„Purgly Emil” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
10. sor: | 10. sor: | ||
| halál dátuma = [[1964]]. [[május 13.]] {{életkor-holt|1880|2|19|1964|5|13}} |
| halál dátuma = [[1964]]. [[május 13.]] {{életkor-holt|1880|2|19|1964|5|13}} |
||
| nemzetiség = magyar |
| nemzetiség = magyar |
||
| házastárs = |
| házastárs = Széll Mária |
||
| gyermekei = |
| gyermekei = Emília, Mária, Lajos, János |
||
| szülei = |
| szülei = Purgly Lajos, Constantiny Berta |
||
| szakma = politikus, főispán, miniszter |
| szakma = politikus, főispán, miniszter |
||
| iskolái = [[Magyaróvári Királyi Gazdasági Akadémia]], [[Budapesti Egyetem]] |
| iskolái = [[Magyaróvári Királyi Gazdasági Akadémia]], [[Budapesti Egyetem]] |
||
28. sor: | 28. sor: | ||
}} |
}} |
||
''Vitéz jószáshelyi'' '''Purgly Emil''' ([[Battonya|Tompapuszta]], [[1880]]. [[február 19.]] – [[Budapest]], [[1964]]. [[május 13.]]) földbirtokos, politikus, főispán, miniszter. |
''Vitéz jószáshelyi'' '''Purgly Emil Lajos Károly Benedek''' ([[Battonya|Tompapuszta]], [[1880]]. [[február 19.]] – [[Budapest]], [[1964]]. [[május 13.]]) földbirtokos, politikus, főispán, miniszter, [[Purgly Magdolna]] kormányzóné unokatestvére. |
||
==Élete== |
==Élete== |
||
Evangélikus, kisnemesi, földbirtokos családba született. A [[Magyaróvári Királyi Gazdasági Akadémia]] növendéke volt, oklevelet is szerzett, majd a fővárosban jogi tanulmányokat folytatott. Nem sokkal később már [[Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye]] életébe is bekapcsolódott. Az [[első világháború]]ban a szerb és az olasz fronton szolgált. Tagja lett [[Csanád vármegye]] törvényhatósági bizottságának, [[1922]]-ben előbb Csanád és Arad vármegye, majd [[1923]]-tól [[Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegye]] főispánjává nevezték ki, e tisztét több mint 8 évig viselte. [[1925]]-ben a Duna-Tisza közi Mezőgazdasági Kamara elnöki székébe került. E minőségében jelentős lépéseket tett a szikes talaj javítása, a lecsapolás és a tanyák ügyében. [[1932]]-ben [[Károlyi Gyula]] [[Károlyi Gyula-kormány|kormányában]] az [[Egységes Párt]] színeiben a földművelésügyi tárcát vezette. Miniszterként jelentős kedvezményeket adott a mezőgazdaságnak és az őstermelőknek. Bevezette a gabonajegyet, csökkentette, sőt részben el is engedte a földadót, csökkentette továbbá a közmunkaváltságot is, de egyéb adókedvezményeket is bevezetett. A terményexport előmozdítása érdekében tárgyalásokat folytatott [[Ausztriával]] és [[Német Birodalom|Németországgal]] is. Az Országos Mezőgazdasági Kamara küldötteként [[1929]] és [[1944]] között a Felsőház tagja. |
Evangélikus, kisnemesi, földbirtokos családba született Purgly Lajos és Constantiny Berta ifjabbik gyermekeként. A [[Magyaróvári Királyi Gazdasági Akadémia]] növendéke volt, oklevelet is szerzett, majd a fővárosban jogi tanulmányokat folytatott. Nem sokkal később már [[Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye]] életébe is bekapcsolódott. Az [[első világháború]]ban a szerb és az olasz fronton szolgált. Tagja lett [[Csanád vármegye]] törvényhatósági bizottságának, [[1922]]-ben előbb Csanád és Arad vármegye, majd [[1923]]-tól [[Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegye]] főispánjává nevezték ki, e tisztét több mint 8 évig viselte. [[1925]]-ben a Duna-Tisza közi Mezőgazdasági Kamara elnöki székébe került. E minőségében jelentős lépéseket tett a szikes talaj javítása, a lecsapolás és a tanyák ügyében. [[1932]]-ben [[Károlyi Gyula]] [[Károlyi Gyula-kormány|kormányában]] az [[Egységes Párt]] színeiben a földművelésügyi tárcát vezette. Miniszterként jelentős kedvezményeket adott a mezőgazdaságnak és az őstermelőknek. Bevezette a gabonajegyet, csökkentette, sőt részben el is engedte a földadót, csökkentette továbbá a közmunkaváltságot is, de egyéb adókedvezményeket is bevezetett. A terményexport előmozdítása érdekében tárgyalásokat folytatott [[Ausztriával]] és [[Német Birodalom|Németországgal]] is. Az Országos Mezőgazdasági Kamara küldötteként [[1929]] és [[1944]] között a Felsőház tagja. |
||
Tevékenységeinek elismeréséül [[Horthy Miklós]] [[1926]]-ban a II. osztályú Magyar Érdemkeresztet a csillaggal adta neki, majd [[1932]]-ben az I. osztályú Magyar Érdemkeresztet is elnyerte. [[Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegye]] törvényhatósági bizottságának örökös tagjává és a Csanád-Csongrádi evangélikus esperesség világi felügyelőjévé is kinevezte a kormányzó. |
Tevékenységeinek elismeréséül [[Horthy Miklós]] [[1926]]-ban a II. osztályú Magyar Érdemkeresztet a csillaggal adta neki, majd [[1932]]-ben az I. osztályú Magyar Érdemkeresztet is elnyerte. [[Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegye]] törvényhatósági bizottságának örökös tagjává és a Csanád-Csongrádi evangélikus esperesség világi felügyelőjévé is kinevezte a kormányzó. |
||
==Családja== |
|||
Sok helyen olvasható tévesen, hogy [[Purgly Magdolna]] édesapja lett volna, valójában azonban elsőfokú unokatestvérek voltak. Ez a [[battonya]]i plébánia történetében is olvasható. |
|||
[[1903]]-ban feleségül vette ''dukai és szentgyörgyvölgyi'' [[Széll Ignác]] államtitkár leányát, Máriát ([[1881]]–[[1962]]), négy gyermekük született: |
|||
* Emília Ludovika Benediktina (1904–1959); első férje: ''szentmiklósi'' Szentmiklóssy Andor (1893–1944); második férje: gróf Hessenstein Sándor (1905–?); harmadik férje: Markó Dezső |
|||
* Mária Georgina Benediktina (1905–1989); férje: ''nagysarlói'' Magyary-Kossa Péter (1888–1989) |
|||
* Lajos János József Benedek (1906–1983); neje: ''velikei és bessenyői'' Skublics Lívia (1918–1997) |
|||
* János (1909–?); neje: ''lázi és berniczei báró'' Ghillány Theodóra (1919–?) |
|||
==Forrás== |
==Forrás== |
||
41. sor: | 48. sor: | ||
* [http://www.ogyk.hu/e-konyvt/mpgy/alm/al935_40/132.htm Országgyűlési Almanach 1935-1940] |
* [http://www.ogyk.hu/e-konyvt/mpgy/alm/al935_40/132.htm Országgyűlési Almanach 1935-1940] |
||
* [http://www.plebaniabattonya.hu/batt_kat_tortenet.doc A battonyai plébánia története] |
* [http://www.plebaniabattonya.hu/batt_kat_tortenet.doc A battonyai plébánia története] |
||
* [http://opac.pim.hu/index.jsp?from_page=details&page=details&dbname=gyujtemeny_kat_bib&bib1id=55500&bib1field=9992&term=Purgly+Emil+Lajos+K%C3%A1roly+Benedek+1880-1964+%3A+gyerek%7C464208%7C464208&b_from_page=details&b_dbname=gyujtemeny_kat_bib&b_group=null&b_bib1id=55500&b_bib1field=9992&b_term=Purgly_Lajos_1844-1901_:_apa|464202|5&b_too_many_records=null&b_rc=null&b_pos=null&b_offset=null&b_stepsize=null&b_oldOffset=null Purgly Emil családfája] |
|||
{{dobozkezdet}} |
{{dobozkezdet}} |
A lap 2012. december 14., 17:18-kori változata
Purgly Emil | |
Született | 1880. február 19. Tompapuszta, |
Elhunyt | 1964. május 13. (84 évesen) Budapest, |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Házastársa | Széll Mária |
Gyermekei | Emília, Mária, Lajos, János |
Szülei | Purgly Lajos, Constantiny Berta |
Foglalkozása | politikus, főispán, miniszter |
Tisztsége |
|
Iskolái | Magyaróvári Királyi Gazdasági Akadémia, Budapesti Egyetem |
Sírhelye | Farkasréti temető (31/1-3-20)[1][2] |
A Wikimédia Commons tartalmaz Purgly Emil témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Vitéz jószáshelyi Purgly Emil Lajos Károly Benedek (Tompapuszta, 1880. február 19. – Budapest, 1964. május 13.) földbirtokos, politikus, főispán, miniszter, Purgly Magdolna kormányzóné unokatestvére.
Élete
Evangélikus, kisnemesi, földbirtokos családba született Purgly Lajos és Constantiny Berta ifjabbik gyermekeként. A Magyaróvári Királyi Gazdasági Akadémia növendéke volt, oklevelet is szerzett, majd a fővárosban jogi tanulmányokat folytatott. Nem sokkal később már Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye életébe is bekapcsolódott. Az első világháborúban a szerb és az olasz fronton szolgált. Tagja lett Csanád vármegye törvényhatósági bizottságának, 1922-ben előbb Csanád és Arad vármegye, majd 1923-tól Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegye főispánjává nevezték ki, e tisztét több mint 8 évig viselte. 1925-ben a Duna-Tisza közi Mezőgazdasági Kamara elnöki székébe került. E minőségében jelentős lépéseket tett a szikes talaj javítása, a lecsapolás és a tanyák ügyében. 1932-ben Károlyi Gyula kormányában az Egységes Párt színeiben a földművelésügyi tárcát vezette. Miniszterként jelentős kedvezményeket adott a mezőgazdaságnak és az őstermelőknek. Bevezette a gabonajegyet, csökkentette, sőt részben el is engedte a földadót, csökkentette továbbá a közmunkaváltságot is, de egyéb adókedvezményeket is bevezetett. A terményexport előmozdítása érdekében tárgyalásokat folytatott Ausztriával és Németországgal is. Az Országos Mezőgazdasági Kamara küldötteként 1929 és 1944 között a Felsőház tagja.
Tevékenységeinek elismeréséül Horthy Miklós 1926-ban a II. osztályú Magyar Érdemkeresztet a csillaggal adta neki, majd 1932-ben az I. osztályú Magyar Érdemkeresztet is elnyerte. Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegye törvényhatósági bizottságának örökös tagjává és a Csanád-Csongrádi evangélikus esperesség világi felügyelőjévé is kinevezte a kormányzó.
Családja
1903-ban feleségül vette dukai és szentgyörgyvölgyi Széll Ignác államtitkár leányát, Máriát (1881–1962), négy gyermekük született:
- Emília Ludovika Benediktina (1904–1959); első férje: szentmiklósi Szentmiklóssy Andor (1893–1944); második férje: gróf Hessenstein Sándor (1905–?); harmadik férje: Markó Dezső
- Mária Georgina Benediktina (1905–1989); férje: nagysarlói Magyary-Kossa Péter (1888–1989)
- Lajos János József Benedek (1906–1983); neje: velikei és bessenyői Skublics Lívia (1918–1997)
- János (1909–?); neje: lázi és berniczei báró Ghillány Theodóra (1919–?)
Forrás
- Magyar életrajzi lexikon
- Országgyűlési Almanach 1935-1940
- A battonyai plébánia története
- Purgly Emil családfája
Elődje: Ivády Béla |
Magyarország földművelésügyi minisztere 1932. február 4. – október 1. |
Utódja: Kállay Miklós |