„Purgly Emil” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
10. sor: 10. sor:
| halál dátuma = [[1964]]. [[május 13.]] {{életkor-holt|1880|2|19|1964|5|13}}
| halál dátuma = [[1964]]. [[május 13.]] {{életkor-holt|1880|2|19|1964|5|13}}
| nemzetiség = magyar
| nemzetiség = magyar
| házastárs =
| házastárs = Széll Mária
| gyermekei =
| gyermekei = Emília, Mária, Lajos, János
| szülei =
| szülei = Purgly Lajos, Constantiny Berta
| szakma = politikus, főispán, miniszter
| szakma = politikus, főispán, miniszter
| iskolái = [[Magyaróvári Királyi Gazdasági Akadémia]], [[Budapesti Egyetem]]
| iskolái = [[Magyaróvári Királyi Gazdasági Akadémia]], [[Budapesti Egyetem]]
28. sor: 28. sor:
}}
}}


''Vitéz jószáshelyi'' '''Purgly Emil''' ([[Battonya|Tompapuszta]], [[1880]]. [[február 19.]] – [[Budapest]], [[1964]]. [[május 13.]]) földbirtokos, politikus, főispán, miniszter.
''Vitéz jószáshelyi'' '''Purgly Emil Lajos Károly Benedek''' ([[Battonya|Tompapuszta]], [[1880]]. [[február 19.]] – [[Budapest]], [[1964]]. [[május 13.]]) földbirtokos, politikus, főispán, miniszter, [[Purgly Magdolna]] kormányzóné unokatestvére.


==Élete==
==Élete==
Evangélikus, kisnemesi, földbirtokos családba született. A [[Magyaróvári Királyi Gazdasági Akadémia]] növendéke volt, oklevelet is szerzett, majd a fővárosban jogi tanulmányokat folytatott. Nem sokkal később már [[Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye]] életébe is bekapcsolódott. Az [[első világháború]]ban a szerb és az olasz fronton szolgált. Tagja lett [[Csanád vármegye]] törvényhatósági bizottságának, [[1922]]-ben előbb Csanád és Arad vármegye, majd [[1923]]-tól [[Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegye]] főispánjává nevezték ki, e tisztét több mint 8 évig viselte. [[1925]]-ben a Duna-Tisza közi Mezőgazdasági Kamara elnöki székébe került. E minőségében jelentős lépéseket tett a szikes talaj javítása, a lecsapolás és a tanyák ügyében. [[1932]]-ben [[Károlyi Gyula]] [[Károlyi Gyula-kormány|kormányában]] az [[Egységes Párt]] színeiben a földművelésügyi tárcát vezette. Miniszterként jelentős kedvezményeket adott a mezőgazdaságnak és az őstermelőknek. Bevezette a gabonajegyet, csökkentette, sőt részben el is engedte a földadót, csökkentette továbbá a közmunkaváltságot is, de egyéb adókedvezményeket is bevezetett. A terményexport előmozdítása érdekében tárgyalásokat folytatott [[Ausztriával]] és [[Német Birodalom|Németországgal]] is. Az Országos Mezőgazdasági Kamara küldötteként [[1929]] és [[1944]] között a Felsőház tagja.
Evangélikus, kisnemesi, földbirtokos családba született Purgly Lajos és Constantiny Berta ifjabbik gyermekeként. A [[Magyaróvári Királyi Gazdasági Akadémia]] növendéke volt, oklevelet is szerzett, majd a fővárosban jogi tanulmányokat folytatott. Nem sokkal később már [[Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye]] életébe is bekapcsolódott. Az [[első világháború]]ban a szerb és az olasz fronton szolgált. Tagja lett [[Csanád vármegye]] törvényhatósági bizottságának, [[1922]]-ben előbb Csanád és Arad vármegye, majd [[1923]]-tól [[Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegye]] főispánjává nevezték ki, e tisztét több mint 8 évig viselte. [[1925]]-ben a Duna-Tisza közi Mezőgazdasági Kamara elnöki székébe került. E minőségében jelentős lépéseket tett a szikes talaj javítása, a lecsapolás és a tanyák ügyében. [[1932]]-ben [[Károlyi Gyula]] [[Károlyi Gyula-kormány|kormányában]] az [[Egységes Párt]] színeiben a földművelésügyi tárcát vezette. Miniszterként jelentős kedvezményeket adott a mezőgazdaságnak és az őstermelőknek. Bevezette a gabonajegyet, csökkentette, sőt részben el is engedte a földadót, csökkentette továbbá a közmunkaváltságot is, de egyéb adókedvezményeket is bevezetett. A terményexport előmozdítása érdekében tárgyalásokat folytatott [[Ausztriával]] és [[Német Birodalom|Németországgal]] is. Az Országos Mezőgazdasági Kamara küldötteként [[1929]] és [[1944]] között a Felsőház tagja.


Tevékenységeinek elismeréséül [[Horthy Miklós]] [[1926]]-ban a II. osztályú Magyar Érdemkeresztet a csillaggal adta neki, majd [[1932]]-ben az I. osztályú Magyar Érdemkeresztet is elnyerte. [[Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegye]] törvényhatósági bizottságának örökös tagjává és a Csanád-Csongrádi evangélikus esperesség világi felügyelőjévé is kinevezte a kormányzó.
Tevékenységeinek elismeréséül [[Horthy Miklós]] [[1926]]-ban a II. osztályú Magyar Érdemkeresztet a csillaggal adta neki, majd [[1932]]-ben az I. osztályú Magyar Érdemkeresztet is elnyerte. [[Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegye]] törvényhatósági bizottságának örökös tagjává és a Csanád-Csongrádi evangélikus esperesség világi felügyelőjévé is kinevezte a kormányzó.


==Családja==
Sok helyen olvasható tévesen, hogy [[Purgly Magdolna]] édesapja lett volna, valójában azonban elsőfokú unokatestvérek voltak. Ez a [[battonya]]i plébánia történetében is olvasható.
[[1903]]-ban feleségül vette ''dukai és szentgyörgyvölgyi'' [[Széll Ignác]] államtitkár leányát, Máriát ([[1881]]–[[1962]]), négy gyermekük született:

* Emília Ludovika Benediktina (1904–1959); első férje: ''szentmiklósi'' Szentmiklóssy Andor (1893–1944); második férje: gróf Hessenstein Sándor (1905–?); harmadik férje: Markó Dezső
* Mária Georgina Benediktina (1905–1989); férje: ''nagysarlói'' Magyary-Kossa Péter (1888–1989)
* Lajos János József Benedek (1906–1983); neje: ''velikei és bessenyői'' Skublics Lívia (1918–1997)
* János (1909–?); neje: ''lázi és berniczei báró'' Ghillány Theodóra (1919–?)

==Forrás==
==Forrás==


41. sor: 48. sor:
* [http://www.ogyk.hu/e-konyvt/mpgy/alm/al935_40/132.htm Országgyűlési Almanach 1935-1940]
* [http://www.ogyk.hu/e-konyvt/mpgy/alm/al935_40/132.htm Országgyűlési Almanach 1935-1940]
* [http://www.plebaniabattonya.hu/batt_kat_tortenet.doc A battonyai plébánia története]
* [http://www.plebaniabattonya.hu/batt_kat_tortenet.doc A battonyai plébánia története]
* [http://opac.pim.hu/index.jsp?from_page=details&page=details&dbname=gyujtemeny_kat_bib&bib1id=55500&bib1field=9992&term=Purgly+Emil+Lajos+K%C3%A1roly+Benedek+1880-1964+%3A+gyerek%7C464208%7C464208&b_from_page=details&b_dbname=gyujtemeny_kat_bib&b_group=null&b_bib1id=55500&b_bib1field=9992&b_term=Purgly_Lajos_1844-1901_:_apa|464202|5&b_too_many_records=null&b_rc=null&b_pos=null&b_offset=null&b_stepsize=null&b_oldOffset=null Purgly Emil családfája]


{{dobozkezdet}}
{{dobozkezdet}}

A lap 2012. december 14., 17:18-kori változata

Purgly Emil
Született1880. február 19.
Tompapuszta, magyar
Elhunyt1964. május 13. (84 évesen)
Budapest, magyar
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaSzéll Mária
GyermekeiEmília, Mária, Lajos, János
SzüleiPurgly Lajos, Constantiny Berta
Foglalkozásapolitikus, főispán, miniszter
Tisztsége
IskoláiMagyaróvári Királyi Gazdasági Akadémia, Budapesti Egyetem
SírhelyeFarkasréti temető (31/1-3-20)[1][2]
A Wikimédia Commons tartalmaz Purgly Emil témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Vitéz jószáshelyi Purgly Emil Lajos Károly Benedek (Tompapuszta, 1880. február 19.Budapest, 1964. május 13.) földbirtokos, politikus, főispán, miniszter, Purgly Magdolna kormányzóné unokatestvére.

Élete

Evangélikus, kisnemesi, földbirtokos családba született Purgly Lajos és Constantiny Berta ifjabbik gyermekeként. A Magyaróvári Királyi Gazdasági Akadémia növendéke volt, oklevelet is szerzett, majd a fővárosban jogi tanulmányokat folytatott. Nem sokkal később már Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye életébe is bekapcsolódott. Az első világháborúban a szerb és az olasz fronton szolgált. Tagja lett Csanád vármegye törvényhatósági bizottságának, 1922-ben előbb Csanád és Arad vármegye, majd 1923-tól Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegye főispánjává nevezték ki, e tisztét több mint 8 évig viselte. 1925-ben a Duna-Tisza közi Mezőgazdasági Kamara elnöki székébe került. E minőségében jelentős lépéseket tett a szikes talaj javítása, a lecsapolás és a tanyák ügyében. 1932-ben Károlyi Gyula kormányában az Egységes Párt színeiben a földművelésügyi tárcát vezette. Miniszterként jelentős kedvezményeket adott a mezőgazdaságnak és az őstermelőknek. Bevezette a gabonajegyet, csökkentette, sőt részben el is engedte a földadót, csökkentette továbbá a közmunkaváltságot is, de egyéb adókedvezményeket is bevezetett. A terményexport előmozdítása érdekében tárgyalásokat folytatott Ausztriával és Németországgal is. Az Országos Mezőgazdasági Kamara küldötteként 1929 és 1944 között a Felsőház tagja.

Tevékenységeinek elismeréséül Horthy Miklós 1926-ban a II. osztályú Magyar Érdemkeresztet a csillaggal adta neki, majd 1932-ben az I. osztályú Magyar Érdemkeresztet is elnyerte. Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegye törvényhatósági bizottságának örökös tagjává és a Csanád-Csongrádi evangélikus esperesség világi felügyelőjévé is kinevezte a kormányzó.

Családja

1903-ban feleségül vette dukai és szentgyörgyvölgyi Széll Ignác államtitkár leányát, Máriát (18811962), négy gyermekük született:

  • Emília Ludovika Benediktina (1904–1959); első férje: szentmiklósi Szentmiklóssy Andor (1893–1944); második férje: gróf Hessenstein Sándor (1905–?); harmadik férje: Markó Dezső
  • Mária Georgina Benediktina (1905–1989); férje: nagysarlói Magyary-Kossa Péter (1888–1989)
  • Lajos János József Benedek (1906–1983); neje: velikei és bessenyői Skublics Lívia (1918–1997)
  • János (1909–?); neje: lázi és berniczei báró Ghillány Theodóra (1919–?)

Forrás

Elődje:
Ivády Béla
Magyarország földművelésügyi minisztere
1932. február 4. – október 1.
Utódja:
Kállay Miklós
  1. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  2. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html