Kínai jüan

Kínai jüan
Fájl:CNY.jpg
ISO 4217 kód	CNY
Devizajel	¥
Ország	Kína
Infláció
Mértéke	5,4%
Árfolyam
Aktuális árfolyam	XE Currency Converter
Váltópénz
jiao fen	1/10 1/100
Érmék
Használatban	1, 5 fen, 1, 5 jiao, 1 jüan
Bankjegyek
Használatban	1, 5, 10, 20, 50, 100 jüan
Kibocsátó
Központi bank	People's Bank of China Weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kínai jüan témájú médiaállományokat.

A renminbi (egyszerűsített kínai: 人民币; hagyományos kínai: 人民幣; pinjin: rénmínbì; szó szerinti jelentése: „népi pénz”) a makaói pataca és a hongkongi dollár mellett a Kínai Népköztársaság hivatalos pénzneme.

Váltópénz

A renminbi egysége a jüan (pinjin: yuán). Kínai karakterekkel leírva két formája létezik: egy népies (元 – eredeti jelentése: ’első’) és egy formális (圆 – eredeti jelentése: ’gömbölyű’), amelyet csekkek kitöltésénél alkalmaznak. Északon a jüan helyett a „kuai” (块 – eredeti jelentése: ’darabka’; pinjin: kuài) elnevezést használják.

Egy jüan 10 jiaót (角 – eredeti jelentése: ’szeglet’; pinjin: jiǎo) ér. A jiaót Peking környékén szokás mao (毛 – eredeti jelentése: ’pihe’; pinjin: máo) néven is említeni. Egy jiao tovább osztható 10 fenre (分 – eredeti jelentése: ’feloszt’; pinjin: fēn).

Érmék, bankjegyek

A renminbi 1949-es bevezetése óta már öt sorozat jelent meg. Érdekesség, hogy valamennyi címletben létezik papírpénz, 1 jüan és kisebb címletben fémpénz is. Papírpénzekből alapvetően már csak a negyedik (népviseletben lévő figurák) és ötödik sorozat van érvényben – miután a harmadik sorozatot 2000-ben a Kínai Nemzeti Bank visszahívta –, de a kisebb címleteknél, így az 1, 2 és 5 fenes bankjegyeknél még mindig az 1950-es években kibocsátott második sorozat (teherautó, repülő, hajó) van érvényben. A fenek kivételével mindegyik bankjegyen mind kínai, mind arab számjeggyel, illetve a bankjegy hátulján mandarin, mongol, újgur és zhuang nyelven szövegesen is szerepel a címlet értéke.

1999-től folyamatosan új renminbi érme- és bankjegysorozatot (5. sorozat) vezetnek be. A legutolsót, az 1 jüanos bankjegyet 2004. július 30-án hozták forgalomba

Az eddig bevezett 1, 5, 10, 20, 50 és 100 jüanos bankjegy immár biztonsági jeleket (fémszál, vízjel, ultraibolya fény alatt fluoreszkáló rostok, hologramos számok (csak az 50 és 100 jüanosnál) is tartalmaz a pénzhamisítás ellen. Mindegyik bankjegyen Mao Ce-tung képe látható a hivatalos állásfoglalás szerint a könnyű felismerhetőség érdekében. Sejthető azonban a Kínai Kommunista Párt Mao személyi kultuszára épülő politikai befolyásolása is a portrék mögött.

Több közgazdász, köztük Mao Jü-si (Mao Yushi) is 1997 óta azt javasolja, hogy vezessék be az 500 és 1000 jüanos bankjegyeket, mert a kis címletek plusz költségeket jelentenek a pénzintézeteknek, mivel gyorsabban elhasználódnak ezek a címletek, és a tárolásuk is több helyet igényel. 2012-ben a központi bank kormányzóhelyettese, Hu Hsziao-lien (Hu Xiaolian) megerősítette, hogy nem bocsátanak ki újabb címletű bankjegyeket, mert az inflációt gerjeszt, és egy esetleges hamisítás esetén nagyobb veszteséget okoz, mint a kis címletű bankjegy.

Címlet	2. sorozat	3. sorozat	4. sorozat
1 fen		Nem készült
2 fen		Nem készült
5 fen		Nem készült
1 jiao		Fájl:RMB3-1jiao-1A.jpg Fájl:RMB3-1jiao-3A.jpg Fájl:RMB3-1jiao-1B.jpg Fájl:RMB3-1jiao-3B.jpg	Fájl:RMB4-1jiao-A.jpg Fájl:RMB4-1jiao-B.jpg
2 jiao		Fájl:RMB3-2jiao-A.jpg Fájl:RMB3-2jiao-B.jpg	Fájl:RMB4-2jiao-A.jpg Fájl:RMB4-2jiao-B.jpg
5 jiao		Fájl:RMB3-5jiao-A.jpg Fájl:RMB3-5jiao-B.jpg	Fájl:RMB4-5jiao-A.jpg Fájl:RMB4-5jiao-B.jpg
1 jüan		Fájl:RMB3-1yuan-A.jpg Fájl:RMB3-1jüan-B.jpg	Fájl:RMB4-1jüan-A.jpg Fájl:RMB4-1jüan-B.jpg
2 jüan		Fájl:RMB3-2jüan-A.jpg Fájl:RMB3-2jüan-B.jpg	Fájl:RMB4-2jüan-A.jpg Fájl:RMB4-2jüan-B.jpg
3 jüan		Nem készült
5 jüan		Fájl:RMB3-5jüan-A.jpg Fájl:RMB3-5jüan-B.jpg	Fájl:RMB4-5jüan-A.jpg Fájl:RMB4-5jüan-B.jpg
10 jüan		Fájl:RMB3-10jüan-A.jpg Fájl:RMB3-10jüan-B.jpg	Fájl:RMB4-10jüan-A.jpg Fájl:RMB4-10jüan-B.jpg
50 jüan	Nem készült		Fájl:RMB4-50jüan-A.jpg Fájl:RMB4-50jüan-B.jpg
100 jüan	Nem készült		Fájl:RMB4-100jüan-A.jpg Fájl:RMB4-100jüan-B.jpg

5. sorozat
érték	méret	szín	leírás			dátum
			előlap	hátlap	vízjel	nyomtatás	kibocsátás
1 jüan	130 × 63 mm	sárga, zöld	Mao Ce-tung és orchidea	Három medencében tükröződik a hold a Nyugati-tónál	Orchidea	1999	2004. július 30.
¥5	135 × 63 mm	bíbor	Mao Ce-tung és nárcisz	Tai-hegy	Nárcisz		2002. november 18.,
¥10	140 × 70 mm	kék	Mao Ce-tung és rózsa	Három Szoros a Jangce-folyónál	Rózsa		2001. szeptember 1.
¥20	145 × 70 mm	barna	Mao Ce-tung és lótusz	Guilini táj	Lótusz		2000. október 16.
¥50	150 × 70 mm	zöld	Mao Ce-tung és krizantém	Potala-palota	Mao Ce-tung		2001. szeptember 1.
¥100	155 × 77 mm	vörös	Mao Ce-tung és prunus mume	A népek nagy csarnoka			1999. október 1.

Története

A renminbit 1949-ben vezették be, röviddel azután, hogy a kommunisták megnyerték a polgárháborút. A kommunista kormány első feladata a hiperinfláció megállítása volt, amely az országot sújtotta ekkoriban. Miután ez megfékeződött, nyomták ki a második sorozatot még az 1950-es években.

A tervgazdaság időszakában a renminbi árfolyama teljesen valószerűtlen volt a külföldi valutákhoz képest, átváltását szigorú szabályok jellemezték. A kínai gazdaság 1978-as nyitása után kettős árfolyamrendszer került bevezetésre egy belföldre szánt valutával és egy a külföldiek számára készült renminbivel, amelynek árfolyama jóval az előző felett volt. Ez a rendszer kedvezett a feketegazdaságnak, ahol általánossá vált a pénzkereskedelem.

Később a Kínai Népköztársaság a nagyobb konvertibilitás elérése érdekében eltörölte a kettős árfolyamot, és a kialakított cserehelyeken az árfolyamok valósabb értéket vehettek fel. Jelenleg a renminbi magánszemélyek folyószámláin konvertibilis, míg a vállalkozásokén nem. A cél a teljes konvertibilitás elérése, ami azonban egyelőre csak távlati.

Árfolyama

A reminbi árfolyamát 1994-től informálisan az amerikai dollár árfolyamához kötik. Ez a gazdaságpolitika Kína számára feltétlen előnyös, azonban a nemzetközi megítélése kettős. Az 1998-as ázsiai gazdasági válság során nagy szolgálatot tett a rendszer, mivel nem engedte Kína meggyengülését. Ám mostanság főleg az Amerikai Egyesült Államok egyre többször támadja a kötött árfolyamrendszert, mivel a dollár – és így a renminbi – gyengülésével, Kína gazdasága még versenyképesebb lett az Amerikai Egyesült Államokéval szemben.

Az Amerikai Egyesült Államok a G7 és az Európai Unió támogatásával nyomást gyakorolt Kínára a renminbi árfolyamának növelése érdekében, hogy az import növekedjen, az export pedig csökkenjen. Kínában azonban tarják magukat a kötött vagy csúszó árfolyamhoz, mivel félnek a szabad árfolyam esetén fellépő spekulációktól. Kisebb módosítást azonban tervez a Kínai Nemzeti Bank azáltal, hogy a jüan árfolyamát már nemcsak az amerikai dollárhoz, hanem egy a dollárból, euróból és japán jenből álló kosárhoz kívánják majd kötni.

Kínát több támadás is éri, mivel valutája nem vihető ki az országból, így kényszerítve rá a külföldi turistákat, befektetőket, hogy ők vigyék oda külföldi valutájukat, amit külföldi államkötvényekbe fektethet be a kínai állam, ezáltal még nagyobb befolyást szerezve a nemzetközi gazdaságban. Másrészt a rendszer hátulütőjeként terepet ad a feketegazdaságnak.

A kínai valuta nemzetközileg konvertibilissé tétele, amely egyelőre csak a távlati célok között szerepel, alapvetően megosztja a nem kínai piaci résztvevőket. Míg a könnyűipar a lépéstől a jüan felértékelődését várva a konvertibilitás elérése mellett kardoskodik, az olcsó kínai munkaerőre és termékekre építő számítástechnikai és kereskedelmi cégek érdeke a mostani rendszer megtartása.