykörút és a Dózsa György út közötti sakktábla szerkezetű utcarendszeren a 19. század végére gyors tempóban épültek fel a bérházak. Még napjainkban is a főváros legsűrűbben lakott területe. A pesti köznyelv emiatt a városrészt "Chicago"-nak nevezi.
A „zsidónegyed”
Az Erzsébetváros belső, a Belvároshoz közeli részét a 2000-es években elkezdték „zsidónegyedként” emlegetni. Ez részben azon alapul, hogy a 19. század óta itt voltak a budapesti ortodox zsidóság vallási életének főbb központjai. Ők azonban a budapesti zsidóknak csak kis töredékét képezték, valójában a 20. század elejére Budapest lakosságának ötödét kitevő zsidók minden kerületben jelen voltak, amit a város minden részén megtalálható zsinagógák és izraelita temetők is bizonyítanak. Emellett ezen a területen (a Király utca, Nagyatádi Szabó, mai Kertész utca, a Dohány utca és a Károly körút között) jelölték ki 1944-ben az úgynevezett nagy gettót, ahol több tízezer zsidót zsúfoltak össze embertelen körülmények között, egyidejűleg kitelepítve onnan a nem zsidó lakosságot. Ekkor tehát valóban kizárólag zsidók éltek a területen.
A hányatott sorsú városrész a rendszerváltásig elhanyagolt, folyamatosan leépülő környék volt. A tehetősebb családok, lakók hamar elköltöztek.
A 2000-es évek elejétől a kiüresedett bérházakban és azok belső udvarain megjelentek a romkocsmának nevezett vendéglátóhelyek, mint a Szimpla kert, az Ellátó kert, a Fogas ház, a Grandió bár, a Kuplung, a Sufni G'ART'N és a Kőleves kert.
Főbb látnivalók
- Almássy téri Szabadidőközpont az Almássy téren
- Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplom a Rózsák terén
- Zsinagógák: Dohány utcai zsinagóga (neológ), Rumbach utcai zsinagóga (status quo), Kazinczy utcai zsinagóga (ortodox)[4]
- Fasori református templom (Árkay Aladár tervei szerint)
- Gozsdu-udvar
- Hungária fürdő
- Klauzál téri vásárcsarnok
- Madách Színház
- Magyar Színház (volt Nemzeti Színház)
- New York-palota
- Róth Miksa Emlékház
Főbb közterületek
Utcák |
Terek |
A kerület nevezetes alakjai
- Alpár Ignác (1855–1928) építész, az Almássy tér 15. szám alatt élt (emléktábla)
- Baghy Gyula (1891–1967) eszperantista
- Brandi Jenő (1913–1980) olimpiai bajnok vízilabdázó, a Klauzál tér 5. szám alatt lakott
- Darázs Árpád (1922–1986) karmester, karnagy, 1948–1956 között a Dózsa György út 68. szám alatt élt (emléktábla)
- Eötvös Gábor (1921–2002) artistaművész, zenebohóc, a Damjanich utca 27. szám alatt élt (emléktábla)
- Ferenczi Sándor (1873–1933) pszichoanalitikus
- Földi Pál író, honvéd ezredes
- Gyóni Géza (1884–1917) költő, 1908–1909 között a Damjanich utca 28a. szám alatt élt (emléktábla)
- Jókai Mór (1825–1904) regényíró
- Kállai Ferenc (1925–2010) színművész. 1937-ben költözött szüleivel Gyomáról, az Elemér Marek József utca 6-ba. A Damjanich utcai Rákóczi Felsőkereskedelmi Iskolában érettségizett.
- Karinthy Frigyes (1887–1938) író, költő, kritikus, a Damjanich utca 27. szám alatti házban született (emléktábla)
- Kéthly Anna (1889–1976) szociáldemokrata politikus, a Damjanich utca 51. számú lakóházban élt (emléktábla)
- Kibédi Ervin (1924–1997) színművész, a Damjanich utca 31/a. szám alatt lakott (emléktábla)
- Korányi Frigyes (1828–1913) orvos
- Liffa Aurél (1872–1956) geológus, mineralógus, 1928-tól haláláig a Damjanich utca 42. számú házban élt (emléktábla)
- Presser Gábor (1948–) zeneszerző, zongorista, énekes
- Rejtő Jenő (1905–1943) színmű- és kalandregényíró, a Rejtő Jenő utca 6. számú házban született (emléktábla)
- Ruttkai Éva (1927–1986) színésznő
- Salamon Ferenc (1825–1892) történész, publicista, lakóháza a Damjanich utca 52. számú épület helyén állt (emléktábla)
- Seress Rezső (1889–1968) zeneszerző
- Szakonyi Károly (1931) író, drámaíró
- Szendrő József (1914–1971) színművész, a Damjanich utca 24. számú házban élt (emléktábla)
- Vándor Sándor (1901–1945) zeneszerző, karmester, a Dózsa György út 68. szám alatt élt (emléktábla)
- Vihar Béla (1908–1978) költő, a Damjanich utca 26/b. számú házban élt (emléktábla)
- Xántus János (1825–1894) természettudós, etnológus, utazó, a Damjanich utca 44. számú házban élt (emléktábla)
Testvérvárosok
- Nevers, Franciaország
- Siedlce, Lengyelország
- Pozsega, Horvátország
- Szaloniki, Görögország
- Szveti Vlasz, Bulgária
Kerületi média
Kerületi televíziók:
- Erzsébetvárosi Televízió (az önkormányzat televíziója)
Kerületi újság:
- "Erzsébetváros" (az önkormányzat lapja)
Képgaléria
-
A Madách tér madártávlatból
-
A Blaha Lujza tér
-
A zsinagóga
-
A Rózsák tere légifotón
Lásd még
Jegyzetek
- ↑ Fővárosi Tanács 1990. (IX. 30.) 149/b. számú határozat.
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Budapest VII. kerület - Erzsébetváros
- ↑ A Rumbach Sebestyén utcai (és a másik két) zsinagóga (Moksha)
Forrás
- Budapest lexikon I. (A–K). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 393–396. o. ISBN 963-05-6410-6
- Budapest teljes utcanévlexikona Szerk. Ráday Mihály, Sprinter Kiadó, 2003.