„Tövis (település)” változatai közötti eltérés

	Tövis (Teiuș, Dreikirchen)
	A tövisi állomás
	; Tövis címere
	; Tövis címere
	Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Fehér
Rang	város
Községközpont	Teiuș
Beosztott falvak	Magyarkapud; Marosbéld; Pacalka; Újkoslárd;
Polgármester	Iacob Dorin Cornel Mateica, 2008
Irányítószám	515900
Körzethívószám	0x58
SIRUTA-kód	8096
	Népesség
Népesség	5585 fő (2021. dec. 1.) +/-
Magyar lakosság	176 (3%, 2021)
Község népessége	6308 fő (2021. dec. 1.)
Népsűrűség	141,56 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	208 m
Terület	44,56 km²
Időzóna	EET, UTC+2
	Elhelyezkedése
	é. sz. 46° 12′ 00″, k. h. 23° 40′ 48″Koordináták: é. sz. 46° 12′ 00″, k. h. 23° 40′ 48″
	Tövis weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Tövis témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Laptörténet interaktív böngészése

[nem ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2012. december 21., 20:38-kori változata

A „Tövis” lehetséges további jelentéseiről lásd: Tövis (egyértelműsítő lap).

Tövis (románul Teiuș, németül Dornen, Dreikirchen, szászul Durnen) város Romániában Fehér megyében, Gyulafehérvártól 17 km-re északra] a Maros jobb partján. Neve a magyar tövis főnévből származik.

Története

1290-ben Thuys néven említik először. Román stílusú református temploma 13. századi eredetű, római katolikus plébániatemplomát Hunyadi János építtette a diadalmas török-ellenes marosszentimrei csata emlékére - 1442. március 18. - 1449-ben, melyet a bejárat feletti felirat és a Hunyadi-címer jelöl. A templom mellé ferences kolostort is építtetett.

Az építést Konrád brassói kőművesmester végezte a fogarasi Sárkánybirtok feléért. A templom belsejét barokk boltozat fedi. A keskeny, hosszú szentélyt csúcsos diadalív választja el a hajótól. A sekrestyébe csúcsíves ajtó vezet. A helyiséget kettősen hornyolt bordájú csillagboltozat fedi, amelynek közepén az Agnus Deit ábrázoló zárókő jelenik meg. A sekrestyéből nyugat felé nyílik a Hunyadi-címeres zárókővel ellátott toronyaljban kialakított helyiség. Az adatok várépítésről is tanúskodnak, amiből kitűnik, hogy egykor várfallal volt körülvéve a templom. Ezért ma is kastélytemplomnak nevezik. Hunyadi obszerváns ferenceseket telepített az emeletes kolostorba. Falai nemcsak Hunyadit látták, hanem Kapisztrán Szent Jánost is, aki itt töltötte 1455 karácsonyát. Itt élt Judit nővér is, akinek részére Nyújtódi András székelyudvarhelyi ferences, a nővér testvére, 1526-ban lefordította az ószövetségi Judit könyvét. A ferencesek 1554-ig maradtak itt, amikor a reformáció következtében elhagyták a kolostort és a templomot. A törökök lerombolták a kolostort, de a templomot megkímélték. Báthori Zsigmond fejedelem 1599-ben minoritákat hozott a kolostorba. 1603-ban, Basta György idején, a templom a kolostorral együtt leégett. Apor István erdélyi kincstartó hozatta helyre, és a kolostort csak egy szinttel építtette vissza. Szintén Apor István 1701-ben, súlyos betegségéből való felgyógyulása alkalmából tett fogadalmára hivatkozva, pálos szerzeteseket telepített a kolostorba. A templom középkori emléke egy feszület. A hagyomány szerint egy vallástalan ember a Marosban halászott, és ez a kereszt akadt a hálójába. Káromkodva dobta viszsza, de másodszor, sőt harmadszor is kihúzta a hálója. Erre annyira megdöbbent, hogy megtért és Tövis főterén kápolnát épített, amelyben elhelyezte a kihalászott keresztet. 1937-ben a kápolnát lebontották, hogy helyére görög katolikus templomot építsenek. Anyagát a plébánián helyezték el, a feszületet pedig a templomban. 1895-ben a megújított templom három kőoltárt kapott, amelyek ma is állnak. Ugyanebben az időben készült a szószék, a keresztelőkút és a karzat rácsa. A mellékoltárok Szent Istvánt és Szent Lászlót ábrázolják, Kirsch Aladár budapesti festőművész készítette őket. A 18. századból való a Boldogságos Szüzet ábrázoló régi oltárkép is. A Szent Antal-szobor Visky Károlyné adománya 1902-ből. A templom és a kolostor 1601-ben elpusztult, száz évig romosan állott. 1602. július 2-án itt győzte le Basta császári serege Székely Mózes erdélyi seregét. 1701-ben gróf Apor István felesége kérésére mindent újjáépíttetett és 1703-ban a pálosok gondjaira bízta. A kolostor első perjele Radványi Özséb volt. Berendezését 1896-ban felújították, főoltárán a Boldogságos Szűzanya szobra áll, ősi búcsújáróhely. 1871. november 20-án vasúti gócpont lett, ekkor, itt találkozott az Arad–Tövis és a Kolozsvár–Tövis vasútvonal. 1910-ben 3589 lakosából 1851 román és 1547 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Alsó-Fehér vármegye Tövisi járásának székhelye volt. 1992-ben társközségeivel együtt 7199 lakosából 6337 román, 451 magyar, 399 cigány és 7 német volt. II. világháborúban a szovjet katonák könyvtárát tűzgyújtásra és illetlen ügyletekre használták. Neves plébánosa a korondi származású, Mátyás királlyal, rokon Oláh Dániel volt a 20. században.

Híres emberek

Itt született 1881. november 18-án Gruzda János, az „erdélyi tél festője”.
Itt született 1885. április 4-én Székelyhídi Ferenc operaénekes, a Magyar Állami Operaház örökös tagja.
Itt született 1925. február 21-én László János kutató orvos, egyetemi tanár.

Jegyzetek

↑ Román Központi Választási Hivatal honlapja
↑ "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Romtelecom, 3–RDS
↑ 2021-es romániai népszámlálás
↑ 2021-es romániai népszámlálás (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. (Hozzáférés: 2024. január 21.)

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz Tövis témájú médiaállományokat.

Erdély-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Román Központi Választási Hivatal honlapja

[2] "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Romtelecom, 3–RDS

[9acf9c848482bb2e5efc03856417a87e6828bb45-3] 2021-es romániai népszámlálás

[4] 2021-es romániai népszámlálás (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. (Hozzáférés: 2024. január 21.)

[1]

[2]

[4]

[3]

@@ 33. sor: / 33. sor: @@
 == Története ==
 [[Fájl:HouseInTeius.JPG|bélyegkép|balra|160px|Lakóház]]
-[[1290]]-ben ''Thuys'' néven említik először. [[Romanika|Román stílusú]] [[Kálvinizmus|református]] temploma [[13. század]]i eredetű, [[Római katolikus egyház|római katolikus]] plébániatemplomát [[Hunyadi János]] építtette a diadalmas török-ellenes marosszentimrei csata emlékére - 1442. március 18. - [[1449]]-ben, melyet a bejárat feletti felirat és a Hunyadi-címer jelöl. A templom mellé [[Ferences rend|ferences]] kolostort is építtetett. A templom és a kolostor [[1601]]-ben elpusztult, száz évig romosan állott. [[1602]]. [[július 2.|július 2-án]] itt győzte le [[Giorgio Basta|Basta]] császári serege [[Székely Mózes]] erdélyi seregét. [[1701]]-ben gróf Apor István felesége kérésére mindent újjáépíttetett és [[1703]]-ban a [[Magyar Pálos Rend|pálosok]] gondjaira bízta. A kolostor első perjele Radványi Özséb volt. Berendezését [[1896]]-ban felújították, főoltárán a Boldogságos Szűzanya szobra áll, ősi búcsújáróhely. 1871. november 20-án vasúti gócpont lett, ekkor, itt találkozott az Arad–Tövis és a [[Kolozsvár]]–Tövis [[vasút]]vonal. [[1910]]-ben 3589 lakosából 1851 [[Románok|román]] és 1547 magyar volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Alsó-Fehér vármegye]] [[Tövisi járás]]ának székhelye volt. [[1992]]-ben társközségeivel együtt 7199 lakosából 6337 román, 451 [[Magyarok|magyar]], 399 [[Romák|cigány]] és 7 [[Németek|német]] volt.  II. világháborúban a szovjet katonák könyvtárát tűzgyújtásra és illetlen ügyletekre használták. Neves plébánosa a korondi származású, Mátyás királlyal, rokon Oláh Dániel volt a 20. században.
+[[1290]]-ben ''Thuys'' néven említik először. [[Romanika|Román stílusú]] [[Kálvinizmus|református]] temploma [[13. század]]i eredetű, [[Római katolikus egyház|római katolikus]] plébániatemplomát [[Hunyadi János]] építtette a diadalmas török-ellenes marosszentimrei csata emlékére - 1442. március 18. - [[1449]]-ben, melyet a bejárat feletti felirat és a Hunyadi-címer jelöl. A templom mellé [[Ferences rend|ferences]] kolostort is építtetett.
+Az építést Konrád brassói kőművesmester végezte a fogarasi Sárkánybirtok feléért. A templom belsejét barokk boltozat fedi. A keskeny, hosszú szentélyt csúcsos diadalív választja el a hajótól. A sekrestyébe csúcsíves ajtó vezet. A helyiséget kettősen hornyolt bordájú csillagboltozat fedi, amelynek közepén az Agnus Deit ábrázoló zárókő jelenik meg. A sekrestyéből nyugat felé nyílik a Hunyadi-címeres zárókővel ellátott toronyaljban kialakított helyiség.
+Az adatok várépítésről is tanúskodnak, amiből kitűnik, hogy egykor várfallal volt körülvéve a templom. Ezért ma is kastélytemplomnak nevezik. Hunyadi obszerváns ferenceseket telepített az emeletes kolostorba. Falai nemcsak Hunyadit látták, hanem Kapisztrán Szent Jánost is, aki itt töltötte 1455 karácsonyát. Itt élt Judit nővér is, akinek részére Nyújtódi András székelyudvarhelyi ferences, a nővér testvére, 1526-ban lefordította az ószövetségi Judit könyvét. A ferencesek 1554-ig maradtak itt, amikor a reformáció következtében elhagyták a kolostort és a templomot. A törökök lerombolták a kolostort, de a templomot megkímélték. Báthori Zsigmond fejedelem 1599-ben minoritákat hozott a kolostorba. 1603-ban, Basta György idején, a templom a kolostorral együtt leégett. Apor István erdélyi kincstartó hozatta helyre, és a kolostort csak egy szinttel építtette vissza. Szintén Apor István 1701-ben, súlyos betegségéből való felgyógyulása alkalmából tett fogadalmára hivatkozva, pálos szerzeteseket telepített a kolostorba. A templom középkori emléke egy feszület. A hagyomány szerint egy vallástalan ember a Marosban halászott, és ez a kereszt akadt a hálójába. Káromkodva dobta viszsza, de másodszor, sőt harmadszor is kihúzta a hálója. Erre annyira megdöbbent, hogy megtért és Tövis főterén kápolnát épített, amelyben elhelyezte a kihalászott keresztet. 1937-ben a kápolnát lebontották, hogy helyére görög katolikus templomot építsenek. Anyagát a plébánián helyezték el, a feszületet pedig a templomban.
+-ben a megújított templom három kőoltárt kapott, amelyek ma is állnak. Ugyanebben az időben készült a szószék, a keresztelőkút és a karzat rácsa. A mellékoltárok Szent Istvánt és Szent Lászlót ábrázolják, Kirsch Aladár budapesti festőművész készítette őket. A 18. századból való a Boldogságos Szüzet ábrázoló régi oltárkép is. A Szent Antal-szobor Visky Károlyné adománya 1902-ből.
+A templom és a kolostor [[1601]]-ben elpusztult, száz évig romosan állott. [[1602]]. [[július 2.|július 2-án]] itt győzte le [[Giorgio Basta|Basta]] császári serege [[Székely Mózes]] erdélyi seregét. [[1701]]-ben gróf Apor István felesége kérésére mindent újjáépíttetett és [[1703]]-ban a [[Magyar Pálos Rend|pálosok]] gondjaira bízta. A kolostor első perjele Radványi Özséb volt. Berendezését [[1896]]-ban felújították, főoltárán a Boldogságos Szűzanya szobra áll, ősi búcsújáróhely.
+. november 20-án vasúti gócpont lett, ekkor, itt találkozott az Arad–Tövis és a [[Kolozsvár]]–Tövis [[vasút]]vonal. [[1910]]-ben 3589 lakosából 1851 [[Románok|román]] és 1547 magyar volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Alsó-Fehér vármegye]] [[Tövisi járás]]ának székhelye volt. [[1992]]-ben társközségeivel együtt 7199 lakosából 6337 román, 451 [[Magyarok|magyar]], 399 [[Romák|cigány]] és 7 [[Németek|német]] volt.  II. világháborúban a szovjet katonák könyvtárát tűzgyújtásra és illetlen ügyletekre használták. Neves plébánosa a korondi származású, Mátyás királlyal, rokon Oláh Dániel volt a 20. században.
 == Híres emberek ==