„Svédország az Eurovíziós Dalfesztiválokon” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
Dinamik-bot (vitalap | szerkesztései)
a r2.6.2) (Bot: it:Svezia e l'Eurofestival cseréje a következőre: it:Svezia e l'Eurovision Song Contest
558. sor: 558. sor:
[[he:שבדיה באירוויזיון]]
[[he:שבדיה באירוויזיון]]
[[hy:Շվեդիան Եվրատեսիլ երգի մրցույթում]]
[[hy:Շվեդիան Եվրատեսիլ երգի մրցույթում]]
[[it:Svezia e l'Eurofestival]]
[[it:Svezia e l'Eurovision Song Contest]]
[[ja:スウェーデンのユーロビジョン・ソング・コンテスト]]
[[ja:スウェーデンのユーロビジョン・ソング・コンテスト]]
[[lt:Švedija Eurovizijoje]]
[[lt:Švedija Eurovizijoje]]

A lap 2012. december 24., 03:00-kori változata

 Svédország
Adatok
MűsorsugárzóSVT
Nemzeti válogatóMelodifestivalen
Részvételek és eredmények
Részvételek51
Első részvétel1958
Legjobb eredmény1. (1974, 1984, 1991, 1999, 2012)
Legrosszabb eredményutolsó (1963, 1977)
Külső hivatkozások
HonlapSvédország profilja a eurovision.tv-n
SablonWikidataSegítség

Svédország eddig ötvenegy alkalommal vett részt az Eurovíziós Dalfesztiválon.

A svéd műsorsugárzó a Sveriges Television, amely 1950-ben alapító tagja volt az Európai Műsorsugárzók Uniójának, és 1958-ban vett részt először a versenyen.

Története

Évről évre

Fájl:Martin Stenmarck - Sweden 2005.jpg
Martin Stenmarck Kijevben (2005)
The Ark Helsinkiben (2007)
Charlotte Perrelli Belgrádban (2008)

Svédország 1958-ban csatlakozott először a versenyhez. A debütáláson elért negyedik helyet kevésbé jó szereplések követték. 1963-ban először végeztek az utolsó helyen, ráadásul pont nélkül. A rossz eredmény után a svéd előadók bojkottálták a versenyt, így az SVT kénytelen volt visszalépni, de közvetítették a versenyt, és a következő évben ismét részt vettek. 1966-ban érték el első sikerüket, amikor a második helyen végeztek, bár a luxemburgi közönség a szavazás alatt többször is kifejezte nemtetszését[1], ugyanis tizenhat pontjukból tizenötöt skandináv szomszédjaikól, Norvégiától, Dániától és Finnországtól kaptak. Az 1970-es Eurovíziós Dalfesztivált a többi skandináv országgal, illetve Ausztriával és Portugáliával közösen bojkottálták, mert elégedetlenek voltak az előző évi négyes holtversennyel, de a következő versenyen már ismét részt vettek. Ezekben az években egy kivétellel mindig sikerült az első tízben végezniük. A jó eredmények az ABBA 1974-es győzelmével teljesedtek ki, első alkalommal tudták megnyerni a versenyt, így az 1975-ös fesztivált ők rendezhették. A rendezés nagyon megviselte pénzügyileg a svéd tévét, emiatt 1976-ban nem vettek részt, és nem is közvetítették. Ekkor vezette be az EBU azt a szabályt, hogy mindegyik országnak fizetnie kellett a részvételért, ezzel hozzájárulva a verseny megrendezésének költségeihez.

Az ABBA sikere után kudarcok következtek. 1977-ben másodszor végeztek az utolsó helyen, és a következő indulók sem értek el jobb eredményeket. 1982-ben a Kikki Danielsson és Elisabeth Andreassen alkotta Chips együttes ABBA-stílusú dalának nyolcadik helye volt az első igazán jó szereplés 1975 óta. A következő évben egy tizenhat éves lány, Carola Häggkvist egyedülálló módon maximális pontszámmal nyerte meg a svéd nemzeti döntőt. A müncheni fesztivál minden idők legnézettebb műsora a svéd televíziózás történetében.[2] Carola harmadik helyét újabb sikerek követték: 1984-ben az aranycipőikről emlékezetes Herreys-fivérek Svédország második győzelmét érték el, majd Kikki Danielsson hazai pályán egy újabb harmadik helyet szerzett.

A sikersorozat ezután tovább folytatódott. 1988 után csak húsz évvel később, 2008-ban fordult elő először, hogy egymást követő két évben az első tízen kívül végeztek. 1991-ben ismét Carola képviselte az országot. A francia indulóval holtversenyben végzett az élen, de a szabályok értelmében őt hirdették ki győztesnek, így Svédország harmadik győzelmét érte el. Hazai pályán azonban nagy csalódás érte őket: Christer Björkman (aki ma a svéd nemzeti döntő főszervezője), az utolsó előtti helyen végzett, a házigazda 1958 óta nem szerepelt ilyen rosszul. A kudarcot hamar feledtették az újabb sikerek. Az 1993-ban bevezetett és 2003-ig érvényben lévő kieséses rendszer alatt Horvátország és Málta mellett az egyetlenek, akik egyszer sem estek ki. 1995-ben és 1996-ban két egymást követő évben lettek harmadikak kereken száz ponttal. A következő évben Svédország egyike volt annak az öt országnak, melyek először vezették be a telefonos szavazást a zsűri helyett. 1999-ben aratták negyedik győzelmüket Charlotte Perrellinek köszönhetően. Take Me To Your Heaven című dalán egyértelműen érződött az ABBA nagy hatása a svéd zenére, mely stílus későbbi dalaikra is jellemző.[3]

A 2000-es évek újabb jó eredményeket hoztak. Bár dobogós helyet nem értek el, négyszer is az ötödik helyen végeztek. A 2005-ös csalódást keltő tizenkilencedik hely 1997 óta az első alkalom volt, hogy az első tízen kívül zártak. 2006-ban Carola tizenöt évvel győzelme után visszatért, harmadik és első helye után ezúttal az ötödik helyen végzett. A jó eredményt két kudarc követte: 2007-ben és 2008-ban egyaránt a tizennyolcadik helyen zártak. Különösen nagy csalódás volt a 2008-as rossz szereplés, hiszen az 1999-ben győztes Charlotte Perrelli korábban oly sikeres, jellegzetesen svéd stílusú dalát előzetesen az élmezőnybe várták.[4] Mint később kiderült az elődöntőben is csak a tizenkettedik helyen végzett, és az akkor bevezetett zsűri szabadkártyának köszönhetően jutott a döntőbe. A 2009-es versenyen egy operaénekesnő, Malena Ernman képviselte a svéd színeket. Az elődöntőből a negyedik helyen jutott tovább, de a döntőben csak a huszonegyedik helyen végzett, és ezzel a szerepléssel három évesre nyúlt Svédország rossz sorozata. A következő évben az elődöntőből sem sikerült továbbjutniuk: ezzel 1976 óta először nem volt ott Svédország a dalfesztivál döntőjében. A rossz sorozat a 2011-es harmadik helyezéssel szakadt meg, 2012-ben pedig ötödik győzelmüket érték el.

Nyelvhasználat

Svédország eddigi ötvenegy dalából harmincnégy svéd nyelvű, tizenhat angol nyelvű, egy pedig angol és francia kevert nyelvű volt.[5]

A dalverseny első éveiben nem vonatkozott semmilyen szabályozás a nyelvhasználatra, de az előadók számára magától értetődő volt, hogy saját nyelvükön énekeljenek. Azonban 1965-ben a svéd dalt angol nyelven adták elő. Az ellenkezés miatt a következő évtől az EBU bevezette azt a szabályt, hogy mindegyik dalt az adott ország egyik hivatalos nyelvén kell előadni, vagyis Svédország indulóinak svéd nyelven.

1973 és 1976 között rövid időre megszüntették az erre vonatkozó szabályt, ezekben az években mindegyik svéd induló angol nyelven énekelt. Ekkor érték el első győzelmüket, az ABBA Waterloo című dalával, de 1977-ben ismét érvénybe lépett a nyelvi szabály. Svéd nyelvű dallal 1984-ben és 1991-ben tudták megnyerni a versenyt. A nyelvhasználatot korlátozó szabályt 1999-ben véglegesen eltörölték, ebben az évben szerezték meg negyedik győzelmüket. Azóta minden évben angol nyelvű dalokkal neveztek, kivéve 2009-ben, amikor angol és francia kevert nyelvű dalt küldtek.

Nemzeti döntő

A stockholmi Globen Aréna eddig hétszer adott otthont a Melodifestivalen döntőjének.

A svéd nemzeti döntő a Melodifestivalen (A dalfesztivál) nevet viseli, és először 1959-ben rendezték meg. Azóta csak három évben maradt el: 1964-ben, 1970-ben és 1976-ban, amikor Svédország nem vett részt a dalversenyen. 1999-ig szakmai zsűri választotta ki a nyerteseket, azóta a nézők is részt vesznek a döntésben telefonos szavazás segítségével. Korábban tizenkettő, különböző előadók által előadott dal versenyzett, majd 2002-ben vezették be a ma is használatban lévő formátumot, mellyel hathetessé vált a verseny. A benevezett dalokból egy zsűri harminckettőt választ ki, melyeket négy elődöntőbe osztanak szét. Az elődöntőket hetente tartják egy-egy svéd városban, ahol a nyolc dalból kettő továbbjut a döntőbe, kettő a vigaszágra kerül, a másik négy pedig kiesik a versenyből. A négy elődöntő után az ötödik héten a vigaszágas dalok közül még kettő csatlakozik a döntőhöz. A 2009-ben bevezetett újítás értelmében egy nemzetközi zsűri a kiesett dalok közül kiválaszt egy tizenegyedik döntőst. A döntőben tizenegy regionális zsűri, illetve a nézők telefonos szavazatai alakítják ki a végeredményt, és a győztes képviselheti Svédországot az Eurovíziós Dalversenyen.

A 2000-es években a Melodifestivalen a svéd televíziózás legnézettebb műsorává vált: a 2007-es döntő körülbelül négymillió svéd televíziónézőt vonzott, valamint külföldről is sokan követik a versenyt az internetes közvetítésnek köszönhetően.[6] Emellett nagy hatással van a svéd zenei életre: a nevezett dalok száma évről évre nő, 2006-ban már elérte a 3300-at,[7] és a verseny után a slágerlistákat elárasztják a nemzeti döntő dalai.[8]

Résztvevők

Év Előadó Dal Magyar fordítás Döntő Pontszám Elődöntő Pontszám
1958 Alice Babs Lilla stjärna Kis csillag 4. 10
1959 Brita Borg Augustin Ágoston 9. 4
1960 Siw Malmkvist Alla andra får varann Mindenki más együtt van 10. 4
1961 Lill-Babs April, April Április, április 14. 2
1962 Inger Berggren Sol och vår Nap és tavasz 7. 4
1963 Monica Zetterlund En gång i Stockholm Egyszer Stockholmban 13. 0
1965 Ingvar Wixell Absent Friends Barátok hiánya 10. 6
1966 Lill Lindfors és Svante Thuresson Nygammal vals Régi-új keringő 2. 16
1967 Östen Warnerbring Som en dröm Mint egy álom 8. 7
1968 Claes Göran Hederström Det börjar verka kärlek, banne mig Ez kezd szerelem lenni, a francba 5. 15
1969 Tommy Körberg Judy min vän Barátom, Judy 9. 8
1971 Family Four Vita vidder Fehér látóhatár 6. 85
1972 Family Four Härliga sommardag Gyönyörű nyári nap 13. 75
1973 Nova & The Dolls You're Summer Nyár vagy 5. 94
1974 ABBA Waterloo 1. 24
1975 Lasse Berghagen Jennie, Jennie 8. 72
1977 Forbes Beatles 18. 2
1978 Björn Skifs Det blir alltid värre framåt natten Éjszaka mindig rosszabb lesz 14. 26
1979 Ted Gärdestad Satellit Műhold 17. 8
1980 Tomas Ledin Just nu! Most rögtön! 10. 47
1981 Björn Skifs Fångad i en dröm Egy álom rabságában 10. 50
1982 Chips Dag efter dag Nap nap után 8. 67
1983 Carola Häggkvist Främling Idegen 3. 126
1984 Herreys Diggi-Loo Diggi-Ley 1. 145
1985 Kikki Danielsson Bra vibrationer Kellemes rezgések 3. 103
1986 Lasse Holm és Monica Törnell E' de' det här du kallar kärlek? Ez az amit te szerelemnek hívsz? 5. 78
1987 Lotta Engberg Boogaloo 12. 50
1988 Tommy Körberg Stad i ljus A fény városa 12. 52
1989 Tommy Nilsson En dag Egy nap 4. 110
1990 Edin-Ådahl Som en vind Mint egy szél 16. 24
1991 Carola Fångad av en stormvind Egy szélvihar rabságában 1. 146
1992 Christer Björkman I morgon är en annan dag A holnap egy másik nap 22. 9
1993 Arvingarna Eloise Alojzia 7. 89
1994 Marie Bergman és Roger Pontare Stjärnorna A csillagok 13. 48
1995 Jan Johansen Se på mig Nézz rám 3. 100
1996 One More Time Den vilda A vad 3. 100
1997 Blond Bara hon älskar mig Bárcsak szeretne engem 14. 36
1998 Jill Johnson Kärleken är A szerelem... 10. 53
1999 Charlotte Perrelli Take Me to Your Heaven Vigyél a mennyországodba! 1. 163
2000 Roger Pontare When Spirits Are Calling My Name Amikor szellemek szólítanak 7. 88
2001 Friends Listen To Your Heartbeat Hallgass a szívedre 5. 100
2002 Afro-dite Never Let It Go Sose hagyom elmenni 8. 72
2003 Fame Give Me Your Love Add nekem a szerelmedet 5. 107
2004 Lena Philipsson It Hurts Fáj 5. 170
2005 Martin Stenmarck Las Vegas 19. 30
2006 Carola Invincible Legyőzhetetlen 5. 170 4. 214
2007 The Ark The Worrying Kind Az aggódó típus 18. 51
2008 Charlotte Perrelli Hero Hős 18. 47 12. 54
2009 Malena Ernman La voix A hang 21. 33 4. 105
2010 Anna Bergendahl This Is My Life Ez az életem 11. 62
2011 Eric Saade Popular Népszerű 3. 185 1. 155
2012 Loreen Euphoria Eufória 1. 372 1. 181
2013

Szavazás (1975-2012)

Svédország a következő országoknak adta a legtöbb pontot:

# Ország Pont
1.  Írország 200
2.  Norvégia 157
3. Dánia Dánia 154
4.  Egyesült Királyság 132
5.  Németország 118

Svédország a következő országoktól kapta a legtöbb pontot:

# Ország Pont
1.  Norvégia 243
2. Dánia Dánia 232
3.  Egyesült Királyság 158
4.  Finnország 155
5.  Izland 136

Forrás:[9]

Megjegyzés: A táblázat az 1975-ben bevezetett pontozási rendszer alatt kiosztott pontokat veszi figyelembe, illetve csak a döntőbeli pontokat mutatja, és nem tartalmazza a 2004 óta megrendezett elődöntőkben adott, illetve kapott pontokat.

Rendezések

Év Város Helyszín Műsorvezető(k)
1975  Svédország, Stockholm Stockholmsmässan Karin Falck
1985  Svédország, Göteborg Scandinavium Lill Lindfors
1992  Svédország, Malmö Isstadion Lydia Cappolicchio, Harald Treutiger
2000  Svédország, Stockholm Globen Aréna Kattis Ahlström, Anders Lundin
2013  Svédország, Malmö Malmö Aréna

Források

  1. Szavazás az 1966-os dalfesztiválon. YouTube videó. (Hozzáférés: 2009. április 23.)
  2. Carola biográfiája (svéd nyelven). gylleneskor.se. (Hozzáférés: 2009. április 23.)
  3. A brit Almost Eurovision musical svéd paródiája: Új nap, ugyanaz a dal'. YouTube videó. (Hozzáférés: 2009. április 23.)
  4. 2008-as verseny előtti szavazás végeredménye. escstats.com. (Hozzáférés: 2009. április 23.)
  5. Svédország indulóinak listája. diggiloo.net. (Hozzáférés: 2009. április 22.)
  6. SVT: "Nagyon büszkék vagyunk.". Resumé.se. (Hozzáférés: 2009. április 22.)
  7. Melodifestivalen: Új rekord. esctoday.com. (Hozzáférés: 2009. április 22.)
  8. A 2009-es döntő után kiadott svéd kislemez eladási lista: az első, nem a Melodifestivalenről való dal a 13.. swedishcharts.com. (Hozzáférés: 2009. április 22.)
  9. Svédország által adott és kapott pontok (1975-2008). EurovisionRecords. (Hozzáférés: 2009. április 22.)