„Budapest VII. kerülete” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Noire1 (vitalap | szerkesztései)
136. sor: 136. sor:
* "Erzsébetváros" (az önkormányzat lapja)
* "Erzsébetváros" (az önkormányzat lapja)
==Képgaléria==
==Képgaléria==
<center>
<gallery>
<gallery>
Image:Madachtercivertanlegi.jpg|A Madách tér madártávlatból
Image:Madachtercivertanlegi.jpg|A Madách tér madártávlatból
144. sor: 145. sor:
Image:
Image:
</gallery>
</gallery>
</center>


== Lásd még ==
== Lásd még ==

A lap 2012. december 26., 18:09-kori változata

Budapest VII. kerülete
Elhelyezkedése Budapesten belül
Elhelyezkedése Budapesten belül
Budapest VII. kerülete címere
Budapest VII. kerülete címere
Budapest VII. kerülete zászlaja
Budapest VII. kerülete zászlaja
Egyéb elnevezés: Erzsébetváros
Közigazgatás
TelepülésBudapest
VárosrészekErzsébetváros
Istvánmező (egy része)
[1]
Alapítás ideje1873. november 17.
Irányítószám1071–1078
Testvérvárosok
Lista
PolgármesterVattamány Zsolt (Fidesz)
Népesség
Teljes népesség49 323 fő (2023. jan. 1.)[2]
Rangsorban16.
Népsűrűség29 357 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület2,09 km²
Elhelyezkedése
Budapest VII. kerülete (Magyarország)
Budapest VII. kerülete
Budapest VII. kerülete
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 29′ 45″, k. h. 19° 03′ 36″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 45″, k. h. 19° 03′ 36″
Budapest VII. kerülete weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest VII. kerülete témájú médiaállományokat.

Budapest VII. kerülete Budapest legkisebb területű, egyúttal legnagyobb népsűrűségű kerülete. Hagyományos elnevezése, melyet a kerületi önkormányzat is használ: Erzsébetváros.

Fekvése

A pesti oldal egyik belvárosi kerülete. Északnyugatról a Király utca, északkeletről a Dózsa György út, délkeletről a Rákóczi út, Thököly út és a Verseny utca, délnyugatról pedig a Károly körút határolja.

Áthalad rajta a Nagykörút, a kerületen átvezető szakaszát Erzsébet körútnak hívják. A kerület tömegközlekedéssel legkönnyebben a Nagykörúton közlekedő 4-es és 6-os villamosjáratokkal, valamint a kerület szélén futó piros metróval érhető el. A kerület határán található a Keleti pályaudvar, melynek területe már a VIII. kerület része.

Története

A török hódoltság utáni időkben a mai Kiskörút mentén húzódtak a városfalak, s a későbbi Teréz-, illetve Erzsébetváros helyén elszórt tanyák, szőlőskertek jöttek létre. A Felsőkülvárosnak nevezett területen 1734-ben 11, 1792-ben már 559 házat számláltak össze. A későbbi VII. kerület szerkezetét az elsőként kialakult utcák (Király utca, Dob utca) határozták meg. Az 1870-es években a Nagykörút kialakítása adott lendületet a terület fejlődésének.

A VII. kerület 1873-ban, a városegyesítéskor jött létre. Mivel a Felsőkülváros (akkor már egy évszázada Terézváros) túl nagy és túlságosan népes volt, kettéosztották. A Király utcától északra továbbra is Terézváros néven a VI., attól délre Budapest VII. kerülete jött létre.

A kerületi polgári kör kérvényezte 1881 decemberében, hogy a néhány évvel korábban, Terézvárosból kivált VII. kerületet I. Ferenc József feleségéről, Erzsébet királynéről nevezhessék el Erzsébetvárosnak. A király 1882. január 17-én írta alá az engedélyt, 1882. február 7-én az új elnevezés beiktatásra került.[3]

A Nagykörút és a Dózsa György út közötti sakktábla szerkezetű utcarendszeren a 19. század végére gyors tempóban épültek fel a bérházak. Még napjainkban is a főváros legsűrűbben lakott területe. A pesti köznyelv emiatt a városrészt "Chicago"-nak nevezi.

A „zsidónegyed”

Az Erzsébetváros belső, a Belvároshoz közeli részét a 2000-es években elkezdték „zsidónegyedként” emlegetni. Ez részben azon alapul, hogy a 19. század óta itt voltak a budapesti ortodox zsidóság vallási életének főbb központjai. Ők azonban a budapesti zsidóknak csak kis töredékét képezték, valójában a 20. század elejére Budapest lakosságának ötödét kitevő zsidók minden kerületben jelen voltak, amit a város minden részén megtalálható zsinagógák és izraelita temetők is bizonyítanak. Emellett ezen a területen (a Király utca, Nagyatádi Szabó, mai Kertész utca, a Dohány utca és a Károly körút között) jelölték ki 1944-ben az úgynevezett nagy gettót, ahol több tízezer zsidót zsúfoltak össze embertelen körülmények között, egyidejűleg kitelepítve onnan a nem zsidó lakosságot. Ekkor tehát valóban kizárólag zsidók éltek a területen.

A hányatott sorsú városrész a rendszerváltásig elhanyagolt, folyamatosan leépülő környék volt. A tehetősebb családok, lakók hamar elköltöztek.

A 2000-es évek elejétől a kiüresedett bérházakban és azok belső udvarain megjelentek a romkocsmának nevezett vendéglátóhelyek, mint a Szimpla kert, az Ellátó kert, a Fogas ház, a Grandió bár, a Kuplung, a Sufni G'ART'N és a Kőleves kert.

Főbb látnivalók

A Fasori evangélikus templom
Fájl:Hétker.JPG
Dob utca

Főbb közterületek

Utcák

Terek

A kerület nevezetes alakjai

  • Alpár Ignác (1855–1928) építész, az Almássy tér 15. szám alatt élt (emléktábla)
  • Baghy Gyula (1891–1967) eszperantista
  • Brandi Jenő (1913–1980) olimpiai bajnok vízilabdázó, a Klauzál tér 5. szám alatt lakott
  • Darázs Árpád (1922–1986) karmester, karnagy, 1948–1956 között a Dózsa György út 68. szám alatt élt (emléktábla)
  • Eötvös Gábor (1921–2002) artistaművész, zenebohóc, a Damjanich utca 27. szám alatt élt (emléktábla)
  • Ferenczi Sándor (1873–1933) pszichoanalitikus
  • Földi Pál író, honvéd ezredes
  • Gyóni Géza (1884–1917) költő, 1908–1909 között a Damjanich utca 28a. szám alatt élt (emléktábla)
  • Jókai Mór (1825–1904) regényíró
  • Kállai Ferenc (1925–2010) színművész. 1937-ben költözött szüleivel Gyomáról, az Elemér Marek József utca 6-ba. A Damjanich utcai Rákóczi Felsőkereskedelmi Iskolában érettségizett.
  • Karinthy Frigyes (1887–1938) író, költő, kritikus, a Damjanich utca 27. szám alatti házban született (emléktábla)
  • Kéthly Anna (1889–1976) szociáldemokrata politikus, a Damjanich utca 51. számú lakóházban élt (emléktábla)
  • Kibédi Ervin (1924–1997) színművész, a Damjanich utca 31/a. szám alatt lakott (emléktábla)
  • Korányi Frigyes (1828–1913) orvos
  • Liffa Aurél (1872–1956) geológus, mineralógus, 1928-tól haláláig a Damjanich utca 42. számú házban élt (emléktábla)
  • Presser Gábor (1948–) zeneszerző, zongorista, énekes
  • Rejtő Jenő (1905–1943) színmű- és kalandregényíró, a Rejtő Jenő utca 6. számú házban született (emléktábla)
  • Ruttkai Éva (1927–1986) színésznő
  • Salamon Ferenc (1825–1892) történész, publicista, lakóháza a Damjanich utca 52. számú épület helyén állt (emléktábla)
  • Seress Rezső (1889–1968) zeneszerző
  • Szakonyi Károly (1931) író, drámaíró
  • Szendrő József (1914–1971) színművész, a Damjanich utca 24. számú házban élt (emléktábla)
  • Vándor Sándor (1901–1945) zeneszerző, karmester, a Dózsa György út 68. szám alatt élt (emléktábla)
  • Vihar Béla (1908–1978) költő, a Damjanich utca 26/b. számú házban élt (emléktábla)
  • Xántus János (1825–1894) természettudós, etnológus, utazó, a Damjanich utca 44. számú házban élt (emléktábla)

Testvérvárosok

Kerületi média

Kerületi televíziók:

  • Erzsébetvárosi Televízió (az önkormányzat televíziója)

Kerületi újság:

  • "Erzsébetváros" (az önkormányzat lapja)

Képgaléria

Lásd még

Jegyzetek

  1. Fővárosi Tanács 1990. (IX. 30.) 149/b. számú határozat.
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Budapest VII. kerület - Erzsébetváros
  4. A Rumbach Sebestyén utcai (és a másik két) zsinagóga (Moksha)

Forrás

  • Budapest lexikon I. (A–K). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 393–396. o. ISBN 963-05-6410-6  
  • Budapest teljes utcanévlexikona Szerk. Ráday Mihály, Sprinter Kiadó, 2003.

Külső hivatkozások