„Nyírgelse” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a r2.7.3) (Bot: következő hozzáadása: zh:尼尔盖尔谢; kozmetikai változtatások |
a →Külső hivatkozások: oldal átalakítás, egyesítés miatt link csere, apró változtatás |
||
67. sor: | 67. sor: | ||
== Külső hivatkozások == |
== Külső hivatkozások == |
||
* [http://www.nyirgelse.hu Nyírgelse Önkormányzatának honlapja] |
* [http://www.nyirgelse.hu Nyírgelse Önkormányzatának honlapja] |
||
* [http:// |
* [http://utazom.com/vendegvaro/nyirgelse Nyírgelse az utazom.com honlapján] |
||
== Kapcsolódó szócikkek == |
== Kapcsolódó szócikkek == |
A lap 2012. december 12., 13:33-kori változata
Nyírgelse | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Alföld | ||
Vármegye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
Kistérség | Nyírbátori | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Görög László Zsolt[1] | ||
Irányítószám | 4362 | ||
Körzethívószám | 42 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1018 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 39,15 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 27,61 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 45′ 44″, k. h. 21° 58′ 18″Koordináták: é. sz. 47° 45′ 44″, k. h. 21° 58′ 18″ | |||
Nyírgelse weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyírgelse témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Nyírgelse község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírbátori kistérségben.
Fekvése, közlekedés
Nyírbátortól 13 km-re, Nyírbogáttól 7 km-re, Szakolytól 6 km-re, Nyírmihályditól 2 km-re, Nyíregyházától 40 km-re és Debrecentől 36 km-re található.
Megközelíthető a 471-es úton; vonattal elérhető a Debrecen–Nyírbátor–Mátészalka-vasútvonalon.
Története
Aránylag későn, 1310-ben említik először, amikor a Gutkeled nemzetség tagjai osztoztak rajta pedig puszta személynévi eredetű helynév, tehát korábbi település lehet.
1387-ben már a Kállay család László nevű tagjáé volt.
1418-ban még lakott hely, Pazonyi Albert birtoka volt két sor házzal, amelyben hét telek volt, de csak négyen állott épület. Ez időben már két település áll e néven, Ógelse és Egyházasgelse; az előbbi hamarosan pusztává lett.
A XVI. század elején Peterdi János adta el 222 aranyforinton Magyi Pálnak. A XVI. század közepén 2 portája volt, földesura Bornemissza Boldizsár. (Lukinich 389.)
1552-ben 18 dézsmafizető háztartása után 80-85 lakosa lehetett. Néhány évvel később Dálnoki Székely Antal szerezte meg, és akkoriban pusztulónak mondják.
1563-ban Székely Antal és felesége, Magyi Anna követelte vissza Szennyesi Mihálytól Gelse határát és Ógelse pusztát, de a Szennyesiek továbbra is bírták egy részét.
Nagyvárad elfoglalása után ezt a területet a török alkalmilag hódoltatta, de gyakran pusztította is. 1676-ban a népet elhajtotta.
A XVIII. század elején több ízben lakatlan, földesurai is gyakran változtak.
A XIX. század-ban, a jobbágyfelszabadítás-ig jobbára kisnemes családok lakták, néhány telken volt csak jobbágycsalád.
1848 táján 34 nemes család élt itt, a lakók száma 430 volt.
A határban van, ma is élő helynév Baromlak, amelyet a Gut-Keledek 1310. évi osztozása is említ, az 1406 évi határjárás alkalmával azonban ez már alighanem puszta. Ettől kezdve a Gelsét birtokló földesurak puszta határa volt.
A középkor óta Gelse Szabolcs megyéhez, Baromlak és a hasonló sorsú Szalmad azonban Szatmár megyéhez tartozott.
Szalmad ugyanúgy Gut-Keled-birtok volt 1310-ben mint Gelse és Baromlak, 1418-ban két sor ház állott a faluban, és nagyobb része Szalmadi András fia Benedeké volt. Mindvégig osztozott Gelse és Baromlak sorsában.
A XVIII. század végén valamelyik földesura görök katolikus lakosokkal népesítette be, de önálló faluvá később sem lett. A negyedik pusztát, Újlakot ugyancsak 1310-ben említik először, de aztán nyoma vész, önálló település aligha lehetett, a XIX. század végén az Újtanya helynév őrizte meg emlékét.
Népcsoportok
2001-ben a község lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Látnivalók
- Református templom
- Katolikus templom
Jegyzetek
- ↑ Nyírgelse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora