„Kunlun” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a r2.7.2) (Bot: következő hozzáadása: kk:Куньлунь |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
[[Fájl:Kunlun IMG 0541.jpg|bélyegkép|jobbra| A Kunlun vonulatai]] A '''Kunlun''' [[Ázsia]] egyik leghosszabb hegysége, amely [[Kína]] nyugati részén terül el. Igazi magashegység, csipkézett vonulatokkal, gleccserekkel. |
[[Fájl:Kunlun IMG 0541.jpg|bélyegkép|jobbra| A Kunlun vonulatai]] A '''Kunlun''' [[Ázsia]] egyik leghosszabb hegysége, amely [[Kína]] nyugati részén terül el. Igazi magashegység, csipkézett vonulatokkal, gleccserekkel. |
||
37. sor: | 36. sor: | ||
[[jv:Pagunungan Kunlun]] |
[[jv:Pagunungan Kunlun]] |
||
[[ka:კუნლუნი]] |
[[ka:კუნლუნი]] |
||
[[kk:Куньлунь]] |
|||
[[ko:쿤룬 산맥]] |
[[ko:쿤룬 산맥]] |
||
[[lt:Kunlunas]] |
[[lt:Kunlunas]] |
A lap 2012. december 4., 19:32-kori változata
A Kunlun Ázsia egyik leghosszabb hegysége, amely Kína nyugati részén terül el. Igazi magashegység, csipkézett vonulatokkal, gleccserekkel.
Tibet és a Tarim-medence között helyezkedik el. Nyugaton a Pamírhoz kapcsolódik, Keleten a Jangcéig terjed. Az Altajidák vonulata, mely a harmadidőszakban emelkedett ki. Törésekkel tagolt láncos röghegység. Legmagasabb pontja a Kunlun Goddess 7167 m. Átlagos gerincmagassága 6000 méter körüli.
A Tarim-medence és a Góbi felé meredek lejtőkkel szakad le, Tibet felől fokozatosan emelkedik. Láncai törmelékkel kitöltött kisebb-nagyobb medencéket fognak közre. Északra az Altin-Tag és a Nansan vonulatai ágaznak ki, és a Cajdam-medencét fogják közre. A lefolyástalan sós-agyagos medence legnagyobb része puszta, mocsárvidék.
Felhasznált irodalom
- Futó József (szerk.): Kontinensek földrajza I. Tankönyvkiadó, Budapest, 1988. (Második kiadás)