„Toxoplazmózis” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a r2.7.3) (Bot: következő hozzáadása: be:Таксаплазмоз |
||
| 37. sor: | 37. sor: | ||
[[af:Toksoplasmose]] |
[[af:Toksoplasmose]] |
||
[[ar:داء المقوسات]] |
[[ar:داء المقوسات]] |
||
[[be:Таксаплазмоз]] |
|||
[[ca:Toxoplasmosi]] |
[[ca:Toxoplasmosi]] |
||
[[cs:Toxoplazmóza]] |
[[cs:Toxoplazmóza]] |
||
A lap 2012. december 2., 03:50-kori változata
Szerkesztő:Csörföly D/DiseaseDisorder infobox A toxoplazmózis (toxoplasmosis) egy parazita-fertőzés, amit a Toxoplasma gondii nevű protiszta okoz.[1] Az élősködő a meleg vérű állatokat fertőzi, többek között az embert. A protozzon végső gazdája a macska, illetve macskafélék, a közti gazda az ember, egyéb emlősállatok, illetve a madarak.
Az állatok fertőzött húst fogyasztva, vagy a macska ürülékével érintkezve fertőződnek meg. A betegség anyáról magzatra is terjedhet. Embernél a fő fertőző forrás a rosszul átsütött húsok fogyasztása.[2] A betegség általában enyhe formában jelentkezik. A világ népességének kb. egyharmada fertőzött valamilyen formában Toxoplasmával.[3] Az amerikai CDC 1988 és 1994 között készített felmérése szerint az USA lakosságának 22,5% szeropozitív, a szülőképes korú (15-44 éves) nők 15%-a.[4] Az első néhány héten enyhe influenzaszerű tünetei vannak vagy tünetmentes. Ezután az élősködő általában nem okoz tünetet egészséges felnőttekben. Gyenge immunrendszerű egyénekben (pl. HIV fertőzöttek) azonban a betegség végzetes lehet. A parazita agyvelőgyulladást (encephalitis) és neurológiai betegségeket okozhat, és károsíthatja a szívet, a májat és szemet is (chorioretinitis).
Átvitel
Hivatkozás
- ↑ Ryan KJ; Ray CG (editors). Sherris Medical Microbiology, 4th ed., McGraw Hill, pp. 723–7. o.. ISBN 0838585299 (2004)
- ↑ Torda A (2001). „Toxoplasmosis. Are cats really the source?”. Aust Fam Physician 30 (8), 743-7. o. PMID 11681144.
- ↑ Montoya J, Liesenfeld O (2004). „Toxoplasmosis”. Lancet 363 (9425), 1965-76. o. PMID 15194258.
- ↑ McQuillan G, Kruszon-Moran D, Kottiri B, Curtin L, Lucas J, Kington R (2004). „Racial and ethnic differences in the seroprevalence of 6 infectious diseases in the United States: data from NHANES III, 1988-1994”. Am J Public Health 94 (11), 1952-8. o. PMID 15514236.