„Búrok” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| ⚫ | |||
| ⚫ | |||
| ⚫ | |||
A '''búrok''' főleg [[hollandok|holland]] és [[flamandok|flamand]], kis részt [[hugenották|hugenotta]] ([[franciák|francia]]), [[németek|német]] és [[frízek|fríz]] származású telepesek összeolvadásából létrejött etnikai csoport, akik a [[17. század]]tól [[Dél-Afrika (régió)|Dél-Afrikában]] települtek le. A „búr” szó a [[holland nyelv|holland]] ''boer'', azaz „paraszt” szóból származik. A búr telepesek a holland nyelvből kialakult [[afrikaans nyelv]]et beszélték, amelybe a többi etnikum nyelvének elemei is beépültek, de hatással volt rá a fekete bennszülöttek nyelve is. Mai afrikaans nyelvű leszármazottaik az afrikánerek. |
A '''búrok''' főleg [[hollandok|holland]] és [[flamandok|flamand]], kis részt [[hugenották|hugenotta]] ([[franciák|francia]]), [[németek|német]] és [[frízek|fríz]] származású telepesek összeolvadásából létrejött etnikai csoport, akik a [[17. század]]tól [[Dél-Afrika (régió)|Dél-Afrikában]] települtek le. A „búr” szó a [[holland nyelv|holland]] ''boer'', azaz „paraszt” szóból származik. A búr telepesek a holland nyelvből kialakult [[afrikaans nyelv]]et beszélték, amelybe a többi etnikum nyelvének elemei is beépültek, de hatással volt rá a fekete bennszülöttek nyelve is. Mai afrikaans nyelvű leszármazottaik az afrikánerek. |
||
== Történelem == |
== Történelem == |
||
=== A népcsoport === |
|||
A [[Holland Kelet-indiai Társaság]] [[1652]]-ben létesített gyarmatot Dél-Afrikában, megalapítva a mai [[Fokváros]]t (Cape Town). Ezt a francia polgári forradalom során, [[1795]]-ben az angolok elfoglalták, majd [[1806]]-ban, a [[napóleoni háborúk]] során bekebelezték. |
A [[Holland Kelet-indiai Társaság]] [[1652]]-ben létesített gyarmatot Dél-Afrikában, megalapítva a mai [[Fokváros]]t (Cape Town). Ezt a francia polgári forradalom során, [[1795]]-ben az angolok elfoglalták, majd [[1806]]-ban, a [[napóleoni háborúk]] során bekebelezték. |
||
A [[18. század|18]]-[[19. század]]ban Dél-Afrikába bevándorlók búrok [[protestantizmus|protestáns]], zömében [[kálvinizmus|református]] vallású holland, illetve [[fríz nyelv]]ű telepesek voltak. Másrészük [[hugenották|francia hugenotta]], vagy francia származású holland protestáns volt, akiket a katolikus királyok kényszerítettek Németalföldre. Emellé bizonyos mértékig németek is alkották a búrok elődeit, de ugyanakkor a mai [[Belgium]] területéről, a hollandokkal azonos flamandok földjéről is érkeztek telepesek, milyen a flamandok is protestáns felekezethez tartoznak, s hazájuk |
A [[18. század|18]]-[[19. század]]ban Dél-Afrikába bevándorlók búrok [[protestantizmus|protestáns]], zömében [[kálvinizmus|református]] vallású holland, illetve [[fríz nyelv]]ű telepesek voltak. Másrészük [[hugenották|francia hugenotta]], vagy francia származású holland protestáns volt, akiket a katolikus királyok kényszerítettek Németalföldre. Emellé bizonyos mértékig németek is alkották a búrok elődeit, de ugyanakkor a mai [[Belgium]] területéről, a hollandokkal azonos flamandok földjéről is érkeztek telepesek, milyen a flamandok is protestáns felekezethez tartoznak, s hazájuk az időtájt spanyol tartomány volt és mint közismert a spanyol Habsburgok bigott katolikusságuk folytán üldözték a protestánsokat. Ezek összeolvadásaképpen a nyelvükben ötvöződtek a holland mellett a francia, német és fríz elemek, amelyekre az afrikai bennszülöttek nyelvei is hatással voltak, így alakult ki a búr nyelv. |
||
Az [[1830-as évek]]től a [[britek|brit]] bevándorlás hatására észak-északkeleti irányban tovább vándorolva elhagyták a partvidéket és a mai [[Oranje Szabadállam]], [[Transvaal Köztársaság]] és [[Natal]] területeken telepedtek le. (Mindhárom a mai [[Dél-afrikai Köztársaság]] területén található.) |
Az [[1830-as évek]]től a [[britek|brit]] bevándorlás hatására észak-északkeleti irányban tovább vándorolva elhagyták a partvidéket és a mai [[Oranje Szabadállam]], [[Transvaal Köztársaság]] és [[Natal]] területeken telepedtek le. (Mindhárom a mai [[Dél-afrikai Köztársaság]] területén található.) |
||
A brit gyarmatosítók a [[búr háborúk]] ([[1880]]-[[1881|81]] és [[1899]]-[[1902]]) során legyőzték a búrokat. A háború folyamán, hogy megtörjék az ellenállást, felégették a búr farmokat, a nőket és a gyermekeket pedig [[koncentrációs tábor]]okba zárták. A legyőzöttek egy része elhagyta az országot. Az életben maradtakat ezután háttérbe szorították a közéletben, döntő többségük vidéki birtokára visszavonulva gazdálkodással foglalkozott. A [[20. század]] elején Dél-Afrika brit |
A brit gyarmatosítók a [[búr háborúk]] ([[1880]]-[[1881|81]] és [[1899]]-[[1902]]) során legyőzték a búrokat. A háború folyamán, hogy megtörjék az ellenállást, felégették a búr farmokat, a nőket és a gyermekeket pedig [[koncentrációs tábor]]okba zárták. A legyőzöttek egy része elhagyta az országot. Az életben maradtakat ezután háttérbe szorították a közéletben, döntő többségük vidéki birtokára visszavonulva gazdálkodással foglalkozott. A [[20. század]] elején Dél-Afrika brit dominiumi rangot kapott, és a [[Brit Nemzetközösség]] tagja lett. |
||
=== A nyelv === |
|||
Híres búr vezetők voltak: [[Jan van Riebeeck]], [[Andries Hendrik Potgieter]], [[Andries Pretorius]], [[Paul Kruger]], [[Piet Joubert]], [[Christiaan De Wet]], [[Louis Botha]], [[James B. Hertzog]]. |
|||
Nyelvtörténeti szempontból az afrikaans a [[holland nyelv|holland]] származéknyelve, mely a [[Fokföld]]ön alakult ki a 17–18. században. Helyesírását, szókincsét a kor holland köznyelve határozta meg, azonban az idők folyamán számos szomszédos afrikai nyelv, valamint a német, fríz és francia telepesek nyelvjárásai is hatottak rá. |
|||
Az első búr közösség létrejöttével alakultak ki a nyelvjárások, de az első írásos búr nyelvű anyagról csak 1795-től van ismerete a nyelvészeknek. Hosszú ideig mindenhol az éppen adott nyelvjárás dominált, egységes sztenderd nyelvről a 19. század második feléig nem beszélhetünk. A korai írott szövegeket még holland helyesírással írták. 1862-ben tankönyvet, majd 1875-ben a ''Genootskap vir Regte Afrikaners'' (Az igazi búrok/afrikánerek társasága) nyelvtant és szótárt jelentett meg Fokvárosban, ezzel megszületett a búr írodalmi nyelv. A második búr háborúig a két búr állam hivatalos nyelve volt. A búr államoknak Dél-Afrikába való beolvasztásával megszűnt a hivatalos státusza a főbb intézményekben, egészen 1925. május 8-ig, amikor is a Dél-Afrikai Unió egyik hivatalos nyelve lett (előzőleg az ország területén a hollandot használták hivatalos nyelvként). |
|||
Történelmi búr városok: [[Cidade do Cabo]], [[Johannesburg]], [[Pretoria]], [[Durban]], [[Bloemfontein]], [[Pietermaritzburg]], [[Volksrust]], [[Orange]]. |
|||
== |
=== Búr államok === |
||
A 19. század folyamán 3 jelentősebb, önmagát búrnak valló állam szerveződött meg: |
|||
{{Bővebben|Natal Köztársaság}} |
|||
Elsőként alakult meg 1839-ben a ''Natal Köztársaság'', amely Afrika kontinensének délkeleti partján, az [[Indiai-óceán]] mentén alakult ki. Fővárosa [[Pietermaritzburg]] lett. A voortrekkerek által alapított állam azonban rövid életű volt, ugyanis a britek hamarosan szemet vetettek a tekintélyes méretű gyarmatra és hamarosan annektálták azt. |
|||
{{Bővebben|Oranje Szabadállam}} |
|||
Az ''Oranje Szabadállam'' egy független búr köztársaság volt Dél- Afrikában a 19. század második felében, majd brit gyarmat, és tartomány a Dél-afrikai unióban. Fővárosa [[Bloemfontein]] lett. Fontos szövetséges állam volt a szintén búr [[Transvaal Köztársaság]]. Az ország megalapítását máig beárnyékolja, hogy a búrok szabályos irtóhadjáratokat szerveztek a fekete őslakosság ellen a területek megszerzésére: felégették a közösségeiket és sokukat internáló táborokba gyűjtötték. A [[második búr háború]] után az állam területén a [[Dél-afrikai Unió]] Free State tartománya jött létre. A [[búr felkelés]] (1914-1915) idején a lázadók a búr függetlenség visszaállítását kívánták elérni, de nem két külön köztársaságban. Ehelyett Oranje és Transvaal egységével próbálták megalakítani [[Dél-Afrikai Köztársaság (1914–1915)|Dél-Afrikai Köztársaság]] néven. |
|||
{{Bővebben|Transvaal Köztársaság}} |
|||
''Transvaal'' területén rengetegszer folytak háborúk a legelsők talán azok voltak, amelyeket a Venda és a Sotho népek vívtak. 1817-ben Shaka, egy zulu király megszállta a régiót. Ilyen gyenge fegyverzettel rendelkező zulukat igen könnyű volt elmozdítani annak érdekében, hogy a bevándorló telepesek kolóniákat hozhassanak létre. Az 1830-as 40-es években megérkeztek a telepesek akik könnyűszerrel elűzték a földjüket védő zulukat. A zulukkal, busmanokkal és fekete törzsekkel szemben a búrok véres kézzel léptek fel: tudatosan szervezték akciókat a fekete bennszülöttek megölésére, földjeik megszerzésére. Még internáló táborokat is felállítottak (később ugyanezt kapták vissza a második búr háborúban). Kis időn belül több búr köztársaságot létrehoztak. Ekkor még teljesen függetlenek voltak, mindenféle külföldi ellenőrzés nélkül. A transvaali államot 1856-ban szerbvezték meg, s első elnöke [[Marthinus Wessel Pretorius]] volt. 1877-ben ismét megerősödtek a zuluk és régi területeik visszafoglalására készültek, ezt látva Nagy-Britannia annektálta a búr államokat. Ezzel azt akarták elérni, hogy a búrok a szövetségest lássák meg bennük, de a búrok nem tűrték semmilyen idegen hatalom rabigáját. Ezért 1880-ban fellázadtak az angolok ellen és kitört az [[első búr háború]]. Bár ezen konfliktust az afrikánerek még sikeresen megnyerték, az 1899-ben kitörő [[második búr háború]] során végül brit fennhatóság alá kerültek. |
|||
=== Híres búrok === |
|||
* [[Paul Kruger]] |
|||
* [[Piet Joubert]] |
|||
* [[Christiaan de Wet]] |
|||
* [[Louis Botha]] |
|||
* [[Jan Christian Smuts]] |
|||
* [[Marthinus Wessel Pretorius]] |
|||
* [[Martinus Theunis Steyn]] |
|||
=== Történelmi búr városok === |
|||
* [[Johannesburg]] |
|||
* [[Pretoria]] |
|||
* [[Durban]] |
|||
* [[Bloemfontein]] |
|||
* [[Pietermaritzburg]] |
|||
* [[Volksrust]] |
|||
=== Mai leszármazottaik === |
|||
A dél-afrikai lakosságnak korábban 20%-át alkotó, de mára csupán 10%-át kitevő, és korábban az ország gazdaságát irányító fehér lakosság többsége (kb. 60%-a) ma is búr származású, [[afrikaans nyelv]]ű. |
A dél-afrikai lakosságnak korábban 20%-át alkotó, de mára csupán 10%-át kitevő, és korábban az ország gazdaságát irányító fehér lakosság többsége (kb. 60%-a) ma is búr származású, [[afrikaans nyelv]]ű. |
||
Az [[1994]]-es rendszerváltásig mintegy 2,5 millió ember volt búr származású afrikáner. Az [[1994]]-es rendszerváltás után azonban az elharapózó bűnözés hatására<ref>[http://en.wikipedia.org/wiki/South_African_Farmer_Murders A Wikipédia angol szócikke a búr farmerek elleni támadásokról]</ref> kb. 1 millió fehér, köztük kb. 600 000 afrikáner hagyta el Dél-Afrikát. Így a búr származásúak aránya a dél-afrikai összlakosságban jelentősen csökkent. Egyes kutatók szerint a dél-afrikai búrok ellen [[népirtás]] folyik.<ref>[http://www.genocidewatch.org/BoersSlain01.htm GenocideWatch.org]</ref>,<ref>[http://www.stopboergenocide.com StopBoerGenocide.org]</ref> |
Az [[1994]]-es rendszerváltásig mintegy 2,5 millió ember volt búr származású afrikáner. Az [[1994]]-es rendszerváltás után azonban az elharapózó bűnözés hatására<ref>[http://en.wikipedia.org/wiki/South_African_Farmer_Murders A Wikipédia angol szócikke a búr farmerek elleni támadásokról]</ref> kb. 1 millió fehér, köztük kb. 600 000 afrikáner hagyta el Dél-Afrikát. Így a búr származásúak aránya a dél-afrikai összlakosságban jelentősen csökkent. Egyes kutatók szerint a dél-afrikai búrok ellen [[népirtás]] folyik.<ref>[http://www.genocidewatch.org/BoersSlain01.htm GenocideWatch.org]</ref>,<ref>[http://www.stopboergenocide.com StopBoerGenocide.org]</ref> |
||
== |
== Képgaléria == |
||
<gallery> |
|||
| ⚫ | |||
| ⚫ | |||
| ⚫ | |||
</gallery> |
|||
== Lásd még == |
|||
* [[Búr háborúk]] |
|||
* [[Búr felkelés]] |
|||
* [[Afrikaans nyelv]] |
|||
== Források == |
|||
{{források}} |
{{források}} |
||
{{Portál|búr}} |
{{Portál|búr}} |
||
{{csonk-dátum|csonk-tört|2006 áprilisából}} |
|||
{{DEFAULTSORT:Burok}} |
{{DEFAULTSORT:Burok}} |
||
A lap 2012. december 15., 08:54-kori változata
A búrok főleg holland és flamand, kis részt hugenotta (francia), német és fríz származású telepesek összeolvadásából létrejött etnikai csoport, akik a 17. századtól Dél-Afrikában települtek le. A „búr” szó a holland boer, azaz „paraszt” szóból származik. A búr telepesek a holland nyelvből kialakult afrikaans nyelvet beszélték, amelybe a többi etnikum nyelvének elemei is beépültek, de hatással volt rá a fekete bennszülöttek nyelve is. Mai afrikaans nyelvű leszármazottaik az afrikánerek.
Történelem
A népcsoport
A Holland Kelet-indiai Társaság 1652-ben létesített gyarmatot Dél-Afrikában, megalapítva a mai Fokvárost (Cape Town). Ezt a francia polgári forradalom során, 1795-ben az angolok elfoglalták, majd 1806-ban, a napóleoni háborúk során bekebelezték. A 18-19. században Dél-Afrikába bevándorlók búrok protestáns, zömében református vallású holland, illetve fríz nyelvű telepesek voltak. Másrészük francia hugenotta, vagy francia származású holland protestáns volt, akiket a katolikus királyok kényszerítettek Németalföldre. Emellé bizonyos mértékig németek is alkották a búrok elődeit, de ugyanakkor a mai Belgium területéről, a hollandokkal azonos flamandok földjéről is érkeztek telepesek, milyen a flamandok is protestáns felekezethez tartoznak, s hazájuk az időtájt spanyol tartomány volt és mint közismert a spanyol Habsburgok bigott katolikusságuk folytán üldözték a protestánsokat. Ezek összeolvadásaképpen a nyelvükben ötvöződtek a holland mellett a francia, német és fríz elemek, amelyekre az afrikai bennszülöttek nyelvei is hatással voltak, így alakult ki a búr nyelv.
Az 1830-as évektől a brit bevándorlás hatására észak-északkeleti irányban tovább vándorolva elhagyták a partvidéket és a mai Oranje Szabadállam, Transvaal Köztársaság és Natal területeken telepedtek le. (Mindhárom a mai Dél-afrikai Köztársaság területén található.)
A brit gyarmatosítók a búr háborúk (1880-81 és 1899-1902) során legyőzték a búrokat. A háború folyamán, hogy megtörjék az ellenállást, felégették a búr farmokat, a nőket és a gyermekeket pedig koncentrációs táborokba zárták. A legyőzöttek egy része elhagyta az országot. Az életben maradtakat ezután háttérbe szorították a közéletben, döntő többségük vidéki birtokára visszavonulva gazdálkodással foglalkozott. A 20. század elején Dél-Afrika brit dominiumi rangot kapott, és a Brit Nemzetközösség tagja lett.
A nyelv
Nyelvtörténeti szempontból az afrikaans a holland származéknyelve, mely a Fokföldön alakult ki a 17–18. században. Helyesírását, szókincsét a kor holland köznyelve határozta meg, azonban az idők folyamán számos szomszédos afrikai nyelv, valamint a német, fríz és francia telepesek nyelvjárásai is hatottak rá.
Az első búr közösség létrejöttével alakultak ki a nyelvjárások, de az első írásos búr nyelvű anyagról csak 1795-től van ismerete a nyelvészeknek. Hosszú ideig mindenhol az éppen adott nyelvjárás dominált, egységes sztenderd nyelvről a 19. század második feléig nem beszélhetünk. A korai írott szövegeket még holland helyesírással írták. 1862-ben tankönyvet, majd 1875-ben a Genootskap vir Regte Afrikaners (Az igazi búrok/afrikánerek társasága) nyelvtant és szótárt jelentett meg Fokvárosban, ezzel megszületett a búr írodalmi nyelv. A második búr háborúig a két búr állam hivatalos nyelve volt. A búr államoknak Dél-Afrikába való beolvasztásával megszűnt a hivatalos státusza a főbb intézményekben, egészen 1925. május 8-ig, amikor is a Dél-Afrikai Unió egyik hivatalos nyelve lett (előzőleg az ország területén a hollandot használták hivatalos nyelvként).
Búr államok
A 19. század folyamán 3 jelentősebb, önmagát búrnak valló állam szerveződött meg:
Elsőként alakult meg 1839-ben a Natal Köztársaság, amely Afrika kontinensének délkeleti partján, az Indiai-óceán mentén alakult ki. Fővárosa Pietermaritzburg lett. A voortrekkerek által alapított állam azonban rövid életű volt, ugyanis a britek hamarosan szemet vetettek a tekintélyes méretű gyarmatra és hamarosan annektálták azt.
Az Oranje Szabadállam egy független búr köztársaság volt Dél- Afrikában a 19. század második felében, majd brit gyarmat, és tartomány a Dél-afrikai unióban. Fővárosa Bloemfontein lett. Fontos szövetséges állam volt a szintén búr Transvaal Köztársaság. Az ország megalapítását máig beárnyékolja, hogy a búrok szabályos irtóhadjáratokat szerveztek a fekete őslakosság ellen a területek megszerzésére: felégették a közösségeiket és sokukat internáló táborokba gyűjtötték. A második búr háború után az állam területén a Dél-afrikai Unió Free State tartománya jött létre. A búr felkelés (1914-1915) idején a lázadók a búr függetlenség visszaállítását kívánták elérni, de nem két külön köztársaságban. Ehelyett Oranje és Transvaal egységével próbálták megalakítani Dél-Afrikai Köztársaság néven.
Transvaal területén rengetegszer folytak háborúk a legelsők talán azok voltak, amelyeket a Venda és a Sotho népek vívtak. 1817-ben Shaka, egy zulu király megszállta a régiót. Ilyen gyenge fegyverzettel rendelkező zulukat igen könnyű volt elmozdítani annak érdekében, hogy a bevándorló telepesek kolóniákat hozhassanak létre. Az 1830-as 40-es években megérkeztek a telepesek akik könnyűszerrel elűzték a földjüket védő zulukat. A zulukkal, busmanokkal és fekete törzsekkel szemben a búrok véres kézzel léptek fel: tudatosan szervezték akciókat a fekete bennszülöttek megölésére, földjeik megszerzésére. Még internáló táborokat is felállítottak (később ugyanezt kapták vissza a második búr háborúban). Kis időn belül több búr köztársaságot létrehoztak. Ekkor még teljesen függetlenek voltak, mindenféle külföldi ellenőrzés nélkül. A transvaali államot 1856-ban szerbvezték meg, s első elnöke Marthinus Wessel Pretorius volt. 1877-ben ismét megerősödtek a zuluk és régi területeik visszafoglalására készültek, ezt látva Nagy-Britannia annektálta a búr államokat. Ezzel azt akarták elérni, hogy a búrok a szövetségest lássák meg bennük, de a búrok nem tűrték semmilyen idegen hatalom rabigáját. Ezért 1880-ban fellázadtak az angolok ellen és kitört az első búr háború. Bár ezen konfliktust az afrikánerek még sikeresen megnyerték, az 1899-ben kitörő második búr háború során végül brit fennhatóság alá kerültek.
Híres búrok
- Paul Kruger
- Piet Joubert
- Christiaan de Wet
- Louis Botha
- Jan Christian Smuts
- Marthinus Wessel Pretorius
- Martinus Theunis Steyn
Történelmi búr városok
Mai leszármazottaik
A dél-afrikai lakosságnak korábban 20%-át alkotó, de mára csupán 10%-át kitevő, és korábban az ország gazdaságát irányító fehér lakosság többsége (kb. 60%-a) ma is búr származású, afrikaans nyelvű.
Az 1994-es rendszerváltásig mintegy 2,5 millió ember volt búr származású afrikáner. Az 1994-es rendszerváltás után azonban az elharapózó bűnözés hatására[1] kb. 1 millió fehér, köztük kb. 600 000 afrikáner hagyta el Dél-Afrikát. Így a búr származásúak aránya a dél-afrikai összlakosságban jelentősen csökkent. Egyes kutatók szerint a dél-afrikai búrok ellen népirtás folyik.[2],[3]
Képgaléria
-
Búr család 1886-ban -
Koncentrációs tábor 1900. körül
