„Gömbhalmaz” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →Kapcsolódó szócikkek: link korr, kieg. |
a kieg. |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
[[Fájl:M3 3.6 4.5 8.0 microns spitzer.png|bélyegkép|jobbra|A [[Messier 3]] jelű gömbhalmaz]] |
[[Fájl:M3 3.6 4.5 8.0 microns spitzer.png|bélyegkép|jobbra|A [[Messier 3]] jelű gömbhalmaz]] |
||
[[Fájl:47tuc salt.jpg|bélyegkép|jobbra|Az [[47 Tucanae]] ([[NGC 104]]) gömbhalmaz]] |
[[Fájl:47tuc salt.jpg|bélyegkép|jobbra|Az [[47 Tucanae]] ([[NGC 104]]) gömbhalmaz]] |
||
A '''gömbhalmaz''' [[csillag]]ok gömb alakú csoportja, amely 10 000-től 50 millióig terjedő számú tagot tartalmazhat, meglehetősen kicsi, mintegy 50 [[parszek]] átmérőjű területen. A csillagok a központ felé olyan erősen összesűrűsödnek, hogy nagy távcsövekkel sem lehet őket szétválasztani, ebből a nagy sűrűségből eredő gravitáció az, ami összetartja gömbhalmazokat. A gömbhalmazok abban különböznek a [[nyílthalmaz]]októl, hogy bennük sokkal nagyobb az átlagos csillagsűrűség. A gömbhalmazokban az egy köbparszekre jutó csillagok száma tízszerese a nyílthalmazok csillagsűrűségének. |
A '''gömbhalmaz''' [[csillag]]ok gömb alakú csoportja, amely 10 000-től 50 millióig terjedő számú tagot tartalmazhat, meglehetősen kicsi, mintegy 50 [[parszek]] átmérőjű területen. A csillagok a központ felé olyan erősen összesűrűsödnek, hogy nagy távcsövekkel sem lehet őket szétválasztani, ebből a nagy sűrűségből eredő gravitáció az, ami összetartja gömbhalmazokat. A gömbhalmazok abban különböznek a [[nyílthalmaz]]októl, hogy bennük sokkal nagyobb az átlagos csillagsűrűség. A gömbhalmazokban az egy köbparszekre jutó csillagok száma tízszerese a nyílthalmazok csillagsűrűségének. |
||
8. sor: | 9. sor: | ||
A látványosabb gömbhalmazok listája megtalálható a [[Messier-katalógus]]ban. |
A látványosabb gömbhalmazok listája megtalálható a [[Messier-katalógus]]ban. |
||
A gömbhalmazok keletkezésére több elmélet létezik. Általában feltételezik, hogy közepükön 10<sup>3</sup>-10<sup>4</sup> naptömegű [[fekete lyuk]] van. |
|||
== Kapcsolódó szócikkek == |
== Kapcsolódó szócikkek == |
A lap 2012. december 3., 20:05-kori változata
A gömbhalmaz csillagok gömb alakú csoportja, amely 10 000-től 50 millióig terjedő számú tagot tartalmazhat, meglehetősen kicsi, mintegy 50 parszek átmérőjű területen. A csillagok a központ felé olyan erősen összesűrűsödnek, hogy nagy távcsövekkel sem lehet őket szétválasztani, ebből a nagy sűrűségből eredő gravitáció az, ami összetartja gömbhalmazokat. A gömbhalmazok abban különböznek a nyílthalmazoktól, hogy bennük sokkal nagyobb az átlagos csillagsűrűség. A gömbhalmazokban az egy köbparszekre jutó csillagok száma tízszerese a nyílthalmazok csillagsűrűségének.
Legismertebb képviselőjük a Herkules csillagképben található Messier 13. A Tejútrendszer mintegy 150 ismert gömbhalmazt tartalmaz, amelyek néhány kivételtől eltekintve kizárólag idős, ún. II. populációs, 10 milliárd évesnél idősebb csillagokból állnak, közöttük nagy számban vannak különféle változócsillagok; elsősorban RR Lyrae típusúak, valamint hosszú periódusú cefeidák (W Virginis típusú változócsillagok) és RV Tauri típusúak is. A legfényesebb gömbhalmaz az ω Centauri, amely csak a déli égboltról figyelhető meg, szabad szemmel is látható objektum.
Számos galaxisban (főleg a nagy tömegű, elliptikus galaxisokban) két gömbhalmaztípus különböztethető meg; magas- illetve alacsony fémtartalmú csillagokból állók. (A csillagászatban a héliumnál nehezebb elemeket – mint a lítium és a szén – nevezik fémeknek). A Tejútrendszerben a fémszegény gömbhalmazok a galaxist körülvevő haloban, míg a fémben gazdagok a Tejútrendszer magjában találhatók meg.
A látványosabb gömbhalmazok listája megtalálható a Messier-katalógusban.
A gömbhalmazok keletkezésére több elmélet létezik. Általában feltételezik, hogy közepükön 103-104 naptömegű fekete lyuk van.