„Jurij Vlagyimirovics Andropov” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
42. sor: 42. sor:
Rövid vezetői időszaka során Andropov kísérletet tett a gazdaság helyzetének javítására és a [[korrupció]] visszaszorítására. Anti-alkoholista kampánya, valamint a munkafegyelem javítására tett kezdeményezései szintén igen emlékezetesek. Mindkét kampányt a szovjetekre jellemző adminisztratív eszközökkel hajtotta végre, egy kicsit a sztálini időket idéző szigorúsággal.
Rövid vezetői időszaka során Andropov kísérletet tett a gazdaság helyzetének javítására és a [[korrupció]] visszaszorítására. Anti-alkoholista kampánya, valamint a munkafegyelem javítására tett kezdeményezései szintén igen emlékezetesek. Mindkét kampányt a szovjetekre jellemző adminisztratív eszközökkel hajtotta végre, egy kicsit a sztálini időket idéző szigorúsággal.


A külpolitikában nem ért el különösebb eredményt – folytatódott az [[A Szovjetunió afganisztáni háborúja|afganisztáni háború]]. Főtitkársága alatt romlottak a [[Szovjetunió]] és az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államok]] kapcsolatai. Bár több, nagy horderejű ajánlást is tett, köztük a középhatótávolságú nukleáris fegyverek számának jelentős csökkentésére és [[Ronald Reagan]] amerikai elnökkel való csúcstalálkozóra, ezek a javaslatok süket fülekre találtak a Reagan- és a [[Margaret Thatcher|Thatcher]]-kormányoknál. A [[hidegháború]]s feszültséget tovább növelte az az incidens, amikor szovjet vadászgépek [[A Korean Air 007-es járatának lelövése|lelőtték a Korean Air Lines (KAL) 007-es számú járatát]], amely [[1983]]. [[szeptember 1.|szeptember 1-jén]] a Szovjetunió légterében, [[Szahalin sziget]]e fölött repült, valamint az amerikaiak döntése, amely szerint [[Pershing II|Pershing II rakétákat]] telepítettek [[Európa]] területére. 1983 novemberében a Szovjetunió felfüggesztette az Európába telepített [[Közepes hatótávolságú ballisztikus rakéta|közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták]] korlátozásáról szóló szovjet-amerikai tárgyalásokat.
A külpolitikában nem ért el különösebb eredményt – folytatódott az [[A Szovjetunió afganisztáni háborúja|afganisztáni háború]]. Főtitkársága alatt romlottak a [[Szovjetunió]] és az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államok]] kapcsolatai. Bár több, nagy horderejű ajánlást is tett, köztük a középhatótávolságú nukleáris fegyverek számának jelentős csökkentésére és [[Ronald Reagan]] amerikai elnökkel való csúcstalálkozóra, ezek a javaslatok süket fülekre találtak a Reagan- és a [[Margaret Thatcher|Thatcher]]-kormányoknál. A [[hidegháború]]s feszültséget tovább növelte az az incidens, amikor szovjet vadászgépek [[A Korean Air 007-es járatának lelövése|lelőtték a Korean Air Lines (KAL) 007-es számú járatát]], amely [[1983]]. [[szeptember 1.|szeptember 1-jén]] a Szovjetunió légterében, [[Szahalin sziget]]e fölött repült, valamint az amerikaiak döntése, amely szerint [[Pershing II|Pershing II rakétákat]] telepítettek [[Európa]] területére. 1983 novemberében a Szovjetunió felfüggesztette az Európába telepített [[ballisztikus rakéta|közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták]] korlátozásáról szóló szovjet-amerikai tárgyalásokat.


Emlékezetes az a cselekedete, amikor főtitkársága idején válaszolt egy amerikai gyermek, [[Samantha Smith]] levelére, és meghívta őt a Szovjetunióba. A látogatás eredményeként a kislány jól ismert béke-aktivista lett.
Emlékezetes az a cselekedete, amikor főtitkársága idején válaszolt egy amerikai gyermek, [[Samantha Smith]] levelére, és meghívta őt a Szovjetunióba. A látogatás eredményeként a kislány jól ismert béke-aktivista lett.

A lap 2012. december 23., 22:03-kori változata

Jurij Vlagyimirovics Andropov
Hivatali idő
1982. november 10. – 1984. február 9.
Az SZKP első titkára
ElődLeonyid Brezsnyev
UtódKonsztantyin Csernyenko
Katonai pályafutása
Csatáinémet–szovjet háború

Született1914. június 2.[1]
Elhunyt1984. február 9. (69 évesen)[1][2][3][4][5]
Moszkva[6]
SírhelyTemető a Kreml falánál
PártSzovjetunió Kommunista Pártja (SZKP)

Házastársa
  • Tatyjana Andropova (1940-es évek – 1984. február 9.)
  • Nina Ivanovna Yengalycheva (1935–1940)
GyermekeiIgor Jurjevics Andropov
Foglalkozásmérnök
Iskolái
  • Rybinsk River School VI Kalashnikov (–1936)
  • Higher Party School at the Central Committee of the CPSU (–1947)
  • Petrozavodsk State University (–1951)
Halál okaveseelégtelenség
Vallásateizmus

Díjak

Jurij Vlagyimirovics Andropov aláírása
Jurij Vlagyimirovics Andropov aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Jurij Vlagyimirovics Andropov témájú médiaállományokat.
Andropov és Wojciech Jaruzelski

Jurij Vlagyimirovics Andropov (oroszul: Ю́рий Владимирович Андропов; 1914. június 15. (az akkor hivatalos Julián-naptár szerint június 2.)–1984. február 9.) orosz nemzetiségű szovjet politikus, a Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) főtitkára 1982. november 12-étől 16 hónappal később bekövetkező haláláig.

Élete

Andropov a cári Oroszország Sztavropol Kormányzóságában, Naguckoje sztanyicán (kozák falu) született, apja Vlagyimir Andropulo (később Andropov) vasúti hivatalnok, édesanyja Jevgenyija Fleckenstein volt. Rövid ideig a ribinszki Víziszállítási Műszaki egyetem hallgatója volt, majd 1930-ban belépett a Komszomolba. 1939-ben lépett be a Kommunista Pártba, 19401944 között a Szovjet Karéliai-Finn Köztársaság Komszomol szervezetének első titkára volt. A második világháborúban Andropov a partizánmozgalomban harcolt, majd a háború után, 1951-ben került Moszkvába, a Párt Főtitkárságára. 1954-ben kinevezték Magyarországra szovjet nagykövetnek. Andropov volt az egyik felelőse annak a szovjet döntésnek, hogy 1956-ban a szovjet csapatok megszállták Magyarországot.

Hatalomra jutása

Moszkvába való visszatérése után Andropov az SZKP Központi Bizottsága Szocialista Országok Együttműködési Főosztályát vezette (19571967), közben 1962-ben, Mihail Szuszlov utódjaként, tagja lett az SZKP KB Titkárságának. 1967-ben kinevezték a KGB parancsnokának, ezt a beosztást egészen 1982-ig töltötte be. 1973-ban Andropov az SZKP KB Politikai Bizottságának teljes jogú tagja lett.

Néhány nappal Brezsnyev halála után, 1982. november 10-én, mindenki meglepetésére Andropovot választották az SZKP főtitkárává, a biztos befutónak tartott Konsztantyin Csernyenko helyett. Ő volt az első olyan KGB-elnök, akiből pártfőtitkár lett. A Nyugat tartózkodással fogadta megválasztását, tekintettel a KGB élén végzett tevékenységére valamint magyarországi szerepére.

Andropov tevékenysége

Rövid vezetői időszaka során Andropov kísérletet tett a gazdaság helyzetének javítására és a korrupció visszaszorítására. Anti-alkoholista kampánya, valamint a munkafegyelem javítására tett kezdeményezései szintén igen emlékezetesek. Mindkét kampányt a szovjetekre jellemző adminisztratív eszközökkel hajtotta végre, egy kicsit a sztálini időket idéző szigorúsággal.

A külpolitikában nem ért el különösebb eredményt – folytatódott az afganisztáni háború. Főtitkársága alatt romlottak a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatai. Bár több, nagy horderejű ajánlást is tett, köztük a középhatótávolságú nukleáris fegyverek számának jelentős csökkentésére és Ronald Reagan amerikai elnökkel való csúcstalálkozóra, ezek a javaslatok süket fülekre találtak a Reagan- és a Thatcher-kormányoknál. A hidegháborús feszültséget tovább növelte az az incidens, amikor szovjet vadászgépek lelőtték a Korean Air Lines (KAL) 007-es számú járatát, amely 1983. szeptember 1-jén a Szovjetunió légterében, Szahalin szigete fölött repült, valamint az amerikaiak döntése, amely szerint Pershing II rakétákat telepítettek Európa területére. 1983 novemberében a Szovjetunió felfüggesztette az Európába telepített közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták korlátozásáról szóló szovjet-amerikai tárgyalásokat.

Emlékezetes az a cselekedete, amikor főtitkársága idején válaszolt egy amerikai gyermek, Samantha Smith levelére, és meghívta őt a Szovjetunióba. A látogatás eredményeként a kislány jól ismert béke-aktivista lett.

Andropov hagyatéka

Andropov, több hónapos betegség után, 1984. február 9-én halt meg veseelégtelenségben, utódja Konsztantyin Usztyinovics Csernyenko lett. Moszkvában, a Kreml Fala melletti temetőben temették el.

Andropov hagyatékát mind a történészek, mind a média a mai napig élénken vitatják, Oroszországban is és a határain túl is. Különösen fontosabb évfordulók környékén kerül a televíziós dokumentumfilmek és a népszerű ismeretterjesztés figyelmének középpontjába.[forrás?]

Andropovot, magyarországi keménysége valamint a KGB élén eltöltött hosszú vezetői időszaka alatt elkövetett megtorlások és intrikák ellenére, számos történész és elemző humánus reformernek tartja. Általánosságban mindenképpen úgy értékelték, hogy sokkal inkább a fokozatos és konstruktív reformok híve volt, mint Gorbacsov; sokan teszik fel komolyan azt a kérdést, hogy vajon Andropov megreformálhatta-e volna Szovjetuniót olyan módon, hogy az néhány éven belül ne jusson el a teljes felbomlásig.

Főtitkárként eltöltött rövid ideje, amelynek nagy része ráadásul igen törékeny egészségi állapotban zajlott, nem hagy konkrét jelzéseket az elemzőknek arra nézve, hogy mi lett volna, ha a vezetői időszaka tovább tartott volna.

Magyarul megjelent művei

  • A békéért, a szocializmusért (Budapest, 1983)

További olvasmányok

  • Yuri Andropov: A Secret Passage into the Kremlin, Vladimir & Klepikova, Jelena Szolovjov, MacMillan Kiadóvállalat, 1983, 302 oldal, ISBN 0-02-612290-1
  • The Andropov File: The Life and Ideas of Yuri V. Andropov, General Secretary of the Communist Party of the Soviet Union, Martin Ebon, McGraw-Hill Companies, 1983, 284 oldal, ISBN 0-07-018861-0
  • Andropov May Have Had Jewish Roots írta Lev Kricsevszkij, [1]

Lásd még

  1. a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)