„Judith Leyster” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
| 6. sor: | 6. sor: | ||
Atyja sörgyáros volt, kilencen voltak testvérek, Judith volt a nyolcadik gyermek. A haarlemi Nagytemplomban keresztelték meg. 1628-ban a család [[Utrecht]]be költözött, Judith Leyster itt került kapcsolatba két [[Caravaggio|Caravaggiót]] követővel, [[Hendrick Terbrugghen]] és [[Gerard van Honthorst]] festőkkel. 1629 szeptemberében Judith szülei [[Zaandam]]ba költöztek, nem lehet tudni, hogy Judith velük ment-e. 1630 körül [[Frans Hals]] tanítványa volt Haarlemben, akinek félalakos portrészerűen ábrázolt [[életkép]]ei hatottak rá. 1631-ből való első aláírt képe, s 1533-ban felvették Haarlemben a helyi Szent Lukács festő céhbe. Saját üzletet nyithatott, tanítványokat fogadhatott. Nyugat-Európában talán éppen ő volt az első teljes jogosítványokkal rendelkező festőművésznő. |
Atyja sörgyáros volt, kilencen voltak testvérek, Judith volt a nyolcadik gyermek. A haarlemi Nagytemplomban keresztelték meg. 1628-ban a család [[Utrecht]]be költözött, Judith Leyster itt került kapcsolatba két [[Caravaggio|Caravaggiót]] követővel, [[Hendrick Terbrugghen]] és [[Gerard van Honthorst]] festőkkel. 1629 szeptemberében Judith szülei [[Zaandam]]ba költöztek, nem lehet tudni, hogy Judith velük ment-e. 1630 körül [[Frans Hals]] tanítványa volt Haarlemben, akinek félalakos portrészerűen ábrázolt [[életkép]]ei hatottak rá. 1631-ből való első aláírt képe, s 1533-ban felvették Haarlemben a helyi Szent Lukács festő céhbe. Saját üzletet nyithatott, tanítványokat fogadhatott. Nyugat-Európában talán éppen ő volt az első teljes jogosítványokkal rendelkező festőművésznő. |
||
Férjhez ment 1636. június 1-én Heemstede városában [[Jan Miense Molenaer]] festőhöz, öt gyermekük született: John (1637), James (1639), Helena (1643), Eva (1646) és a Constantine (1650). Családjának gondozása véget is vetett az ő festői |
Férjhez ment 1636. június 1-én Heemstede városában [[Jan Miense Molenaer]] festőhöz, öt gyermekük született: John (1637), James (1639), Helena (1643), Eva (1646) és a Constantine (1650). Családjának gondozása véget is vetett az ő festői karrierjének, 1636 után már alig festett. |
||
1659-ben ő is és a férje is igen betegek voltak, Judith Leyster 1660-ban Heemstede városában hunyt el, itt is helyezték örök nyugalomra. Férje felgyógyult, később, 1668-ban halt meg. |
1659-ben ő is és a férje is igen betegek voltak, Judith Leyster 1660-ban Heemstede városában hunyt el, itt is helyezték örök nyugalomra. Férje felgyógyult, később, 1668-ban halt meg. |
||
== Munkássága == |
|||
A haarlemi iskola modorában festett [[barokk]] stílusban kisméretű félalakos, majd egész alakos portrékat és életképeket. Mintegy 48 művet tulajdonítanak neki, ezekből 12 lelhető fel, további hét kép esetében a stílustörténeti vizsgálat még nem döntötte el, hogy azok valójában neki tulajdonítható képe-e. 2009. december 19. és 2010. május 9. között a [[Washington (város)|washington]]i National Gallery of Art és a Frans Hals Múzeum Haarlemben kiállítást szervezett a festőnő születésének 400. évfordulója alkalmából. Kiállították [[önarckép]]ét és még tíz képet. Továbbá, ezen a kiállításon volt látható egy keresett festmény, amely ma is egy [[Belgium|belga]] gyűjtő tulajdonában van, [[csendélet]]et ábrázol ''"Egy váza virág"'' címen. |
|||
== Források == |
== Források == |
||
A lap 2012. december 21., 01:27-kori változata
 |
Ez a szócikk/szakasz most épül, még dolgoznak az első verzión! |
Judith Leyster (Haarlem, 1609. július - Heemstede, 1660. február 18.) holland festőnő a 17. században, a holland aranykorban. A haarlemi festő céh egyetlen női tagja.
Életpályája
Atyja sörgyáros volt, kilencen voltak testvérek, Judith volt a nyolcadik gyermek. A haarlemi Nagytemplomban keresztelték meg. 1628-ban a család Utrechtbe költözött, Judith Leyster itt került kapcsolatba két Caravaggiót követővel, Hendrick Terbrugghen és Gerard van Honthorst festőkkel. 1629 szeptemberében Judith szülei Zaandamba költöztek, nem lehet tudni, hogy Judith velük ment-e. 1630 körül Frans Hals tanítványa volt Haarlemben, akinek félalakos portrészerűen ábrázolt életképei hatottak rá. 1631-ből való első aláírt képe, s 1533-ban felvették Haarlemben a helyi Szent Lukács festő céhbe. Saját üzletet nyithatott, tanítványokat fogadhatott. Nyugat-Európában talán éppen ő volt az első teljes jogosítványokkal rendelkező festőművésznő.
Férjhez ment 1636. június 1-én Heemstede városában Jan Miense Molenaer festőhöz, öt gyermekük született: John (1637), James (1639), Helena (1643), Eva (1646) és a Constantine (1650). Családjának gondozása véget is vetett az ő festői karrierjének, 1636 után már alig festett.
1659-ben ő is és a férje is igen betegek voltak, Judith Leyster 1660-ban Heemstede városában hunyt el, itt is helyezték örök nyugalomra. Férje felgyógyult, később, 1668-ban halt meg.
Munkássága
A haarlemi iskola modorában festett barokk stílusban kisméretű félalakos, majd egész alakos portrékat és életképeket. Mintegy 48 művet tulajdonítanak neki, ezekből 12 lelhető fel, további hét kép esetében a stílustörténeti vizsgálat még nem döntötte el, hogy azok valójában neki tulajdonítható képe-e. 2009. december 19. és 2010. május 9. között a washingtoni National Gallery of Art és a Frans Hals Múzeum Haarlemben kiállítást szervezett a festőnő születésének 400. évfordulója alkalmából. Kiállították önarcképét és még tíz képet. Továbbá, ezen a kiállításon volt látható egy keresett festmény, amely ma is egy belga gyűjtő tulajdonában van, csendéletet ábrázol "Egy váza virág" címen.
Források
- Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
