„Oskar Rieding” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
nem véletlenül ez a cikk címe |
|||
| 7. sor: | 7. sor: | ||
| eredet = [[Német]] |
| eredet = [[Német]] |
||
| született = [[1840]] |
| született = [[1840]] |
||
| elhunyt = [[Celje |
| elhunyt = [[Celje]], [[1918]] |
||
| aktív = 1860-1904 |
| aktív = 1860-1904 |
||
| együttes = [[Budapesti Operaház]] |
| együttes = [[Budapesti Operaház]] |
||
| 16. sor: | 16. sor: | ||
| kiadók = |
| kiadók = |
||
| honlap = |
| honlap = |
||
}}'''Oskar (vagy ''Oscar'', ''Oszkár'') Rieding''' ([[Szczecin|Stettin]], [[1840]] – [[Celje |
}}'''Oskar (vagy ''Oscar'', ''Oszkár'') Rieding''' ([[Szczecin|Stettin]], [[1840]] – [[Celje]], [[1918]]) német hegedűművész, zenepedagógus, aki jó néhány, könnyen játszható hegedűkoncertet alkotott növendékek számára, mint pl. a közismert, Op. 35-ös, h-moll koncertet és sok egyéb hegedű- és zongoradarabot. |
||
==Élete== |
==Élete== |
||
Rieding máig élő hírneve abban rejlik, amivel hozzájárult a magyar zenéhez, különösen [[Budapest]] zenei életéhez. [[Berlin]]ben, az akkor újonnan alapított zeneművészeti akadémiára járt, majd a lipcsei Konzervatóriumba. [[1860]]-ban [[Bécs]]be költözött, ahol találkozott [[Hans Richter]] karmesterrel, aki abban az időben zenei igazgatója volt a [[Budapesti Operaház]]nak és [[1871]]-ben kinevezte Riedinget ide, az opera zenekarának koncertmesterévé. Harminckét éven át maradt nálunk, néhány növendék-hegedűversenyt és sok darabot komponált hegedűre és zongorára, az azóta is tanított hegedűtechnikák begyakorlására. Később az első, további opusaiban a 3. és 5., majd a 7. (hegedű)fekvés tökéletes elsajátíttatását tekintette céljának. Később számos szalondarabot is komponált hegedűre-zongorára. Nyugdíjazása után, [[1904]]-től élete alkonyát az azóta már Szlovéniához tartozó [[Celje |
Rieding máig élő hírneve abban rejlik, amivel hozzájárult a magyar zenéhez, különösen [[Budapest]] zenei életéhez. [[Berlin]]ben, az akkor újonnan alapított zeneművészeti akadémiára járt, majd a lipcsei Konzervatóriumba. [[1860]]-ban [[Bécs]]be költözött, ahol találkozott [[Hans Richter]] karmesterrel, aki abban az időben zenei igazgatója volt a [[Budapesti Operaház]]nak és [[1871]]-ben kinevezte Riedinget ide, az opera zenekarának koncertmesterévé. Harminckét éven át maradt nálunk, néhány növendék-hegedűversenyt és sok darabot komponált hegedűre és zongorára, az azóta is tanított hegedűtechnikák begyakorlására. Később az első, további opusaiban a 3. és 5., majd a 7. (hegedű)fekvés tökéletes elsajátíttatását tekintette céljának. Később számos szalondarabot is komponált hegedűre-zongorára. Nyugdíjazása után, [[1904]]-től élete alkonyát az azóta már Szlovéniához tartozó [[Celje]]ben töltötte, egészen [[1918]]-ban bekövetkezett haláláig. |
||
==Főbb művei== |
==Főbb művei== |
||
A lap 2012. december 26., 16:26-kori változata
| Oskar Rieding | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1846. június 29.[1][2] Banie[1][2] |
| Elhunyt | 1916. július 7. (70 évesen)[3][4][5] Celje[1][2] |
| Iskolái | Felix Mendelssohn-Bartholdy Zeneművészeti Főiskola, Lipcse |
| Pályafutás | |
| Műfajok | klasszikus zene |
| Aktív évek | 1860-1904 |
| Együttes | Budapesti Operaház |
| Hangszer | hegedű |
| Tevékenység | zeneszerző, koncertmester |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Oskar (vagy Oscar, Oszkár) Rieding (Stettin, 1840 – Celje, 1918) német hegedűművész, zenepedagógus, aki jó néhány, könnyen játszható hegedűkoncertet alkotott növendékek számára, mint pl. a közismert, Op. 35-ös, h-moll koncertet és sok egyéb hegedű- és zongoradarabot.
Élete
Rieding máig élő hírneve abban rejlik, amivel hozzájárult a magyar zenéhez, különösen Budapest zenei életéhez. Berlinben, az akkor újonnan alapított zeneművészeti akadémiára járt, majd a lipcsei Konzervatóriumba. 1860-ban Bécsbe költözött, ahol találkozott Hans Richter karmesterrel, aki abban az időben zenei igazgatója volt a Budapesti Operaháznak és 1871-ben kinevezte Riedinget ide, az opera zenekarának koncertmesterévé. Harminckét éven át maradt nálunk, néhány növendék-hegedűversenyt és sok darabot komponált hegedűre és zongorára, az azóta is tanított hegedűtechnikák begyakorlására. Később az első, további opusaiban a 3. és 5., majd a 7. (hegedű)fekvés tökéletes elsajátíttatását tekintette céljának. Később számos szalondarabot is komponált hegedűre-zongorára. Nyugdíjazása után, 1904-től élete alkonyát az azóta már Szlovéniához tartozó Celjeben töltötte, egészen 1918-ban bekövetkezett haláláig.
Főbb művei
- Op. 36, D-dúr koncert
- Op. 35, h-moll koncert hegedűre (vagy csellóra) és zongorára (1909)
- Op. 25, D-dúr koncert hegedűre és zongorára
- Op. 24, G-dúr concertino hegedűre és zongorára
- Op. 23, 2.Cigányinduló hegedűre és zongorára
- Op. 21, a-moll concertino (magyar stílusban) hegedűre és zongorára (1905)
- Op. 7, e-moll koncert
Külső hivatkozások
- Képmása
- Életrajza, angolul (az Enwikiével gyakorlatilag azonos tartalommal)
- Op. 35-ös, h-moll koncert hegedűre és zongorára (1909)
- Op. 34-es G-dúr koncert hegedűre és zongorára (hangzó anyag, kottával)
- Op. 35-ös, h-moll koncert csellóra és zongorára
- Op. 25-ös, D-dúr koncert hegedűre és zongorára (hangzó anyag, kottával)
- Op. 24-es, G-dúr Concertino hegedűre és zongorára
- Op. 23-as, 2.Cigány induló hegedűre és zongorára
- Op. 21-es, a-moll Concertino (Magyar stílusban) hegedűre és zongorára (hangzó anyag, kottával)
- ↑ a b c Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2022. április 13.)
- ↑ a b c https://www.klassika.info/Komponisten/Rieding_Oskar/index.html, 2022. április 13.
- ↑ http://anno.onb.ac.at/cgi-content/anno?apm=0&aid=gtb&datum=19160715&seite=5&query=%22Oskar+Rieding%22, 2022. május 4.
- ↑ http://anno.onb.ac.at/cgi-content/anno?apm=0&aid=pel&datum=19160924&seite=16&query=%22Oskar+Rieding%22, 2022. május 4.
- ↑ https://www.henle.de/media/foreword/1048.pdf, 2022. május 4.