„Sárfehér” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
jegyzet
36. sor: 36. sor:
:"''A hazánkban termelt és termelésre ajánlható nevezetesebb európai szölöfajok ismertetése''
:"''A hazánkban termelt és termelésre ajánlható nevezetesebb európai szölöfajok ismertetése''
: [...]
: [...]
: ''A sárfehér vagy szagos sárfehér, alföldi fehér, Zsige és Bátai nevek alatt is ismeretes. Eredetére nézve magyar faj. Tőkéje erős, tartós, hanem a virágzás ideje alatt igen érzékeny; venyegéi vastagok, vöröses sárgák, kissé kékes árnyalattal és finoman barazdálva, meglehetősen rövid tengelyizületekkel. Levelei gömbölyűek, vastagok , 5 karélyosak és gyűröttek, fogazatuk apró, felső részük sima, halványzöld-szinü sárgás erekkel, alsó részük pedig gyapjas. Fürtje középnagyságú, laza és rövidágú, bogyói sárgásfehérek egyes petyekkel, nedvdúsak, édesek és fehéresen vannak harmatolva, a vékony bogyóhéjak pedig átlátszók. Érési ideje meglehetősen korai, egykönnyen nem rothad, de tiszta fajtáblákba ültetve, virágzáskor könnyen rug. A Bálint és juhfarkúval a híres neszmélyit; a juhfark és furminttal pedig a hires somlyai bort szolgáltatja; kétségkívül hazánk legjelesebb borfajainak egyikét képezi és a mézesfehér szőlővel rokonságban áll. [...]''"
: ''A sárfehér vagy szagos sárfehér, alföldi fehér, Zsige és Bátai nevek alatt is ismeretes. Eredetére nézve magyar faj. Tőkéje erős, tartós, hanem a virágzás ideje alatt igen érzékeny; venyegéi vastagok, vöröses sárgák, kissé kékes árnyalattal és finoman barazdálva, meglehetősen rövid tengelyizületekkel. Levelei gömbölyűek, vastagok , 5 karélyosak és gyűröttek, fogazatuk apró, felső részük sima, halványzöld-szinü sárgás erekkel, alsó részük pedig gyapjas. Fürtje középnagyságú, laza és rövidágú, bogyói sárgásfehérek egyes petyekkel, nedvdúsak, édesek és fehéresen vannak harmatolva, a vékony bogyóhéjak pedig átlátszók. Érési ideje meglehetősen korai, egykönnyen nem rothad, de tiszta fajtáblákba ültetve, virágzáskor könnyen rug. A Bálint és juhfarkúval a híres neszmélyit; a juhfark és furminttal pedig a hires somlyai bort szolgáltatja; kétségkívül hazánk legjelesebb borfajainak egyikét képezi és a mézesfehér szőlővel rokonságban áll. [...]''"<ref>Borászati Lapok 1888. május 12.</ref>

==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}


== Források ==
== Források ==

A lap 2012. december 23., 18:40-kori változata

Sárfehér
fehérborszőlő
Egyéb neveiZsige
EredetMagyarország
Hazai elterjedtségeSomlói borvidék
Általános elterjedtségerégi magyar fajta, nem gyakori
Fürt leírásaKözepes, laza
Érési időszakközepes érésű fajta
Művelésmódmagasművelésű tőkeformák
Borának jellemzőiillatos minőségi fehérbor
Jelentős boraisomlói borok

A sárfehér a szőlőfélék (Vitaceae) családjába, a bortermő szőlőkhöz (Vitis vinifera) tartozó régi magyar szőlőfajta, nevét bogyóinak színéről kapta. Szinonim neve: Zsige (A sár- jelentése itt valószínűleg a sárga színre utal, így a szó szerinti white mud angol fordítás téves). Nem keverendő össze az izsáki arany sárfehér fajtával, amely inkább homoki fajta.

Elterjedtsége

Hagyományosan Somló, Neszmély és Szekszárd környékén termelik – ma már viszonylag kevés van belőle – de régebben, a filoxéravész előtt ennél elterjedtebb lehetett. A középkorban már fontos szőlőfajtánk volt jól ismerték például Sopronban is, amint azt egy 1230-ból fennmaradt ajándékozási szerződés bizonyítja.

Leírása

Fürtje: Közepes, laza fürtű, bogyói közepesek, sárgásfehérek, pettyezett vékony héjúak és édesek. Érzékenység:Rosszul termékenyül, "rugós" fajta.

Bora jó minőségű fehérbor. A somlói bor alapja volt: vegyes szüreteléssel, leginkább furmint, juhfark és sárfehér házasításával készítették a somlói bort, a fajboroknak nem volt olyan nagy szerepe, mint napjainkban. Régi feljegyzések szerint a hagyományos somlói bor eleganciáját, harmóniáját a furmint adta, savgerincét a juhfark, gazdag illatát pedig a sárfehér.

Borászati Lapok, 1888 Május 12. 19. szám XX. évfolyam:

"A hazánkban termelt és termelésre ajánlható nevezetesebb európai szölöfajok ismertetése
[...]
A sárfehér vagy szagos sárfehér, alföldi fehér, Zsige és Bátai nevek alatt is ismeretes. Eredetére nézve magyar faj. Tőkéje erős, tartós, hanem a virágzás ideje alatt igen érzékeny; venyegéi vastagok, vöröses sárgák, kissé kékes árnyalattal és finoman barazdálva, meglehetősen rövid tengelyizületekkel. Levelei gömbölyűek, vastagok , 5 karélyosak és gyűröttek, fogazatuk apró, felső részük sima, halványzöld-szinü sárgás erekkel, alsó részük pedig gyapjas. Fürtje középnagyságú, laza és rövidágú, bogyói sárgásfehérek egyes petyekkel, nedvdúsak, édesek és fehéresen vannak harmatolva, a vékony bogyóhéjak pedig átlátszók. Érési ideje meglehetősen korai, egykönnyen nem rothad, de tiszta fajtáblákba ültetve, virágzáskor könnyen rug. A Bálint és juhfarkúval a híres neszmélyit; a juhfark és furminttal pedig a hires somlyai bort szolgáltatja; kétségkívül hazánk legjelesebb borfajainak egyikét képezi és a mézesfehér szőlővel rokonságban áll. [...]"[1]

Jegyzetek

  1. Borászati Lapok 1888. május 12.

Források

  • Sárfehér (magyar nyelven). A Pallas nagy lexikona. (Hozzáférés: 2012. október 8.)
  • Egykori szőlőfajtáink (magyar nyelven). boraszat.hu. (Hozzáférés: 2012. október 8.)