„Kutya” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
477. sor: 477. sor:
A világ egyik legismertebb kutyája, a [[Szputnyik–2]] utasa [[Lajka (kutya)|Lajka]] is [[Moszkva]] utcáin kóborolva kezdte a pályafutását.<ref name="kutyák a metróban"/>
A világ egyik legismertebb kutyája, a [[Szputnyik–2]] utasa [[Lajka (kutya)|Lajka]] is [[Moszkva]] utcáin kóborolva kezdte a pályafutását.<ref name="kutyák a metróban"/>
===A kóbor kutyák számának csökkentése===
===A kóbor kutyák számának csökkentése===
Egy adott területen a kóbor kutyák számát a terület jellegzetességei határozzák meg (élelemforrások, búvóhelyek). A területen a kutyák számát a terület rendezésével, az élelemforrások (a kutyák etetése, szemétkupac, bármi ehető) visszafogásával lehet csökkenteni. Az egyes egyedek befogásával vagy elpusztításával csak időleges eredményeket lehet elérni<ref name="Kóbor kutyák felügyelete"/>, azonban egyes helyeken a kóborló állatok akkora problémát okoznak, hogy kilövési engedélyt adnak ki rájuk<ref>{{cite web|url=http://index.hu/belfold/2012/02/17/kilovesi_engedelyt_adtak_a_kobor_kutyakra_egerben/?rnd=375|author=index.hu|title=Kilövési engedélyt adtak a kóbor kutyákra Egerben|language=magyar}}</ref>

Az állatvédők szerint a kóbor kutyák számának csökkentése az állatok azonosíthatóságának ([[RFID|Chipelés]], [[tetoválás]]) előírásával, ivartalanítással, valamint felvilágosító kampányokkal érhető el. Az egyedi azonosíthatóság segíti a kötelező egészségügyi beavatkozások ([[veszettség]] elleni oltás esetleg féreghajtás) ellenőrzését, illetve az eltévedt ebet segít visszajuttatni a gazdájához.
Az állatvédők szerint a kóbor kutyák számának csökkentése az állatok azonosíthatóságának ([[RFID|Chipelés]], [[tetoválás]]) előírásával, ivartalanítással, valamint felvilágosító kampányokkal érhető el. Az egyedi azonosíthatóság segíti a kötelező egészségügyi beavatkozások ([[veszettség]] elleni oltás esetleg féreghajtás) ellenőrzését, illetve az eltévedt ebet segít visszajuttatni a gazdájához.



A lap 2012. december 6., 16:17-kori változata

Kutya
Kuvasz fajtájú kutyák
Kuvasz fajtájú kutyák
Természetvédelmi státusz
Háziasított
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülők (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Rend: Ragadozók (Carnivora)
Család: Kutyafélék (Canidae)
Nem: Canis
Faj: C. lupus
Alfaj: C. lupus familiaris
Tudományos név
Canis familiaris
Linné, 1758
Szinonimák

Canis lupus familiaris

Canis familiaris domesticus

Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kutya témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kutya témájú médiaállományokat és Kutya témájú kategóriát.

Kutyakiképzés
Bernáthegyi
Szibériai huskyk

A kutya vagy eb (Canis lupus familiaris) ujjon járó emlős ragadozó állat, a szürke farkas (Canis lupus lupus) háziasított alfaja. Az egyetlen olyan állatfaj, amely tudományos nevében megkapta a familiaris, azaz a családhoz tartozó jelzőt.

Ezenkívül tágabb értelemben kutyának neveznek a kutyafélék (Canidae) családján belül a valódi kutyaformák (Canini) nemzetségéhez tartozó több más fajt is: ilyenek például a kisfülű kutya (Atelocynus microtis), az ázsiai vadkutya (Cuon alpinus), a nyestkutya (Nyctereutes procyonoides), az afrikai vadkutya vagy hiénakutya (Lycaon pictus) és az őserdei kutya (Speothos venaticus). A háziasított kutyát mindezektől a házikutya elnevezéssel különböztetik meg. Szócikkünkben „kutya” alatt a házikutya értendő.

A kutyák munkatársként/munkaeszközként (például: őrkutyák, vadászkutyák, szánhúzókutyák, vakvezetőkutyák), terápiás állatként , házi kedvencként, táplálékforrásként (például a Csau csau[1][2])(elsősorban Kelet-Ázsiában, vagy éhínség idején) egyaránt szolgálják az embereket.

Elnevezései és használatuk

A kutya szavunk hangutánzó eredetű állathívogató szóból ered. Erre mutat sok alakváltozata: kucsa, kucsu, kucsó, kucó. A magyartól függetlenül kialakult, hasonló kutyahívogató szavak például a szerb és horvát kuci, az ukrán kucsu kucsu, az oszmán-török kuçukuçu.

Az eb szó ugor kori örökségünk. A másik két ugor nyelvben (manysi és hanti) a kutya neve emp. Az eb szó ma már csak hivatalos és szaknyelvi szóként („ebadó”, „ebtenyésztő”), illetve egyes kifejezések, szólások és közmondások elemeként használatos („ebadta”, „ebihal”, „ebugatta”, „eben gubát cserél”, „ebek harmincadjára vet”, „ebül szerzett jószág ebül vész”, „eb ura fakó” stb.).[3]

A kutya háziasításának története

A kutya a farkas háziasításával (domesztikációjával) jött létre, amint azt mitokondriális DNS-adatok is bizonyítják.[4] A háziasítás kezdetének időpontját tudományos viták övezik, de általában 10 000–100 000 évvel ezelőttre teszik, vagyis a kutya a középső kőkorszak vagy az újkőkorszak óta társa az embernek. A háziasítás kezdeteiről semmilyen dokumentum sem maradt fent, ezért főképp feltételezésekre hagyatkozhatunk.[5] A németországi Oberkassel környékén feltártak egy hozzávetőleg 33 ezer éves kutya állkapcsot, amely a legkorábbi ismert háziasított állat maradványa lehet, illetve Szibériában egy koponyát. A két lelet azt a feltételezést támasztja alá, hogy a domesztikáció egyszerre több helyen ment végbe.[6]

Létezik olyan vélemény is, hogy a kutyák az emberrel együtt jelentek meg hozzávetőleg 125 ezer évvel ezelőtt.[7] Ennek a véleménynek azonban ellentmond, hogy olyan vadkutyát nem találtak, amely nem elvadult volna. A legtöbb lelet Izraelből és Palesztina területéről származik, ami a kutya délnyugat-ázsiai eredetét látszik igazolni. A koponyaszerkezet alapján viszont a kelet-Ázsiai kialakulás és a kínai farkastól való származás is lehetséges. A mitokondriális DNS-vizsgálatok alapján is a kelet-ázsiai teória a valószínűbb, ugyanis innen származtak a legváltozatosabb minták. Viszont mára már bizonyos, hogy a kutya kizárólagos őse a farkas. (Konrad Lorenz egy ideig bizonyos kutyaféléknek más őst, az aranysakált tulajdonította, de később visszavonta elméletét. A kutyafajták közötti genetikai variáció nem kisebb, mint a farkasok és a kutyák közötti (0,2%).

A vadkutyák vagy farkasok illetve az emberek vadászati stratégiája valószínűleg nagyon hasonló lehetett, azonban az eltérő fizikai adottságok nem vetélytársakká, hanem szövetségessé tette őket. Ennyi idő után nehéz megmondani mi lehetett az első lépés a két faj együttműködésében, de talán valahogy úgy kezdődhetett a dolog, hogy a tűz mellett ülő ember a körülötte bóklászó farkashoz nem egy követ vágott, hanem egy lerágott csontot dobott neki. Lehet, hogy eleinte nem is vadásztársat, hanem egyszerű élelem és prémforrást látott a farkasokban.

Az emberek körül bóklászó, azokkal együtt nomád életmódot folytató kutyák valószínűleg előbb jelezték az idegeneket vagy egyéb veszélyeket, mint ahogy azokat az emberek észrevették volna, esetleg el is riasztották azokat, vagy együtt szállhattak szembe a veszéllyel ezzel növelve az emberek és a kutyák biztonságát egyaránt.[8]

A kutyák háziasításával kapcsolatban rókákkal végeztek kísérleteket. Kiválasztottak néhány hím és nőstény rókát, és az emberrel barátságosabbakat tenyésztették tovább (ez volt az egyetlen szelekciós szempont). Néhány generáció után egyre több kutyára jellemző viselkedési és külső jegy jelent meg a populációban.[9]

A domesztikáció szakaszai
  • kb. 15 000 éve: általánosan, farkasfajtától különböző módon az ember közelében élő állatokban csökken az ember iránti agresszió.
  • kb. 14–15 000 éve: az ember letelepedett életmódot alakít ki, ezzel párhuzamosan elkezdődik a farkasfélék irtása, így nő a falkák szaporodási izolációja, kialakulnak helyi változatok.
  • Kr. u. 1. század: Columella olyan kutyák tenyésztését javasolja, melyek megjelenési formája eltér a farkasétól (pl. a pásztorkutya legyen fehér, a juhászkutya legyen fekete)
  • 19. század vége: a tudatos, fajta szerint szelektált kutyatenyésztés kezdete (1873: az első ebtenyésztő egyesület Nagy-Britanniában) különböző, de hasonló karakterű egyedek).

Kutyafajták

Egy csivava-keverék és egy német dog szemlélteti a kutyafajták változatosságát
Az ősi hunok kutyája, a hotoso.

A kutyák nagyon sok módon segítik az embert. Minden feladathoz más a kutya optimális testfelépítése, illetve viselkedése.[10] A világon jelenleg mintegy 430 kutyafajta van nyilvántartva, és a mai napig folyik új fajták kitenyésztése. Ezek közül egyre kevesebbet használnak arra a célra, amire kitenyésztették őket, így egyre több fajta válik ketté kiállítási és munka vérvonalra (például a német juhász és a labrador retriver).[11] Az eredeti feladatok eltűnésével a tenyésztési szempontokból is eltűnik az eredeti tenyésztési cél. Például napjainkban egyre több pásztorkutya fajta a nyájak őrzése és terelése helyett őrző-védő szerepkörben szerepel[12]. A kutyáknál megkülönböztetik a két vagy több fajta kereszteződéséből származó a keverékeket és a fajtatiszta egyedeket. Utóbbiakat törzskönyvi nyilvántartásba veszik. Az azonos fajtájú egyedeket közös külső és belső jellemzők (úgynevezett vézenjegyek) kötik össze a közös származáson kívül. Ezeket a fajtastandard tartalmazza. A fajtajegyek némelyike negatívan hathat a kutya egészségére, ilyen rizikófaktor például a spánielek hosszú füle. Más külső jellemzők egyenesen genetikai rendellenességként foghatók fel, például a buldogok állkapcsa, a meztelenkutyák vagy a tacskók rövid lába. A keverék kutyákat másképpen korcsnak is szokták nevezni. A két fajtiszta kutya szándékos keresztezéséből született kutyákat gyakran fajtakeresztezettnek nevezik.

A kutyafajták felosztása az FCI szerint

A kutyafajtákat tíz csoportba osztották. Ezeket megjelenés vagy szerep alapján alakították ki. A tíz csoport:

  • I. fajtacsoport: pásztor- és juhászkutyák
  • II. fajtacsoport: schnauzerek, pinscherek, örző-védő ebek, masztiffok
  • III. fajtacsoport: terrierek
  • IV. fajtacsoport: tacskók
  • V. fajtacsoport: spitzek és ősi típusú kutyák
  • VI. fajtacsoport: kopók, vérebek
  • VII. fajtacsoport: vizslák, szetterek
  • VIII. fajtacsoport: vízi vadászok
  • IX. fajtacsoport: társasági kutyák
  • X. fajtacsoport: agarak

A kutya anatómiai felépítése

A kutya csontváza

A kutya csontváza: 1.lapocka; 1.H.nyakcsigolyák; 1.L.hátcsigolyák; 1.S.farokcsigolyák; 4.karcsont; 5.vállízület; 7.singcsont; 7.L.ágyékcsigolyák; 9.orsócsont; 10.lábtőcsont; 12.lábközépcsont; 13.R.bordák; 15.medence; 18.os penis; 21.sípcsont; 21.térdízület; 23.szárkapocscsont

A kutya vázát kétfajta csont alkotja: csöves csontok (ilyen például a lábszárcsont) és a lapos csontok (például a koponya és a lapockacsont). A csontváz emelőszerűen működő csontok összessége, amelyeket a hozzájuk tapadó izmok mozgatnak. A csontok ízületeken keresztül érintkeznek egymással. Bonyolult felépítésük szilárdságot ad nekik, de ez nem nehezíti a mozgást; a kötőszöveti szalagok lehetővé teszik a csontok korlátozott mértékű és meghatározott irányú elmozdulását. A csontnak az ízülethez tartozó részét porc fedi, amely könnyebbé teszi az ízület mozgását és segít elnyelni a rázkódási energiát. A csöves csontok az embrionális fejlődés során porcos szerkezetűek, a vemhesség kései szakaszában alakulnak valódi csontokká. A fiatal, még növésben lévő kutyáknál a csonthártyák belső rétege aktívan osztódik, így a csontok kívülről folyamatosan vastagodnak. A csöves csontok hosszanti növekedése az ízületekhez közel eső üvegporc-lemezben történik. Később a porc elcsontosodik, így hosszabbodik a csont. A csöves csontok hossznövekedése a kutyák tíz hónapos korára teljesen befejeződik.[13]

Érzékszervei

Uexküll[14] szerint minden élőlény a saját érzékelésének világába van bezárva, mivel érzékszerveivel az őt körülvevő világnak csak egy kicsike részét képes érzékelni, illetve idegrendszerével, mentális képességével feldolgozni.

Az ember akinek az elsődleges érzékelési élménye a látás, nehezen tudja elképzelni, hogy milyen lehet a kutyák, elsősorban illatokból álló világa. A kutyák szaglása és hallása az emberénél sokkal fejlettebb, így kutyák képesek kiszagolni az elejtett vadakat, vagy akár a kábítószert és a robbanóanyagot.

Orr

A kutyák egyik legfigyelemreméltóbb sajátsága a szaglásuk. Minden kutya ösztönösen szagmintát vesz, amiről csak lehet, legyen az ember, egy másik kutya, vagy akár egy hely. A kutyák orra töméntelen információt képes felfogni, és körülbelül milliószor érzékenyebb az emberénél. Agyukban rengeteg idegsejt végzi a szaglószervi ingerek feldolgozását. A kutyák orrának érzékenysége a szaglóhám megnövekedett felületének, illetve a fejlett agyi feldolgozásnak köszönhető. Egy átlagos kutyánál ennek a felületnek a nagysága 130 cm², míg az embereknél csak 3 cm². Szaglóhámjuk sűrűn redőzött, fodrai között megrekednek a szaganyagok.[15][16][17]

Szem

A kutya szeme alapjában véve nagyon hasonlít az emberi szemhez. Természetesen több különbség van közöttük, ezért az ember és kutya látása és látótávolsága sem egyforma. A szem két fő részét a szemlencse választja el egymástól. Mikor a kutya növekszik, a szemlencséje is nő, ehhez a növekedéshez szükséges anyagokat a szemlencsetok élő sejtrétege biztosítja. A kutya szemének három rétege kívülről befelé: az ínhártya (sclera), a középső réteg (uvea) és az ideg- vagy recehártya (retina). Az ínhártya elől a szaruhártyába megy át.[18] Sötétben a kutya jobban lát az embernél, ugyanakkor színlátása igen gyenge, egyrészt mert retinájának ingerfelfogó sejtjei között túlsúlyban vannak a fényérzékeny pálcikatestek, másrészt a pálcikák rétege alatt található tapetum lucidum miatt, mert az visszaveri a pálcikákra az összegyűjtött fénysugarakat. Ennek a vadon élő kutyák nagy hasznát veszik, mivel sötétben vadásznak. A mozgásra már igen messziről felfigyelnek. Az álló, mozdulatlan tárgyakat viszont nem érzékelik jól. A kutyák látótere kétféle lehet. A rövid fejű fajtáknál a szem előrenéz (például a buldognál), és nagyobb az átfedés a két szem látótere között. A hosszú fejű fajtáknál (például: drótszőrű foxterrier, agár) a szem kissé oldalra néz, látóterük között csak kicsi az átfedés.[19]

Fül

A fül a kutyák egyik legkifinomultabb érzékszerve. A kutyák füle külső megjelenésükben igen változatos, ennek ellenére minden kutyafaj kitűnően hall. Képesek az emberi fül számára hallhatatlan, nagy rezgésszámú hangok (ultrahangok) érzékelésére is. A kutyák sokszor akár négyszer olyan messziről meghallják a hangot, mint az átlagos hallású ember.[20][21] Két fajta fület különböztetnek meg. Vannak lecsüngő fülű fajták (például a basset hound), és vannak hegyes, hetykén felálló fülű fajták (például a mudi).[22]

A kutya rendkívül érzékeny orra

Kültakarója

A kutyák testét általában bunda borítja (kivéve néhány meztelenkutya fajtát). A szőr lehet rövid, vagy hosszú. A fiatal kutyáknak születés után gyakran a felnőttkoritól eltérő szörzetük van, ami általában selymesebb, bolyhosabb, mint a felnőtteké, gyakran a mintázata, színe is eltérő. A színváltásra példa, hogy az afgán agarak feketén születnek, és az első vedlés során érik el a végleges színüket, vagy a dalmata kiskutyák fehéren születnek és később jelennek meg rajtuk a foltok.

A kutyák évente kétszer vedlenek. Ősszel a nyári bundájuk helyett sűrűbb, hosszabb téli bundát növesztenek, tavasszal pedig a melegebb időjáráshoz megfelelőbb rövidebb ritkábbat. A vedlés során az elöregedett szőrszálak kihullanak.

A lakásban tartott kutyák gyakran egész évben vedlenek.[23]

Magyar kutyafajták

A kutya szaporodása

Szuka a kölykeivel

A nőstény kutyát szukának, a hímet kannak nevezik. A kanok bármikor készen állanak a párzásra, míg a nőstények csak a párzási időszakban, amikor a szuka úgymond „tüzel”.

A szuka tüzelése

A szukát az első tüzelés időpontjától tekintik ivarérettnek. Az első tüzelés időpontja összefügg a teljes testméret elérésének időpontjával. A kistestű kutyáknál ez az időpont a 6–8 hónapos kor környékén, míg nagy testű kutyáknál egy éves kor utánra tolódik. A tüzelés általában március vagy november környékén következik be, és hozzávetőleg 21 napig tart, de a tüzelés hossza a fajtától is függ. A tüzelés kezdetén a szuka még nem engedi magához a kanokat. A fedezésre a tüzelés 12. és 14. napja közötti időszak a legalkalmasabb.

A tüzelés teljes ideje alatt a szukát nem célszerű közösségbe (kutyafuttatóba, kutyaiskolába) vinni, mert a kan kutyákat mágnesként vonzza magához, ami felforduláshoz, az állatok küzdelméből kifolyólag az emberre is veszélyes helyzetekhez, kutyák sérüléséhez, elvesztéséhez, illetve nem kívánt szaporulathoz vezethet.

A szuka tüzelését az jelzi, hogy pérája (nemi szerve) megduzzad, az állat nyugtalanul viselkedik, felkelti a kanok érdeklődését, vércseppeket hagy maga után.[24][25]

Vemhesség

A fedezést követően – amennyiben a megtermékenyítés sikeres volt – a szuka 58–62 nap elteltével világra hozza kicsinyeit. Az alom mérete (az utódok száma) függ a kutya fajtájától, illetve egyéb tényezőktől. A kölykök várható számát legegyszerűbben ultrahang vizsgálattal lehet megállapítani a vemhesség 24. napját követően.

A vemhesség második felében a szuka fokozott odafigyelést, illetve, mivel a megnagyobbodott méh kisebb helyet hagy az emésztési rendszernek, illetve a magzatok is egyre jelentősebb mértékben vonnak el tápanyagokat a szukától, gyakrabban kell etetni.

Ha a vemhesség rendben lezajlik, a 60. nap környékén megindul az ellés. A szuka hozzávetőleg óránként hozza világra kölykeit, majd megszoptatja őket.[26][27][28]

A nem kívánt szaporulat megelőzése

A nem kívánt vemhesség a legegyszerűbben ivartalanítással előzhető meg, ami egyben bizonyos betegségekkel szembeni védelmet is jelent. A fiatal korban (ivarérés előtt) végzett ivartalanításnak nincs ismert negatív mellékhatása a hobbi célból tartott kutyákra, viszont a gazdát megkíméli a kölykök felnevelése és gazdák keresésének feladatától, a kanokban csökkenti a domináns viselkedést, illetve a versengést. A felnőtt korban ivartalanított állatok esetében a műtét után célszerű a táplálék mennyiségét csökkenteni.[29]

A kutya betegségei

A többi élőlényhez hasonlóan a kutyát is több fertőző, genetikai valamint egyéb betegség fenyegeti, ezek nagy része szűréssel, oltással és megfelelő tartással megelőzhető.

A kutya egészségének megromlását leghamarabb általában a viselkedésén lehet észrevenni. Ilyenkor levertnek, zárkózottnak látszik, és kevesebbet mozog, mint máskor. Megváltozhat az étvágya is: olykor javul, máskor romlik.[30]

A betegségről árulkodik a láz. A kutya normális testhőmérséklete 38,5 °C a végbélben mérve. A testhőmérséklet azonban nem csak betegségtől, hanem szaladgálástól, vagy egyéb természetes folyamatoktól is megemelkedhet.[31]

Fertőző betegségek

Veszett kutya

A kutya – különösen kölyökkorban – a többi állathoz hasonlóan, ki van téve a fertőző betegségeknek, ezért kell elkezdeni a kutya oltási programját már nyolc hetes korban.[32] Tanácsos a veszettség, valamint az egyéb kutyabetegségek elleni kombinált oltások rendszeres beadása.

  • A veszettség halálos, emberre, más állatokra is átterjedő idegrendszeri betegség, amit vírus okoz. A veszettség elleni oltás Magyarországon kötelező, ennek köszönhetően a veszettség városi környezetben csak nagyon ritkán fordul elő.
  • A babesiosis[33] lappangási ideje 3–7 napos, és ezt gyors kondíció- és súlyvesztés követi. A kórokozója egy, a kutya vörösvértestjeiben élősködő egysejtű parazita, kullancsok terjesztik. A kezelést a betegség felismerése után azonnal meg kell kezdeni. Megelőzése kullancsellenes készítményekkel történik. Újabban elérhető célzott védőoltás is.
  • A Lyme-kór baktériumait szintén kullancsok terjesztik. Mivel tünetei nem specifikusak, csak vérvizsgálattal diagnosztizálható. Nehezen gyógyítható, és sokszor jár szövődményekkel. Megelőzése kullancsellenes készítményekkel történik.
  • A parvo[34] a macskák hasonló megbetegedést okozó vírusának mutálódásával került át a kutyákra, és a védőoltás elterjedésééig rengeteg áldozatot szedett.
  • A szopornyica[35] egy régóta ismert, vírus okozta és lázzal járó kutyabetegség, ami elsősorban a néhány hónapos kutyákra veszélyes. Megelőzése védőoltással lehetséges.
  • A coronavírusos bélgyulladás[36] elsősorban a fiatal kutyák betegsége, de ritkán a felnőtt kutyákat is megfertőzheti. Csak 1998 óta tudjuk, hogy a kórokozó a macskák hasonló vírusának egy mutációja. A tünetek: étvágytalanság, hasmenés, hányás, de a parvovírushoz képest sokkal enyhébb lefolyású és kevésbé rosszindulatú megbetegedés, a hasmenés miatti kiszáradás veszélyeztetheti a kutya életét. Megelőzése védőoltással lehetséges.[37]
  • A kennelköhögés tünetegyüttest egy sor különböző kórokozó is előidézheti a csoportosan tartott kutyáknál.[38] Általában jól gyógyítható, azonban társaságba, például kutyaiskolába[39] járó kutyáknál, vagy csoportos sétáltatás esetén célszerű az állatot oltás, vagy orrspray segítségével immunizálni.
  • Fertőző májgyulladás (Rubarth-kór) az egész világon előforduló vírusos fertőző betegség. Laboratóriumi vizsgálatok szerint a felnőtt kutyák 80%-a tünetmentesen átvészelte a betegséget, azonban a legyengült állatok között között sok áldozatot szed. A betegség nem azonos az azonos nevű emberi betegséggel.[40]

Féregfertőzések

Toxocara canis
Echinococcus granulosus feje
Dipylidium caninum

A toxokariázis a Toxocara canis[41] nevű hengeresféreg által okozott betegség. Az élősködő a kutyák között világszerte elterjedt, s ebben közrejátszik az is, hogy a vemhes szuka a méhlepényen keresztül a magzatoknak is átadja a fertőzést, valamint a féreg a szoptatás során is átjuthat a kölykökbe. A parazita az állat bélcsatornájában él, a peték az ürülékkel jutnak ki a külvilágba. A peték ezt követően tovább fejlődnek a talajban, és egy hónapon belül fertőzőképessé válnak.

A kutyagalandféreg (Echinococcus granulosus) is a kutyák belében szaporodik, s a peték a bélsárral ürülnek. A természetben a juhok és más állatok fertőződnek meg a petékkel szennyezett füvet lelegelve, és a lárva különböző szervekben telepszik meg, várva, hogy egy kutyaféle megegye a gazdaállatot, így átjuthasson annak bélcsatornájába.

A Dipylidium caninum[42] a kutyaürülékben találhatók, ahol ezeket a bolhalárvák elfogyasztják, s bennük fejlődik ki a féreglárva. Tisztálkodásuk során a kutyák (és a macskák) lenyelik a fertőzött rovarokat, és így a féreglárvák a bélcsatornába jutnak, ahol ivaréretté válnak.

Veszélyes ételek

A kutyák egészségét számos dolog lenyelése veszélyeztetheti, van ami sérüléseket, van ami mérgezést okozhat.

A csirkeláb-csirkeszárny csöves csontja szilánkosan törik, megsebezheti a kutya száját, és a bélbe kerülve is sérüléseket okozhat. A lenyelt kukoricacső-darabok is belső sérüléseket okozhatnak.

Az ismertebb veszélyes ételek, a csokoládé, a koffeintartalmú italok, az alkohol, a hagyma, a gomba és az élesztő veszélyein túl mind újabb az embereknél szokásos ételről-italról derül ki, hogy a kutyát már viszonylag kis mennyiségben is megbetegíti. Ilyen például a szőlő és a mazsola által okozott mérgezés is, aminél egyelőre nem ismeretes, hogy melyik összetevő vezet a mérgezéshez.

A krumpli ballasztanyagként szolgál, nem tudják megemészteni a benne található keményítőt, ezért kerülni kell a kutyák burgonyával, valamint káposztával és hüvelyesekkel történő etetését. [43] [44]

Mérgezések

A mérgezések megelőzésének alapszabálya, hogy soha ne tároljunk mérgező anyagokat olyan helyen, ahol a kutya hozzáférhet.

A rosszindulatú mérgezések megelőzésében segíthet az élelemmegtagadás megkövetelése a kutyától.

A mérgezett kutya viselkedése megváltozik, mozgása bizonytalanná válik, esetleg bénulásos, vagy görcsös tüneteket mutat.[45]

Genetikai betegségek

  • Csípőízületi diszplázia a kutyák leggyakoribb örökletes betegsége. Általában közepes és nagytestű kutyákon jelentkező ízületi elváltozás, amely azt jelenti, hogy a csípőízület nem megfelelően ül a kápában. A betegség általában a kor előrehaladtával romlik, ez azonban megfelelő életmóddal lassítható, illetve a tünetek műtéttel enyhíthetőek.[46]
  • Epilepszia rohamokkal járó idegrendszeri betegség. Népies nevén nyavajatörés. Lehet örökletes, vagy okozhatja fertőzés, anyagcserezavar, vagy egyéb betegség szövődménye.[47]
  • Farkastorok esetén a kutya szájpadlása kettéhasadt, gyakran nyúlszájjal együtt jelentkezik. A farkastorokkal született kölykök életképtelenek.[48]

Egyéb betegségek

A kutya intelligenciája

A kutyák igazából embernek képzelik magukat, valószínűleg egy gyereknek.
Csányi Vilmos[49]

A kutyák képesek tanulni, alkalmazkodni a környezethez. A kutya falkában élő állat, és mint ilyen, könnyen megérti a környezetében az emberek (és állatok) közötti társadalmi kapcsolatot, hierarchiát. Az emberrel együtt töltött évezredek alatt a kutya és az ember megtanult együtt dolgozni. A kutyák képesek a gazdájukat utánozva tanulni, illetve a megfigyelt cselekvést a saját lehetőségeikre alkalmazni (amit a gazda a kezével csinált a kutya a szájával, vagy fordítva).[50] Az együttélés során megfigyeli a gazdáját,[51] és szinte olvas a gondolataiban, apró viselkedési jelekből igen pontosan meg tudja becsülni a gazda terveit, illetve, ha megoldhatatlannak tűnő feladattal szembesül – ellentétben a farkassal –, képes gazdája segítségét kérni.[52] A kutya a csecsemőkhöz hasonlóan felismeri az ember kommunikációs szándékát. A farkassal és a csimpánzzal ellentétben a kutyának van fehér szembogara, ezért a kutya és az ember képes követni egymás tekintetét, illetve utasítást, információt tud egymásnak átadni a tekintetével.[53]

A kutya tanulási képességeinek a megítélése eléggé ellentmondásos, a 19. század közepéig az a szemlélet élt, hogy a kutya „lelketlen oktalan állat”, az azonban elmondható, hogy az adott feladatra tenyésztett munkakutyák a feladatot, amelyre tenyésztették őket, könnyen megtanulják, de időnként erős túlzások is napvilágot látnak, mely szerint a kutyák megtaníthatóak emberi nyelven beszélni vagy olvasni.[54] Arra, hogy a kutyák képesek olvasni, több demonstráció is található különböző megosztó oldalakon, de az alapos vizsgálatok kimutatták, hogy nem olvasásról, hanem képfelismerésről van szó.

A népszerűsítő irodalomban a kutya intelligenciáját gyakran különböző korú csecsemőkhöz szokták hasonlítani. Ez azonban gyakran félrevezető, mivel a különböző képességek összehasonlítása alapján eltérő eredményeket eredményez.[55]

Ausztrál kutatók megfigyelése szerint a fogságban tartott dingók képesek eszközhasználatra. Egy megfigyelés szerint magasan levő tárgyat úgy értek el, hogy a kennelben található állványt odahúzták és arra felmásztak.[56]

A kutya kapcsolata az emberrel

A kutya átadja a zsákmányt a gazdájának
A kutya az ember legjobb barátja

A kutya és ember közötti kapcsolat leírására alapvetően két modellt használnak.

Az egyik a kutya és az ember közötti kapcsolatot a farkasfalkában megfigyelt (az újabb kutatások által megkérdőjelezett) erős hierarchikus viszony alapján írja le, ahol az ember a megkérdőjelezhetetlen tekintélyű domináns fél.

A másik szemlélet szerint a kutyának az emberi családban betöltött pozíciója alapján a kutyához, mint bébimorf lényekhez közelítenek, mivel sok családban a kutyák a kisgyerekéhez hasonló pozíciót foglalnak el.

A korszerűbb vizsgálatok a „kutya az ember legjobb barátja” szemlélet alapján árnyaltabb képet alakítottak ki a kapcsolat működéséről, ahol a két faj egyedei között egyfajta szövetséget tételeznek fel, mely szerint az ember gondoskodik a kutyáról, a kutya pedig segíti a gazdáját (vadászkutya, vakvezető kutya)[57]

A vizsgálatok eredménye szerint a kutya a farkassal ellentétben határozottan megkülönbözteti a gazdáját a többi embertől, és ragaszkodik hozzá. Ez a ragaszkodás eltér az anyjához való ragaszkodástól, mivel az egyed fejlődése során nem gyengül, emiatt valószínűleg attól eltérő mechanizmusokra vezethető vissza. A kutya-ember közötti különleges kapcsolat mögött valószínűleg az szerepel, hogy azok a kutyák kaptak több figyelmet, illetve szaporodási lehetőséget, amelyek nagyobb mértékben voltak képesek a gazdájukkal együttműködni.[58]

Megfigyelések szerint stresszhelyzetben a kutyának nagyobb megnyugvást jelent egy (akár idegen) ember jelenléte, mit egy fajtársé.

Az emberek ragaszkodását a kutyához kérdőíves felméréssel mérték. Az eredmény szerint az egyedülállók jobban kötődtek, mint a gyermektelen családok, a családban élő gyermekek számával nagyjából arányosan csökkent a felnőttek kötődése a kutyához.[57]

A kutyahűség

A kultúrában a kutya sokszor a hűség jelképeként jelenik meg, ami a gazdájáért és annak családjáért az életét is örömmel feláldozza. Ez a kép a kutya falkaviselkedésének megfigyeléséből ered. A kutya a gazdáját és annak családját (jó esetben) falkavezérnek, illetve felettes falkatagnak tekinti, akiknek a megvédése az ő feladata.

Azok az esetek, amikor egy kutya a gazdáit nagy (esetleg kontinensnyi) távolságot megtéve is megkereste (Eric Knight: Lassie hazatér), vagy egy kutyaéleten át várnak gazdájukra (Argosz, Hacsikó), bár fordulnak elő hasonló dokumentált esetek, ezek kivételesnek tekinthetőek, inkább az irodalom tárgykörébe tartoznak . Ilyenkor a tipikus viselkedés, hogy a kutya keres magának másik falkát (gazdát, vagy „valódi kutyafalkát”), amelyet aztán épp úgy védelmez, mint az „eredeti” családját.

A kutyatartás egészségügyi hatásai

Kutyák által okozott emberi betegségek, bántalmak

  • A Toxocara canis[59], a kutyagalandféreg és a Dipylidium caninum az emberre is átterjedhet.
    • Ha a fertőzőképes Toxocara canis petéket tartalmazó földet az ember (általában gyermek) lenyeli, annak belében kialakul a lárva, ami a bélfalon keresztüljutva vándorolni kezd a szervezetben, majd végül elpusztul. A fertőzés leggyakrabban tünetmentes, s a fejlett országokban a népesség 2–10%-a átesik rajta. Ritkábban a vándorló féreg lázat és májmegnagyobbodást, súlyosabb esetben akár látásromlást vagy halálos betegségeket (szívizomgyulladást, agyvelőgyulladást és tüdőgyulladást) is okozhat.
    • Ha a kutyagalandféreg-peték kutyaszőrrel vagy szennyezett élelemmel az emberbe kerülnek, a kialakult lárvák átfúrják magukat a vékonybél falán, és a véráram útján a májba, a tüdőbe, az izmokba vagy más szervekbe jutnak, ahol tokkal körülvett cisztát képeznek maguk körül – benne több ezer lárvával. A betegség többnyire tünetmentes, de ha a ciszta mérete túl nagy, nyomásával károsíthatja a szomszédos szerveket; valamint ha megreped, a belőle kiáramló folyadék miatt életveszélyes sokk alakulhat ki. A kutya-galandférgesség is világszerte előfordul, és a higiénés szabályokat elhanyagoló kutyatulajdonosok 10%-át érinti.
    • Előfordul, hogy a kutyával játszó kisgyermekek nyelik le véletlenül a Dipylidium caninum lárvát hordozó bolhát, s így az ő belükben fejlődik ki a féreg. A fertőzés legtöbbször tünetmentes, de előfordulhat hasfájás, hasmenés és végbéltáji viszketés is.
  • A kutyák szőrével szemben kialakulhat allergia. A tüneteket rendszerint a szőrszál belégzése váltja ki.
  • Bár a problémát nem maga az állat okozza, ide sorolható a kinofóbia, a kutyáktól való kóros félelem (fóbia).
  • Végül megemlítendők a kutyatámadások, melyek során az áldozat súlyos sérüléseket szerezhet, vagy akár meg is halhat. Az állat főként erős harapásával okozhat kárt az emberben, de egy nagy testű kutya – a súlyából adódóan – fel is lökheti az áldozatát. A kutyák megfelelő szocializációjával az indokolatlan támadások esélye minimálisra csökkenthető.

A kutyatartás egészségügyi előnyei

  • Egyre több vizsgálat mutatja ki, hogy a kutya- vagy macskatartók mentális és fizikai állapota jobb, ritkábban látogatják az orvost, mint azok, akik nem tartanak állatot.[60]
  • Egy vizsgálat szerint az új kutyatulajdonosok kisebb egészségügyi problémái jelentősen enyhültek, és ez az állapot fennmaradt a vizsgálat végéig. Az eredményhez valószínűleg az is hozzájárul, hogy a kutyatulajdonosok fizikai aktivitása nagyobb, mint a kutyával nem rendelkezőké.[61]
  • A kutyák megkönnyítik az idegenek közötti kommunikációt.
  • Egy kutya jelenléte szignifikánsan megkönnyíti az autista gyerekek kommunikációját a környezetükkel.[62]
  • A szívbetegségben (például szívinfarktus) átesett emberek túlélési esélyei jelentősen jobbak, ha van kutyájuk.
  • Azokon a munkahelyeken, ahova a munkatársak magukkal vihetik a kutyájukat, az emberek stresszintje alacsonyabb, munkahelyi elégedettsége nagyobb, mint azoké akik ezt nem tehetik meg, egy 75 fős vizsgálat szerint.[63]

A kutyák szerepe az orvostudományi kutatásokban

Pavlov kutyája, Pavlov Múzeum, Rjazany, 2005


A kutyák hosszú időn keresztül – kísérleti alanyokként – alapvető szerepet játszottak az orvostudományi kutatásokban. Így a különböző műtéti eljárások kidolgozásában, a hatóanyagok hatásmechanizmusainak kiderítésében, a csont- és porcszövet regenerációjának tanulmányozásában. Ez utóbbiakban kiemelkedő szerepe volt Krompecher István debreceni egyetemi tanárnak, az MTA rendes tagjának,[64][65][66] aki alapvető kísérleteit kutyákon végezte. Kutyákon végezte a feltételes reflexek mechanizmusát tisztázó híres kísérleteit Pavlov – a közömbös és feltétlen ingerek időbeli összekapcsolásával –, aki ezek alapján kimutatta, hogy az agykéreg működésének alapvető mechanizmusa az időleges kapcsolatok kialakulása és megszűnése.[67] Pavlov egyik kísérleti kutyáját – a kísérleti kutyák emberiség érdekében hozott áldozata emlékének tisztelegve – a Pavlov múzeumban őrzik, emléküket Szentpéterváron szobor is őrzi. Ma már az állatkísérleteket lehetőség szerint sejttenyészeteken, illetve egyéb objektumokon végzett vizsgálatokkal helyettesítik.

A kutyatámadások megelőzése

A kutyatámadások jelentős része a családon belül történik, amikor a családhoz tartozó kutya a gyereket esetleg nehezen mozgó nagyszülőt támadja meg.

A támadásoknak minden egészséges kutya esetében van (a kutya szempontjából) oka. Ha a kutya egészségi állapotára, illetve arra, hogy ne legyen oka támadni a család odafigyel a támadások túlnyomó része megelőzhető.

  • A lehető legfiatalabban el kell kezdeni a kutya szocializációját, vagyis, más kutyákhoz, emberekhez, illetve a család életében előforduló szituációkhoz való szoktatását. Ismert, begyakorlott helyzetben a kutya várhatóan nyugodtabb lesz, mint egy nyugtalanító, ismeretlen szituációban.
  • Lehetőség szerint kisgyereket nem szabad a kutyával felügyelet nélkül hagyni.
  • Ha gyerek/idegen játszik a kutyával, mindig legyen jelen a gazda, hogy a játék eldurvulását megelőzhesse.
  • A kutyának mindig legyen egy csendes sarok, ahova félrevonulhat.
  • Minden családi program, vendégség esetén biztosítani kell, hogy a kutya félrevonulhasson, ha a zaj, vagy egyéb dolog zavarja.
  • Közösségi közlekedés igénybevétele esetén a törvény előírja a szájkosár használatát, azonban így is érdemes a lehetőségekhez képest nyugodt helyet keresni, a járművön.

Ha kutyással találkozunk

  • Mindig tartsuk meg a három lépés távolságot (Akkor is, ha az embert ismerjük, a kutyát azonban nem), innen tisztázzuk, hogy közelebb szabad-e menni, szabad-e kezet fogni, milyen üdvözlési rítust szabad használni, mivel a legtöbb kutya védi a gazdáját, és egy érintést könnyen támadásként értékelhet.
  • Ha a kutyán barátságtalan viselkedés jelei tapasztalhatóak, a gazda/felvezető bátorítása ellenére is érdemes a biztonságos távolságot megtartani.

Kutyák az emberek szolgálatában

Az együttélés évezredei alatt az ember és a kutya egyre több feladatban találta meg az együttműködés lehetőségét. Fokozatosan kialakultak azok a feladatkörök, amelyeket a kutyák ügyesen el tudnak látni. Ezek a feladatok a gazdasági társadalmi változásokkal (például a külterjes állattartás visszaszorulásával, a városi élet elterjedésével) folyamatosan változnak. A kutyatartás a szorító gazdasági szükség helyett egyre inkább hobbi, kedvtelés lett. Egyre több kutyafajta esetén figyelhető meg, hogy az eredeti szerepkörében fontos összetett viselkedési minták helyett a tenyésztők előnyben részesítik a divatos megjelenési jegyeket, emiatt egyre több a groteszk megjelenésű vagy viselkedésű kutya.[68]

Vadászkutyák

A kutyák és emberek együttműködése a legrégebben valószínűleg a vadászat során alakulhatott ki. A kutya vadászat során többféleképpen segíthet a vad elejtésében.

Falkavadászat

beagle falka

A falkavadászat[69] általában társadalmi esemény. Alapvetően két fajtája van a gyalogos és lovas falkavadászat. Az, hogy gyalogos, vagy lovasvadászatot tartanak, elsősorban a terepviszonyok határozzák meg. A falkavadászatra többféle fajtát is használnak, egy falka azonban mindig azonos fajtájú kutyákból áll. Az ismertebb falkavadász kutyák a beagle, basset hound, francia kopó. Falkával általában rókára szarvasra, vidrára, vagy vonszalékra vadásznak. A vonszalék mesterséges zsákmány.

A falkavadászat során a zsákmányt a falka (Amerika északi része), vagy a vadász (Amerika déli része, Nagy-Britannia) öli meg.[70]

A vonszalékra a vadászat úgy történik, hogy a húsdarabokkal, vagy ürülékkel töltött zsák nyomát követi a falka a célig, ahol hússal jutalmazzák őket. A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 71/f bekezdése értelmében Magyarországon a falkavadászat nem engedélyezett.

A vizslák

Rövidszőrű magyar vizsla

A vizslák a kutyavilág arisztokratái. Minden jelentős vadásznemzet kitenyésztette a saját vizslafajtáját. A német vizsla, angol szetter, ír szetter, a rövidszőrű magyar vizsla, Drótszőrű magyar vizsla, pointerek, retriverek. Ezek a kutyák a rajongói szerint az összes vadászkutya feladatát képesek egyedül ellátni. A vizslás vadászat során a vadász előre küldi a kutyát, a kutya megkeresi a zsákmányt, majd az egyik első lábát felemelve jelzi annak irányát. A vadász parancsára a vadat megriasztja, majd a lövés után a vadat felkutatja, és a gazdájához viszi.

Vérebek

A lőfegyverek elterjedésével megszaporodtak azok az esetek, hogy a vadász a vadat megsebezte, megölni azonban nem tudta. A sebesült állatok felkutatására a XV. század folyamán kitenyésztették a vérebeket. A vérebek a vadászat után felkutatják a lövés helyétől indulva a sebesült állatot. Ha az zsákmány még él, akkor csaholásával megállítja, amíg a vadász odaér és megöli (állóra csahol). Ha a zsákmány már kimúlt, csaholással odahívja a vadászt (meredtre csahol). Jellegzetes képviselőik az Angol véreb (bloodhund), hannoveri véreb (Hannoverscher Schweisshund), A bajor hegyi véreb (bayrischer Gebirgsschweisshund).

A vérebek különlegessége, hogy nem a friss nyomot, hanem a hideg nyomot (2-24 órásat) kell tudnia követni, mivel a feladatuk a vadászat befejezésével kezdődik.

Juhászkutyák

Fájl:264259807 8e3c9ae7e8 b.jpg
Életkép

Valószínű, hogy a vadászat mellett a nyáj, illetve a pásztor őrzése volt a farkasokkal, és az egyéb ragadozókkal szemben. A római Marcus Terentius a következőt írta a pásztorkutyákról: „...legyenek elég erősek a farkassal való küzdelemre, és eléggé gyorsak ahhoz, hogy követhessék a fenevadat, és elragadják tőle zsákmányát”.

Ahogy az idők folyamán a legelők zsugorodtak, a vetésterületek növekedtek, illetve ritkultak a jószágra veszélyt jelentő ragadozók, egyre fontosabbá váltak a kisebb testű, fürgébb terelőkutyák, hogy megakadályozzák, hogy a nyáj a vetésbe tévedjen. A pásztorkutyák feladatai itt kettéváltak. A nagytestű lomha de erős és rettenthetetlen nyájőrző kutyákra, (kuvasz, komondor) illetve a terelőkutyákra (puli, pumi).[71] A nagytestű kutyák egy részének pedig megváltozott a feladata, és beköltözött a falvakba házőrzőnek, vagy a vetés védelmezőjének.[72]

Szánhúzó kutyák

Balto a szánhúzó kutya és gazdája

A szánhúzó kutyák az eszkimók nélkülözhetetlen társai. Télen húzza a szánkót, nyáron felmálházva cipeli a terhet, hálók vontatásával segíti a halászatot, végszükség esetén élelemként segíti a gazdáját.

Szánhúzásnál általában korlátozzák a tehet összsúlyát a húzó kutyák súlyának másfélszeresére. Ilyen terhelés esetén a fogat átlagosan 10-12 kilométert tud átlagosan megtenni óránként. Ez azonban függ a tehertől, az időjárástól, a kutyák kondíciójától. illetve a terep adottságaitól. A leghosszabb hiteles távolság, amit feljegyeztek 18 óra alatt 100 mérföld.

1925-ben a szánhúzókutyák, és hajtóik helytállása mentette meg az alaszkai Nome város lakóit a diftériajárványtól. Az eset Szérumfutás néven került be a történelemkönyvekbe.

Húsz hajtó és mintegy százötven kutya öt és fél nap alatt teljesítette a Nenana és Nome közötti 1085 kilométeres távot. A szérumfutás résztvevőinek hősiessége a korabeli sajtó és rádió egyik fő témája volt. A médiavisszhang jelentősen hozzájárult a védőoltások elterjesztéséért folytatott kampányhoz.

Napjainkban a szánhúzókutyák versenyeken mérik össze képességeiket.[73]

Segítőkutyák

Vakvezető kutyák

Vakvezető kutya a gazdájával Brazíliában

A vak embert a kutyájával sokszor már távolról észre lehet venni az ember fehér botjáról és a kutya jellegzetes hámjáról, amin vörös kereszt jelzi, hogy a kutya a segíti a gazdáját. A vakvezető kutyák, azon kívül, hogy ellátják egy házi kedvenc feladatait, segítik a gazdájukat a közlekedésben, segítenek kikerülni az útakadályokat gödröket, illetve az egyéb mindennapi életben felmerülő problémákat megoldani.

Már ókori ábrázolások is maradtak fenn vak koldusokról, akiknek kutya volt a segítője. A vakvezető kutyák szervezett képzése a XVIII. század során kezdődött. A vakvezető kutyák képzésének nagy lökést adtak az hogy az első világháborúban megvakult veteránokat, igyekeztek ellátni vakvezető kutyákkal. Az 1940-es évektől kezdődő genetikai és viselkedéstudományi kutatások lehetővé tették, hogy a tanfolyamot elkezdő kutyák több, mint 90%-a sikeres vizsgát tegyen, az addig általános 5% körüli sikeres vizsgaarány helyett.[74]

A vakvezető kutyák általában német juhászok, labrador retrieverek, óriás schnauzerek, újfundlandik, angol szetterek, airedale terrierek, mivel a megfelelő testméreten kívül kényes egyensúlyban kell lennie a kutya szófogadásának és önállóságának, bátornak, agressziómentesnek kell lenniük.

A megfelelő kutyák kiválasztása már az alomban elkezdődik, majd a kölykök nevelése, szocializációja gondosan kiválasztott családoknál történik, a képzésük pedig egy, esetleg két éves korukig tart. A képzés befejezése után a kutya az új gazdájához kerül, akivel közösen vizsgát tesznek. Ezek után speciális törvényi szabályozás vonatkozik rá (például közlekedési eszközökön ingyen szállítható, sok helyre bemehetnek, ahova házi kedvencek nem, mentesülnek az ebadó alól stb.).

Magyarországon vakvezető kutyákat elsősorban a Vakvezető Kutyaképző Iskolában képzik, amely 1977 óta működik.[59][75]

Rohamjelző kutyák

A rohamjelző kutyák a hirtelen rosszullétél járó betegségek – általában epilepszia vagy diabétesz – esetén a rosszullét előrejelzésével, illetve a roham alatt segítség hívásával tudnak segíteni a gazdájuknak.[76] Amennyiben a kutyának sikerül a rosszullétet előre jelezni, a gazda megelőzheti a rohamot, illetve biztonságba helyezheti magát.[77] A kutyával rendelkezők magabiztosabbak, könnyebben teremtenek másokkal kapcsolatot, rohamaik gyakran ritkulnak, és azok erőssége csökken.

A rohamjelző kutyák gazdáinak is meg kell felelnie több feltételnek, például ha a rohamok ritkábban jelentkeznek, mint havonta egyszer, akkor nehéz a kutyában a megfelelő viselkedést kialakítani, a leendő gazda nem lehet allergiás a kutyaszőrre, illetve alkalmasnak kell lennie a kutyával való együttélésre.[78]

Mozgássérült-segítő kutyák

A mozgássérülteket segítő kutyák Magyarországon még kevésbé elterjedtek, mint Európa többi országában, vagy az Egyesült Államokban. A mozgássérült-segítő kutyák a gazda igényeinek megfelelően húzhatják a tolókocsit, felvehetnek tárgyakat a földről, különböző tárgyakat vihetnek a gazdájuknak, ajtót nyithatnak, villanyt kapcsolhatnak stb. Mindemellett nagyon fontos lelki támaszt nyújtanak gazdájuknak.[79]

A kutyák képzése 1,5–2 évig tart, és legfontosabb része a szocializáció, hogy a kutya minden olyan helyzetben, amivel a gazdája mellett találkozhat, barátságosan tudjon viselkedni.[80]

Terápiás kutyák

A terápiás kutyák alkalmazásakor a kutyának az emberre gyakorolt pszichológiai hatásait használják ki. A tapasztalatok szerint a kutya jelenléte, simogatása csökkenti a vérnyomást, a stresszhormonok szintjét, a szorongás enyhül.

Fogyatékkal élő embereknél segít a fájdalmas, unalmas, nehéz feladatok elvégzésében. Az ilyen gyakorlatok nyugodtabb légkörben zajlanak, ha egy kutya is jelen van a foglalkozásokon.[81][82] Azokat a terápiás kutyákat, amelyek egy személyt segítenek, személyi segítő kutyának nevezik.[83]

Hadi kutyák

Egy Waffen SS katona kutyakiképzés közben

Már az ókori ábrázolásokon is megjelentek a kutyák harci körülmények között. A gyarmatasosítások során is jegyeztek fel harcban résztvevő ebekről.

Reguláris körülmények között először a Német Császári Hadsereg használt kutyákat 1884-től.

Harci körülmények között a kutyákat a felderítők, előőrsök jelzőkutyaként használták a váratlan rajtaütések jelzésére használták.

A szanitécek a sebesültek felkutatásában, a hírvivők az üzenetek, apróbb csomagok (például lőszer) szállítására használták, bár ezen szerepükről az utókor kevésbé emlékszik meg, mint a galambokéról.

1924-ben a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elrendelte kutyás alakulatok felállítását, hírvivő, őr, illetve aknakereső feladatokra.

A jelentések szerint a kutyás egységek a második világháború során:

  • 300 harckocsit semmisítettek meg
  • 200 000 jelentést továbbítottak
  • 680 000 sebesültet kutattak fel
  • 15 000 négyzetkilométer aknamentesítésében vettek részt, amely során olyan aknákat is megtaláltak, amit más módszerrel nem tudtak felderíteni.

A szovjet hadvezetés olyan hatékonyan használta a kutyákat, hogy a német hadvezetés külön parancsot adott ki a harckocsi-elhárító kutyák elleni védekezésről.

Ma már minden hadsereg rendelkezik kutyás egységekkel a különböző speciális feladatok ellátására.[84]

A kutya szállítása

Az emberek világában a kutya sem tud mindig a számára természetes módon, gyalog közlekedni, hanem a gazdájával együtt képesnek kell lennie a személyautóban, illetve tömegközlekedési eszközökön való utazásra.

Szállítás előtt a kutyát nem célszerű etetni, itatni, inkább az útra vigyünk magunkkal itatótálkát, és pár falat ennivalót. Ha van rá lehetőség, legalább két óránként sétáltassuk meg, hogy pihenhessen, illetve a szükségleteit elvégezhesse.

Személyautóban soha ne hagyjuk a kutyát felügyelet nélkül, meleg időben percek alatt hőgutát kaphat.[85]

Belföldön

A 2012. évi II. törvény 147. bekezdése és 271/2009. (XII. 1.) Korm. rendelet 20. bekezdése szerint tömegközlekedési eszközön kutya zárt csomagolásban (szállítóboksz) vagy pórázzal és szájkosárban szállítható, azonban az egyes társaságok egyéb szabályokat is előírhatnak[86]

BKV

A BKV járatain kézipoggyász méretét meg nem haladó szállítóeszközben a kutya díjmentesen szállítható, amennyiben az biztosítja, hogy az állat ne tudjon kiszabadulni, vagy a járművet és az utasokat beszennyezni. Egyéb esetben szájkosárral, pórázon szállítható. Kérésre az érvényes oltási könyvet fel kell mutatni. Ebben az esetben a kutyának teljes árú menetjegyet, vagy „EB” jelölésű bérletet kell venni. A vakvezető, szolgálati és segítőkutyák utazása díjmentes.[87]

MÁV

A Magyar Államvasutak járatain másodosztályú kocsikban szállítható élőállat menetjegy ellenében, pórázzal és szájkosárral, az érvényes veszettség elleni oltást igazoló oltási könyvvel. Egy utas legfeljebb két kutyát szállíthat. Fülkés kocsi esetén kizárólag a már bent tartózkodók egyöntetű egyetértése esetén vihető be 20 kilogrammnál kisebb testtömegű kutya, míg ettől nehezebb kutya kizárólag a fülkék közötti folyosón utazhat. A szabályozás nem vonatkozik a vakvezető kutyákra.[88]

Gyermekvasút (Úttörővasút)

A Gyermekvasúton kutya szájkosárral, pórázon a megfelelő díj ellenében szállítható.[89]

Királyréti Erdei Vasút

Egy személy legfeljebb két kutyát szállíthat szájkosárral, pórázon, kedvezményes menetjegy ellenében.[90]

Lillafüredi Állami Erdei Vasút

Kutya szájkosárral, pórázon viteldíj ellenében szállítható, vakvezető kutya szállítása ingyenes.[91]

Külföldre

Kutyák külföldre utaztatásakor tájékozódni kell a célország hatóságainál az előírásokról. Az Európai Unión belül (Nagy Britannia kivételével) elegendő az egyedi azonosításra alkalmas tetoválás vagy microchip, valamint az állatútlevél kiváltása.

Más országok előírhatnak bizonyos vérvizsgálatokat, illetve a fogadó országban karanténidőszakot írhatnak elő.[92]

Harmadik országból az Európai unióba

A harmadik országból behozni kívánt állatot egyedi azonosítóval (microchip) kel ellátni. A tetoválás 2011. július 3. óta nem elfogadható.

Az állat egészségi állapotát hatósági állatorvos által kiállított bizonyítvánnyal (állatútlevél) kell bizonyítani. Az állatútlevél az állat tulajdonjogának, vagy fajtisztaságának bizonyítására nem alkalmas.[93]

Törvényi szabályozás Magyarországon

Magyarországon az állatok védelmét az 1998. évi XXVIII. törvény szabályozza. Ez tiltja az állatok kínzását, valamint előírja a velük szemben a jó gazda gondosságának tanúsítását is. A kizárólag a kutyákra vonatkozó rész szerint az ebet az állatvédelmi hatóság egyedileg veszélyesnek minősítheti, ha az fizikai sérülést okozott vagy fizikai vagy pszichikai állapota alapján feltételezhető, hogy az embernek fizikai sérülést okozhat. A veszélyesnek nyilvánított eb szaporítása, versenyeztetése, őrző-védő feladatokra való tartása, képzése és alkalmazása, az országba való behozatala, az országból történő kivitele tilos.[94]

Az állatvédelmi hatóság elrendeli az eb életének kioltását ha az halálos kimenetelű sérülést okoz embernek és szakértő megállapítja, hogy az eb viselkedése egyértelműen a sérülés okozására irányult. Elrendelheti még akkor is, amennyiben az súlyos vagy maradandó sérülést okoz embernek, tartója 14 napon belül nem válik ismertté, viselkedésproblémáinak megfelelő kezelése nem biztosított, és szakértő megállapítja, hogy viselkedése egyértelműen a sérülés okozására irányult. Az állatvédelmi hatóság az eb azonnali elkobzását, elszállítását és megfelelő helyen való tartását, valamint chippel való megjelölését rendelheti el, ha az súlyos vagy maradandó kimenetelű sérülést okoz embernek, illetve rendeli el, amennyiben az halálos kimenetelű sérülést okoz embernek, vagy amennyiben az ebtartó veszélyes eb tartási engedélyét visszavonják.[94]

Az illetékes önkormányzat az illetékességi területének földrajzilag körülhatárolható részén megtilthatja, vagy korlátozhatja egyes állatfajok tartását[95] a 17/1998. (V. 13.) AB határozat alapján.

2013. január 1-je után a 41/2010. (II. 26.) Korm.rendelet szerint minden 4 hónaposnál idősebb kutyát kötelező transzponderrel (chippel) megjelölni és a megfelelő adatbázisban az állat és a gazda adatait rögzíteni.[96]

Szabálysértések

Részlet a 2012. évi II. törvényből

147. Veszélyeztetés kutyával
193. § (1) Aki a felügyelete alatt álló kutyát
a) a település belterületén felügyelet nélkül bocsátja közterületre, vagy kóborolni hagyja,
b) természeti és védett természeti területen, vagy vadászterületen - a vadászkutya kivételével - póráz nélkül elengedi, vagy kóborolni hagyja,
c) szájkosár és póráz nélkül közforgalmú közlekedési eszközön - vakvezető, illetve mozgáskorlátozottakat segítő kutya kivételével - szállítja,
d) élelmiszer-elárusító üzletbe, közfürdő területére vagy játszótérre - vakvezető, illetve mozgáskorlátozottakat segítő kutya kivételével - beenged, illetőleg bevisz, szabálysértést követ el. (2) Aki harapós kutyáját nem zárt helyen tartja, vagy nem helyez el a ház (lakás) bejáratán a harapós kutyára utaló megfelelő figyelmeztető táblát, szabálysértést követ el.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a közterület-felügyelő, természeti és védett természeti területen a természetvédelmi őr, helyi jelentőségű védett természeti területen az önkormányzati természetvédelmi őr is szabhat ki helyszíni bírságot. [97]

A vadászati törvény

A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 30. szakaszának (3) bekezdése a vadászatra jogosult személyeknek megengedi a vadállomány védelmében, a fertőzések továbbterjedésének megakadályozására, a gazdájától elkóborolt (az egyéb törvények értelmében oltott) kutyák és macskák kilövését, de ez nem vonatkozik a felismerhető jellel ellátott, rendeltetésüknek megfelelően alkalmazott vadászkutyára, valamint a vakvezető kutyára (lásd a fenti szakasz (4) bekezdését)[98].

Ebrendészeti hozzájárulás

Kóbor kutyák Romániában

A törvény szerint az önkormányzatok a kutyák után ebrendészeti hozzájárulást (közkeletű néven ebadót) szedhetnek, amelynek maximális összege 6000 forint, veszélyes kutya esetén 20 000 Ft évente[99]. A kutyatartók adatait háromévente összeírják és nyilvántartják.[100] Az ebadót az állat oltási könyvbe bejegyzett tulajdonosa a tárgyév első napján köteles megfizetni.[101] A törvény előírja, hogy a beszedett ebrendészeti hozzájárulás összegét az önkormányzat köteles állat-egészségügyi, állatjóléti célokra fordítani.[102][103]

Az ebadó alól mentesülnek:

  • az ivartalanított,
  • a chipezett és regisztrált,
  • az őshonos magyar fajtaként törzskönyvezett, magas genetikai értéket képviselő állatok,
  • a törvényben felsorolt segítő és munkakutyák, és
  • a menhelyről vagy állatvédelmi szervezettől örökbefogadott kutyák után.

Az ivartalanított, illetve a chipezett kutyák adómentességet élveznek, előbbivel a felelőtlen szaporítás megakadályozása a cél,[104] utóbbival a kutyák beazonosíthatóvá válása.[105] Így a kutya elvesztés esetén visszajuttatható a gazdához, ha pedig utcára teszi a kutyát, vagy az állat megtámad valakit, könnyen megtalálják a felelőst.[106] A rendeletalkotók reményei szerint ez hosszú távon hozzájárulhat a kutyatartási kultúra javulásához, mivel az emberekben tudatosul, hogy a kutyatartás pénzbe kerül.[107]

A tapasztalatok szerint az ebadótól való félelem miatt egyre többen próbálják meg a kedvencüket menhelyen elhelyezni, illetve megnőtt a kóbor kutyák száma is.[108] Szita Károly, Kaposvár polgármestere további terheket róna a kutyatartókra.[109] Debrecen önkormányzata szerint a beszedéssel járó kötelezettségek teljesítésére az ebadó összege nem elegendő.[110] Korózs András, a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének elnöke ebben a formában ellenzi az ebadó bevezetését, mivel már az ebadó hírére is sok gazda igyekszik megszabadulni kutyájától.[109]

Veszélyes eb tartásával kapcsolatos kötelezettség megszegése

Amerikai pitbull terrier

A veszélyes eb tartásával kapcsolatos kötelezettség megszegése a közbiztonság elleni bűncselekmények csoportjába tartozó bűncselekmény, mely a jogszabályok által közbiztonságot fenyegető jellege miatt veszélyesnek minősített ebekre vonatkozó előírások megszegőit rendeli büntetni.

Kóbor kutyák

Azokat a kutyákat, amelyek a gazdájuk (felügyelőjük), nyakörv, vagy egyéb azonosító nélkül tartózkodnak közterületen, sok országban kóbor kutyának tekintik, míg máshol bátorítják a kutyákat, hogy elkóborolva, gondoskodjanak saját élelmezésük egy részéről[111], Moszkvában például teljesen természetes a kóbor kutyákról való gondoskodás, egy barbár módon megölt Malcsik (Oroszul: Мальчик) nevű kutyának emlékművet is állítottak „könyörület” címen[112]

A felügyelet nélkül a közterületen kóborló kivert, vagy eltévedt kutyák közegészségügyi, illetve közbiztonsági kockázatot jelentenek, hiszen nem kapják meg a védőoltásokat, féregtelenítést, valamint éhesen rátámadhatnak a járókelőkre is.[113][114][115]

A gazdájuktól elkóborolt (esetleg a gazdája által kivert kutya) túlélési esélyei meglehetősen rosszak,

A kóbor kutyák egy része képes kihasználni az ember teremtette városi környezet előnyeit. Etológusok megfigyelése szerint a Moszkvai metróban lakó hozzávetőleg 500 kutya közül körülbelül 20 megtanulta a metróhálózat használatát[116] rendszeresen utazó kóbor kutyák az elhagyott külvárosokban töltik az éjszakát, majd metróval beutaznak a belvárosba, ahol több élelmet találnak, sőt, még a kistestű kutyák koldulnak is, és az alamizsnát megosztják társaikkal.[117] A metróban utazó kutyák rajongói saját honlapot üzemeltetnek[118] A világ egyik legismertebb kutyája, a Szputnyik–2 utasa Lajka is Moszkva utcáin kóborolva kezdte a pályafutását.[118]

A kóbor kutyák számának csökkentése

Egy adott területen a kóbor kutyák számát a terület jellegzetességei határozzák meg (élelemforrások, búvóhelyek). A területen a kutyák számát a terület rendezésével, az élelemforrások (a kutyák etetése, szemétkupac, bármi ehető) visszafogásával lehet csökkenteni. Az egyes egyedek befogásával vagy elpusztításával csak időleges eredményeket lehet elérni[111], azonban egyes helyeken a kóborló állatok akkora problémát okoznak, hogy kilövési engedélyt adnak ki rájuk[119]

Az állatvédők szerint a kóbor kutyák számának csökkentése az állatok azonosíthatóságának (Chipelés, tetoválás) előírásával, ivartalanítással, valamint felvilágosító kampányokkal érhető el. Az egyedi azonosíthatóság segíti a kötelező egészségügyi beavatkozások (veszettség elleni oltás esetleg féreghajtás) ellenőrzését, illetve az eltévedt ebet segít visszajuttatni a gazdájához.

A kutya az emberi kultúrában

Kutyát ábrázoló mozaik Pompejiből
II. Károly angol király spanieljével
Egy társadalom civilizációja lemérhető abból, ahogyan az állataival bánik.
– Mahatma Gandi

A kutyák, mint az első háziasított állatok gyakori totem és kabalaállatok. Általában a hűség és az éberség megtestesítői. A kínai mitológiában engedelmesség és odaadás jelképei is. Egyes kultúrák tűzoltó képességet tulajdonít nekik. A szuka a mindig párzásra kész hetéra jelképe. A különböző kultúrában megszámlálhatatlan jelkép lehet a kutya.[120]

A kutyák ősidők óta az emberrel élnek, rengeteg régi ábrázolás maradt fenn, amelyek kutyát, vagy feltételezhetően kutyát ábrázolnak. A házi kedvencként tartott kutyák az 1950-es, 1960-as évekig a család lakóhelyétől elkülönülten kutyaházban, az udvaron éltek. Házőrzőként, házi kedvencként, illetve sétapartnerként egyaránt szolgálták a családjukat.

A kutya genetikai állományát tekintve nagyon közel áll a farkashoz, azonban a szigorú szelekciós tenyésztésnek köszönhetően olyan mértékben képes beilleszkedni az emberi családba (például felismeri a gazda kommunikációs szándékát, képes követni a tekintetét, megtalálja az ujjal mutatott tárgyat akkor is, ha nincs egyszerre a látóterében a kéz és a mutatott tárgy), hogy sokan családtagnak tekintik, és nem házi kedvencnek.[121]

A városi élet elterjedésével a kutyák beköltöztek a lakásokba, így a kutyák és gazdáik élete egyre szorosabban összefonódott. A városi környezetben a kutyákat az ösztöneik már nem tudják korrekt módon eligazítani, ezért váltak fontossá a kutyaiskolák, ahol a házi kedvencek megtanulhatják a városi élet alapszabályait.

Kutyás sportok

Sok gazda versenyezteti a kutyáját valamilyen sportban,[122] ide értve a kutya szépségversenyeket, dog dancing, agility,[123][124] kutyás futás (canicross) stb.[125].

Dogdancing

A dogdancing szó szerinti tükörfordítása a kutyatánc. A versenyt egy emberből és egy kutyából álló csapatok vívják. A versenyszabályzat hangsúlyozottan megengedi fogyatékkal élő emberek indulását. A versenyszám egy táncprodukció, amelyet az ember és a kutya együtt mutat be, és a zsűri pontokkal jutalmaz. A produkciónak elsősorban a kutya képességeinek bemutatása kell, hogy a célja legyen[126].

Agility

A kutya és gazdája vezetésével megy végig egy a lovas díjugratás által ihletett akadálypályán[127].

szánhúzás

A szánhúzás az északi népek szánhúzókutyáinak munkáját imitálja versenykörülmények között. A szánhúzáshoz egy szán, vagy edzőkocsi, illetve a fogatoláshoz szükséges eszközök szükségesek. A szánhúzás igazi csapatjáték, hiszen a gazdának legalább két kutyát kell irányítania.[128]

Agárverseny

Az agárversenyek gyorsasági futóversenyek, amely során a kutyák elött drótkötélen cikcakkos pályán vontatott műnyúl biztosítja a vadászat élményét. A versenyek különböző szabályok szerit folyhatnak[129] [130]

Flyball

Egy golden retriever flyball verseny közben.

A flyball egy kutyás csapatjáték, amit két négy kutyából álló csapat játszik időre, egymás ellen, két párhuzamosan kialakított 15-16 méter hosszú akadálypályán. A kutyáknak egymás után kell leküzdeni a 4 ugróakadályt, majd megszerezni a labdát, majd visszavinni az akadályokon keresztül a kiindulópontra. A következő kutya akkor indulhat, amikor az előző átlépte a start/cél vonalat.[131]

A kutya mint élelemforrás

Ételként felszolgált kutyahús Hanoiban, Vietnamban

Kelet-Ázsia némely részén, így Kínában, Koreában és Vietnamban a kutya fogyasztásának hagyománya az ókorig nyúlik vissza.[132][133] Ázsiában a becslések szerint évente 13–16 millió kutyát esznek meg.[134] A BBC jelentése szerint 1999-ben Dél-Koreában több mint 6000 étterem szolgált fel kutyából készült ételeket.[135] Koreában, a húsáért tartott állatfajta, a nurongi (누렁이) különbözik azoktól, amelyeket házi kedvencként otthon tartanak.[136] A legnépszerűbb kutyahúsból készített koreai étel a poszinthang, egy fűszeres pörkölt, amelyet a testhőmérséklet kiegyenlítésére fogyasztanak a nyári időszakban. Az ételek csupán a koreai népesség egy részében népszerűek, és nem fogyasztják olyan széles körben őket, mint a csirkét, a disznót és a marhát.[137]

Bizonyos területeken, mint Polinéziában vagy a Kolumbusz előtti Mexikóban szintén fogyasztottak kutyahúst a történelem során. Az nyugati, dél-ázsiai, afrikai és közel-keleti kultúrákban a kutyák elfogyasztása tabunak számít. Bizonyos helyeken azonban, mint például Lengyelország vidéki részein, úgy tartják, hogy a kutyahúsnak gyógyászati tulajdonságai vannak.[138] Egy kínai kutyahús-kereskedővel készített CNN-riport szerint az éttermekbe eladott kutyákat különleges farmokon nevelik, de mindig van esélye, hogy az ételnek eladott eb valakinek az elveszett háziállata, bár a kedvtelésből tartott fajták nem számítanak ehetőnek.[139]

A kutya mint prémes állat

kutya gereznák

Több országban használják a kutya prémjét öltözködésre, illetve a ruházat díszítésére. Az Európai Unióban nincs hagyománya a kutyák és macskák prémtermelés céljából történő tenyésztésének. Több tagállam tiltja a kutya illetve a macska prémes állatként való tartását, illetve kutya- és macskaprém behozatalát az Unió területére. Ugyanakkor például Kínában külön fajtákat tenyésztettek ki a prémtermelés céljából. A kutya illetve macskaprémet gyakran műszőrmeként, vagy egyéb állatok prémjeként próbálják az EU területére behozni. [140]

A mitológiában

A kutyák a mítoszok elengedhetetlen szereplői, intelligenciájuk és az emberi társadalomban betöltött fontos szerepük miatt.[141] A mitológiában a kutya általában mint kedvenc, vagy mint őrkutya szerepel.[142].

Egyiptomi mitológia

Az egyiptomi mitológiában Anubisz (görögös névalak; eredeti egyiptomi neve Anpu, Inpu vagy Inepu), az ókori egyiptomi hitvilágban az alvilág és a holtak oltalmazója, később a holttestek bebalzsamozóinak istene is. Ozirisz kultuszának elterjedése előtt Anubisz vezette a halottakat az alvilágba. Az ábrázolásokon fekvő sakál vagy vadkutya, illetve sakál- vagy kutyafejű ember alakjában jelenítették meg.

Görög mitológia

Kerberosz egyik 4. századi ábrázolása egy keresztény katakombában

Kerberosz az óriás Tüphón és a félig nő, félig kígyó Ekhidna gyermeke. Neve görögül azt jelenti, hogy a mélység démona. Kerberosz háromfejű kutyaként látta meg a napvilágot, és apjától óriási méreteket örökölt. A hatalmas teremtményt az istenek közül Hadésznek sikerült megszelídítenie, és így birodalmának őrzőjévé tennie. Kerberosz bárkit beengedett az Alvilág kapuján, azonban onnan ki senkit nem eresztett (pár földi halandónak mégis sikerült túljárnia Kerberosz eszén).[143]

Orthosz, Orthrosz (görögül: Ὀρθος, Ὀρθρος) a görög mitológiában Gérüón kétfejű kutyája, Tüphón és Ekhidna szülötte, Kerberosz, Hüdra, Khimaira, Szphinx, a nemeai oroszlán és még sok más szörny testvére. Egyes változatok szerint Orthosz anyjával, Ekhidnával nemzette a Phixet (Szphinx). Néha Orthosznak a két kutyafejen kívül még hét kígyófejet is tulajdonítanak. Pollux szerint Ibériában, ahol Orthosz neve Gargéttisz (vagy Tartésszisz), templomot emeltek a kutyaszörnynek. Orthosz nevének etimológiai variációi Kerberosz egyszerű jelzőjétől („korai”, „reggel”, „mindig strázsáló”) az Indra-mítoszban szereplő Vritra démonig terjednek. Orthosz pusztulását (a Gérüón marháit elhajtó Héraklész kezétől) számos vázakép megörökítette. [144]

Lailapsz (ógörögül: Λαῖλαψ) különleges tulajdonsággal rendelkező vadászeb, amely minden zsákmányát utolérte. Több gazdája volt, végül Amphitrüón, a teumésszai rókára uszította. A róka hasonló tulajdonságokkal rendelkezett: nem volt olyan eb amely utolérte volna. Ebből kifolyólag az űldözés sosem ért volna véget, ezért az istenek a kutyát is és a rókát is kővé változtatták.[3] Később Lailapszot, a Nagy Kutya képében Zeusz elhelyezte az égre.[145]

Argosz Odüsszeusz kutyája, a görög mitológia alakja. Az Odüsszeia szerint húsz évig várt türelmesen a gazdájára. Öregen, rühesen, a szemétdombon fekve elsőként ismerte fel a hazatérő Odüsszeuszt, majd rövidesen kimúlt.[146]

Kelta mitológia

A legtöbb kelta mítoszban a kutyák a halottak és alvilági istenek kísérői. Annwn[147] a túlvilág urának a kísérői, ők kísérik át a lelkeket a túlvilágra és őrzik őket.[148][149]

Azték mitológia

Xólotl a Telleriano-Remensis kódexben.

Az azték mitológiában Solotl (elterjedt spanyol névírással Xólotl, a Kutyaisten) a villámlás és a halál istene, valamint a holtak kalauza a Mictlanon, az azték túlvilágon. Quetzalcoatl ikertestvére, a Vénusz megszemélyesítője és a nyugat ura. Ő őrzi a napot, amikor éjszaka áthalad az alvilágon. Csontvázként, kutyafejű emberként, vagy fordított lábfejű szörnyként ábrázolták.[150][151]

Művészetek

Irodalom

Filmművészet

Festészet

Franz Marc: Kutya a hóban

Szobrászat

A barna kutya emlékműve
  • A kutya emlékműve Szentpéterváron
  • „Könyörület” egy Malcsik (Oroszul: Мальчик) nevű kutyának állított emlékmű (Moszkva) [112]
  • Figyelő kutya szobra (Budapest (VII. kerület), Izabella u)[152]
  • Kutya szobor (Budapest (IV. kerület), Vécsey Károly u. 120.)[153]
  • Kutyás lány szobor (Budapest (V. kerület), Vigadó tér) [154]
  • A barna kutya szobra Londonban, amely egy élve felboncolt barna kutyának állít emléket.

Híres kutyák

  • Hacsikó, egy híressé vált japán kutya. A története az alattvalói hűség kötelességét volt hivatva ébren tartani a militarizmus felé haladó társadalomban.
  • Lajka, első kutya a világűrben, keverék.
  • Mancs, német juhász mentőkutya.
  • Chappy, Mancs kollégája, welsh terrier mentőkutya.
  • Kántor, magyar rendőrkutya, német juhász; életéről Szamos Rudolf könyveket írt, amiből filmsorozat is készült. A maga 279 felgöngyölített bűnesetével máig a magyar bűnüldözés legeredményesebb négylábú nyomozójának számít. Bevetés közben pusztult el, kitömött testét a Bűnügyi Múzeumban őrzik. Felvezetője, Tóth Tibor 2011 elején hunyt el.[155][156][157]
  • Rin Tin Tin, becenevén Rinty; német juhász. Németországban született, az első világháborúban, Franciaországban magához vette egy amerikai katona, majd Hollywoodban a filmtörténelem leghíresebb német juhászává vált.
  • Barney, George W. Bush, az Amerikai Egyesült Államok 43. elnökének kutyája, skót terrier.
  • Bukfenc és Jeromos, Csányi Vilmos etológus két kutyája és több könyvének ihletői, főhősei.
  • Greyfriars Bobby, minden idők leghűségesebb kutyája, skye terrier.[158]
  • Smoky, a háborús hős yorkshire terrier.[159]

Képek kutyákról

Jegyzetek

  1. Csau-Csau (magyar nyelven)
  2. Kutyatár (magyar nyelven)
  3. Tótfalusi István. Magyar Etimológiai Nagyszótár 2002. Arcanum DVD Könyvtár 2.. ISBN 9639374121 
  4. Vilá és mts. (1997). „Multiple and ancient origins of the domestic dog” (angol nyelven). Science 276, 1687-1689. o.  
  5. Kutyatár (magyar nyelven)
  6. Múlt-kor (magyar nyelven)
  7. Csányi Vilmos: Bukfenc és Jeromos (magyar nyelven)
  8. http://cicak-macskak.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=1028519
  9. Nagy Noémi: A kutya ősének háziasítása, 2009. szeptember 22.
  10. Kutyakalauz. Gondolat. ISBN 963 281 765 6 (1987) 
  11. Napjaink kutyái (magyar nyelven)
  12. Reiter László: Munkakutyák 1, 2012. február 22. (Hozzáférés: 2012. március 4.)
  13. David, Taylor. Én és a kutyám, ford. Garai Attila, 5. kiadás, Dorling Kindersley Könyv, 18-19. o.. ISSN 0866 1065 (2007) 
  14. Jakob Johann von Uexküll észt biológus (angol nyelven)
  15. Understanding a Dog's Sense of Smell. Dummies.com. (Hozzáférés: 2008. október 22.)
  16. The Dog's Sense of (PDF). Alabama and Auburn Universities. (Hozzáférés: 2008. október 22.)
  17. David, Taylor. Én és a kutyám, ford. Garai Attila, 5. kiadás, Dorling Kindersley Könyv, 27. o.. ISSN 0866 1065 (2007) 
  18. David, Taylor. Én és a kutyám, ford. Garai Attila, 5. kiadás, Dorling Kindersley Könyv, 24. o.. ISSN 0866 1065 (2007) 
  19. David, Taylor. Én és a kutyám, ford. Garai Attila, 5. kiadás, Dorling Kindersley Könyv, 25. o.. ISSN 0866 1065 (2007) 
  20. Elert, Glenn; Timothy Condon: Frequency Range of Dog Hearing. The Physics Factbook, 2003. (Hozzáférés: 2008. október 22.)
  21. How well do dogs and other animals hear. (Hozzáférés: 2010. március 21.)
  22. David, Taylor. Én és a kutyám, ford. Garai Attila, 5. kiadás, Dorling Kindersley Könyv, 26. o.. ISSN 0866 1065 (2007) 
  23. Kutyatartás (magyar nyelven)
  24. Kerberos (magyar nyelven)
  25. Tüzelés (magyar nyelven)
  26. A kutya vemhességéről (magyar nyelven)
  27. A budafoki állatgyógyászati központ: A kutyák elléséről (magyar nyelven)
  28. A kutyatenyésztésről (magyar nyelven)
  29. Az ivartalanításról (magyar nyelven)
  30. David, Taylor. Én és a kutyám, ford. Garai Attila, 5. kiadás, Dorling Kindersley Könyv, 229. o.. ISSN 0866 1065 (2007) 
  31. Egészséges kutya (magyar nyelven)
  32. Parvovírusos bélgyulladás és szopornyica (magyar nyelven)
  33. Kullancs: egysejtű parazita (angol nyelven)
  34. Parvo (angol nyelven)
  35. Szopornyica (angol nyelven)
  36. Coronavírusos bélgyulladás (magyar nyelven)
  37. Fertőző kutyák (magyar nyelven)
  38. bluecross.hu Kennelköhögés (magyar nyelven)
  39. Kutyaiskola házirend (magyar nyelven)
  40. Kutyák fertőző betegségei (magyar nyelven)
  41. Toxocariasis (magyar nyelven)
  42. petéi Dipylidum caninum (angol nyelven)
  43. Toxins that Affect Dogs - Veterinary Information (angol nyelven). Vetinfo.com. (Hozzáférés: 2010. szeptember 28.) „Állatorvosi tájékoztató oldal”
  44. Death by Chocolate? in Veterinary Technician, March 2001 (PDF file), Onion and garlic poisoning in dogs, Petalia.com.au, The danger of macademia nuts, Petalia.com.au, Grape and raisin poisonings in Dogs, Raw Meat Diets Spark Concern, Journal of American Veterinary Medical Association NZ Healthy Food Guide, Jan 2007, Sugarless Food Bad for Dogs, Feeding Dogs Bones - Is it safe?
  45. http://www.tankonyvtar.hu/konyvek/kutyatar/kutyatar-balesetek
  46. Kutyák csípőízületi diszpláziája (veleszületett csípőficama)' (magyar nyelven)
  47. A kutyák idegrendszeri betegségei (magyar nyelven)
  48. Nyúlszáj és farkastorok kutyáknál (magyar nyelven)
  49. Csányi idézet (magyar nyelven)
  50. Állatvilág (magyar nyelven)
  51. Kutyástörténetek (magyar nyelven)
  52. Gazda segítségét kéri (magyar nyelven)
  53. Kutya és ember kapcsolata (magyar nyelven)
  54. Beszélni tanítás (magyar nyelven)
  55. Kutyák kommunikációja (magyar nyelven)
  56. origo.hu: Soha nem látott húzás egy kutyafélétől (magyar nyelven), 2012. március 1. (Hozzáférés: 2012. március 4.)
  57. a b Miklósi Ádám: A kutya viselkedése, evolúciója és kogníciója
  58. A kutya mint az emberi kötődési viselkedés modellje?
  59. a b Kutyaképző (magyar nyelven)
  60. Headey B. (1999). „"Health benefits and health cost savings due to pets: preliminary estimates from an Australian national survey."” (angol nyelven). Social Indicators Research 47, 233–243. o.  
  61. Serpell J (1991. December). „Beneficial effects of pet ownership on some aspects of human health and behaviour”. Journal of the Royal Society of Medicine 84 (12), 717–20. o. PMID 1774745.  
  62. Prof. Guy Quénnec és Gerard Gilbert. Trükkök és ötletek gazdik számára. ISBN 963 368383 1 
  63. index.hu: A kutyák csökkentik a munkahelyi stresszt (magyar nyelven), 2012. április 2.
  64. Krompecher István. Die Knochenbildung. (német nyelven). Jena, Fischer (1937) 
  65. Krompecher István. Kísérleti ízületképzés. (magyar nyelven). Kolozsvár, 1943. 
  66. Krompecher István. Die Grundlagen der Eierschalentherapie. (német nyelven). Jena, Fischer (1958) 
  67. Went István. Élettan (magyar nyelven). Medicina Kiadó (Budapest 1962), 525-527. o. 
  68. Cite web-hiba: az url paramétert mindenképpen meg kell adni!Reiter László: (magyar nyelven)
  69. Falkavadászat (magyar nyelven)
  70. Falka (magyar nyelven)
  71. Juhászkutyák (magyar nyelven)
  72. Feladatváltozás (magyar nyelven)
  73. Szánhúzókutyák (magyar nyelven)
  74. Kutyatár hatodik fejezet (magyar nyelven)
  75. Vakvezető (magyar nyelven)
  76. Diabétesz és epilepsziás rohamjelzők (magyar nyelven)
  77. Epilepsziás rohamjelzők (magyar nyelven)
  78. Rohamjelzők (magyar nyelven)
  79. Mozgássérült segítők (magyar nyelven)
  80. Mozgássérült-segítő kutyák (magyar nyelven)
  81. Terápiás kutyák (magyar nyelven)
  82. Segítőkutya (magyar nyelven)
  83. Személyi segítő kutyák (magyar nyelven)
  84. Kutyatár (magyar nyelven)
  85. Utazás kutyával (magyar nyelven)
  86. 271/2009. (XII. 1.) Korm. rendelet (magyar nyelven)
  87. Szállítás a BKV járatain (magyar nyelven)
  88. Szállítás vasúton (magyar nyelven)
  89. Szállítás a Gyermekvasúton (magyar nyelven)
  90. Szállítás a Királyréti Erdei Vasúton (magyar nyelven)
  91. A Lillafüredi Állami Erdei Vasút (magyar nyelven)
  92. Állatútlevél (magyar nyelven)
  93. 147/2004. (X. 1.) FVM rendelet (magyar nyelven)
  94. a b 1998. évi XXVIII. törvény 1998. évi XXVIII. törvény (magyar nyelven)
  95. Segédlet jegyzőkek (magyar nyelven)
  96. Januártól kötelező lesz a kutyák egyedi megjelölése (magyar nyelven), 2012. augusztus 3.
  97. Veszélyeztetés kutyával (2012. évi II. törvény) (magyar nyelven). net.jogtar.hu
  98. 1996. évi LV. törvény (magyar nyelven)
  99. Ebrendészeti hozzájárulás (magyar nyelven)
  100. Kutyatartók összeírása (magyar nyelven)
  101. Ebadó esedékessége (magyar nyelven)
  102. Befolyt ebadó felhasználása (magyar nyelven)
  103. Ebadó hatálybalépése (magyar nyelven)
  104. Sajtóvélemény az ebadó hatásáról (magyar nyelven)
  105. Beazonosítás chippel (magyar nyelven)
  106. A kutyák mikrochipes azonosításáról (magyar nyelven)
  107. 'Délmagyarország az ebadóról (magyar nyelven)
  108. Több lenne a kóbor kutya? (magyar nyelven)
  109. a b Kaposvári Önkormányzat rendelete (magyar nyelven)
  110. Nem lesz ebadó Debrecenben (magyar nyelven)
  111. a b Kóbor kutyák felügyeleteMi a kóbor kutya
  112. a b Kutya a metróban?
  113. Hajsza: falkában támadtak a kóbor kutyák egy fiatal nőre (magyar nyelven)
  114. Újra gyilkoltak a kóbor kutyák, de felelős most sincs (magyar nyelven)
  115. FT Magazine: Moscow’s stray dogs (angol nyelven)
  116. Péli Péter: Kóborló ingázók (magyar nyelven), 2010. április 12.
  117. brandybuck: Tudatosan metrózó kóbor kutyák Moszkvában
  118. a b kutyák a metróban (orosz nyelven)
  119. index.hu: Kilövési engedélyt adtak a kóbor kutyákra Egerben (magyar nyelven)
  120. balassikiado.hu: Szimbólumtár (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2012. március 4.)
  121. A kutyák ezt is megértik (magyar nyelven)
  122. A Beginner's Guide to Dog Shows (angolul). American Kennel Club. (Hozzáférés: 2008. október 30.)
  123. http://viva-agility.gportal.hu/gindex.php?pg=3895424
  124. http://www.agilityveszprem.com/agility.html
  125. http://kutyafajta-kalauz.hu/?p=730
  126. Szabályzat (magyar nyelven)
  127. Mi az az agility? (magyar nyelven), 2009. április 24.
  128. A szánhúzás / kutyafogatozás
  129. [http://www.raba-agar.hu/doc/orszagos_versenyszabalyzat.pdf ORSZÁGOS AGÁRVERSENY- ÉS COURSING SZABÁLYZAT]
  130. [http://www.raba-agar.hu/doc/nemzetkozi_versenyszabalyzat.pdf FCI Regulations for International Sighthound Races and Lure Coursing Events] (angol nyelven)
  131. flyball (magyar nyelven)
  132. Frederick J. Simoons. Eat not this flesh: food avoidances from prehistory to the present (angol nyelven). University of Wisconsin Press 2nd Ed.. 978-0-299-14254-4 (1994) 
  133. A kutya, mint emberi táplálék (angol nyelven) pp. 208–212
  134. Hány kutyát és macskát esznek meg Ázsiában (angol nyelven). Animalpeoplenews.org., 2003 September
  135. South Korea's dog day Dél koreai kutya nap (angol nyelven). BBC News, 1999. 17 August
  136. Pettid, Michael J.. Korean Cuisine: An Illustrated History (angol nyelven). London: Reaktion Books Ltd., 85. o.. ISBN 1-86189-348-5 (2008) 
  137. Pettid, Michael J.. Korean Cuisine: An Illustrated History (angol nyelven). London: Reaktion Books Ltd., 84-85. o.. ISBN 1-86189-348-5 (2008) 
  138. Day, Matthew. „Polish couple accused of making dog meat delicacy”, Telegraph.co.uk, 2009. augusztus 7. (Hozzáférés: 2010. december 21.) (angol nyelvű) 
  139. Inside the cat and dog meat market in China”, CNN, 2010. március 9. (Hozzáférés: 2010. június 24.) (angol nyelvű) 
  140. Az EU tiltja a kutyaprémet (magyar nyelven)
  141. Kelták szent állatai (magyar nyelven)
  142. Josepha Sherman. Storytelling: An Encyclopedia of Mythology and Folklore. Sharpe Reference, 118–121. o. (2008. augusztus 1.). ISBN 9780765680471 
  143. Szabó, György. Mitológiai kislexikon. Budapest: Könyvkuckó Kiadó. ISBN 963-9077-71-2 (1998) 
  144. Mitológiai enciklopédia I–II. Főszerk. Szergej Alekszandrovics Tokarjev. A magyar kiadást szerk. Hoppál Mihály. Budapest: Gondolat. 1988. ISBN 963-282-026-6
  145. Tótfalusi (1998), 145
  146. Ki kicsoda (micsoda) a görög mitológiában? (magyar nyelven)
  147. Annwn (angol nyelven)
  148. Szent állatok (keltáknál) (magyar nyelven)
  149. Szent állatok a kelta mitológiában III. (magyar nyelven)
  150. Coe, Sophie D.. America's first cuisines (angol nyelven). ISBN 0-292-71159-X (1994) 
  151. The Gods and Goddesses of the Aztecs
  152. Szoborlap(Figyelő kutya)
  153. Szoborlap(kutya)
  154. Szoborlap(Kutyás lány)
  155. Tóth Tibor (magyar nyelven)
  156. Csupati (magyar nyelven)
  157. Kántor (magyar nyelven)
  158. Greyfriars Bobby (magyar nyelven)
  159. Smoky (magyar nyelven)

Források

A „Kutyák által okozott emberi betegségek” részhez:

  • Gergely Lajos (szerk.): Orvosi mikrobiológia. 2., átd. kiadás. Alliter Kiadói és Oktatásfejlesztő Alapítvány, Budapest, 2003 ISBN 963-202-766-3
  • Kopper László, Schaff Zsuzsa (szerk.): Patológia. 2., jav. kiadás. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2006 ISBN 963-226-075-9

További információk

Magyarul

Angolul

Kapcsolódó szócikkek

Commons:Category:Canis lupus
A Wikimédia Commons tartalmaz Canis lupus témájú médiaállományokat.
Commons:Category:Dogs
A Wikimédia Commons tartalmaz Canis lupus familiaris témájú médiaállományokat.
A Wikiszótár tartalmaz Kutya címszót.