„VIII. Mikhaél bizánci császár” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
link
aNincs szerkesztési összefoglaló
19. sor: 19. sor:
| születési dátum = [[1223]]/[[1224]]
| születési dátum = [[1223]]/[[1224]]
| születési hely =
| születési hely =
| halálozási dátum = [[1282]]. [[december 11]] {{életkor-holt|1223|0|0|1282|12|11}}
| halálozási dátum = [[1282]]. [[december 11.]] {{életkor-holt|1223|0|0|1282|12|11}}
| halálozási hely = [[Pakhomion]], [[Lüszimakhia]] közelében
| halálozási hely = [[Pakhomion]], [[Lüszimakhia]] közelében
| nyughelye =
| nyughelye =

A lap 2012. december 6., 14:34-kori változata

VIII. Mikhaél

Bizánci császár
Uralkodási ideje
1259 1282
ElődjeIV. Jóannész
UtódjaII. Andronikosz
Életrajzi adatok
UralkodóházPalaiologosz-ház
Született1223/1224
Nikaiai Császárság
Elhunyt1282. december 11. (59 évesen)
Pakhomion, Lüszimakhia közelében
ÉdesapjaAndronikosz
ÉdesanyjaTheodóra
Testvére(i)
  • Konstantinos Palaiologos
  • Irene Palaiologina
  • John Palaiologos
  • Maria-Martha Palaiologina
HázastársaTheodóra
GyermekeiManuél
II. Andronikosz
Konstantin
Eiréné
Anna
Eudokia
Theodóra
Eufrozina
Mária
A Wikimédia Commons tartalmaz VIII. Mikhaél témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

VIII. Mikhaél Palaiologosz (görögül: Μιχαήλ Η΄ Παλαιολόγος), (12231282. december 11., uralkodott: 1261-1282) bizánci császár, Konstantinápoly visszafoglalója

Miután Mikhaél félreállította társcsászárát, a gondjaira bízott IV. Jóannészt, és elérte elődjei törekvését Konstantinápoly visszaszerezésével, hamarosan a nyugati ügyek felé fordult. Rájött, hogy IV. Márton pápa, a szicíliai I. (Anjou) Károly és a velenceiek, azaz Bizánc itáliai birtokainak szomszédai egységesen fognak fellépni vele szemben, tehát igyekezett, hogy a nyugati veszedelmet elhárítsa, de Manuél hibáinak elkövetése nélkül: megpróbálta megosztani az ellenfeleit.

Közben, 1265-ben Bizáncot megtámadták a mongolok. A megvert császár a mongolok kegyét keresve adót fizetett Nogaj kánnnak, az Arany Horda vezetőjének, és feleségül adta hozzá Eufrozina leányát.

Hogy a pápát maga oldalára állítsa, elhatározta, hogy egyesíti a katolikus és az ortodox egyházat. A gyenge lábakon álló uniót 1274-ben mondta ki a Lyonban tartott zsinat. Hazájában ezért sok elégedetlenkedő ortodoxot kellett bebörtönöznie, ráadásul a szövetség, amit így megtépázott, újra helyreállt, és a pápa kiközösítette őt.

Hogy meggyengítse ellenfeleit, igazi bizánci diplomáciával rávette az aragóniai királyt, III. Pétert, hogy támadjon Szicíliára, miközben a szicíliaiak fellázadtak, és lemészárolták a helyi franciákat (1282, szicíliai vecsernye). (Mellesleg Károly és utódai továbbra is a Nápolyi Királyság urai maradtak, egészen 1442-ig, amikor III. Péter utódai egyesítették a szétszakított országot.)

A Mikhaél által alapított Palaiologosz-dinasztia uralta a görög birodalmat egészen annak bukásáig, tehát összesen 192 éven át.

Előző uralkodó:
IV. Jóannész
Bizánci császár
Palaiologosz-dinasztia
Következő uralkodó:
II. Andronikosz