„Kollázs” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2012. december 1., 23:30-kori változata

Kollázs (a magyar szó a francia collage^[1] kiejtés szerinti átírása)

Kollázs az irodalomban

A köznapi életből vett szövegek (pld. élőbeszéd, újsághír) beillesztése a szépirodalmi alkotásba, illetve ezekből a szövegekből összeállított mű.

Kollázs a képzőművészetben

Művészeti alkotás, amelyet papír, fénykép, textil, fa, fém vagy más egyéb anyagok darabjaiból illesztenek össze. Ez a technika a kubisták, személy szerint főleg Georges Braque és Pablo Picasso alkotásai nyomán vált népszerűvé, s mintegy előkészítette az utat az assemblage műfajának a szobrászat felé közelítő módszerei számára. A technikát a dadaisták a szürrealisták is gyakran használták. Az alkalmazó művészek közül jól ismert Max Ernst és Kurt Schwitters.

Hazai képzőművészek is széles körben használják e ma már megszokottá vált alkotói módszert. Az elsők között Kassák Lajos, Bálint Endre, Korniss Dezső, Kepes György munkásságában jelenik meg. A kortársak közül többek között Bogdándy Szultán Zoltán, Haraszty István, El Kazovszkij, Fe Lugossy László, Móder Rezső, id. Szlávics László, Vojnich Erzsébet, ef Zámbó István, Wahorn András alkalmazzák e módszert, vagy az abból „kinőtt” assemblage technikát.

Források

A Wikimédia Commons tartalmaz Kollázs témájú médiaállományokat.

Esztétikai kislexikon. Főszerk. Szerdahelyi István, Zoltai Dénes. 3. bőv. kiadás. Budapest: Kossuth. 1979. 370. o. ISBN 963-09-1423-9
Művészeti kislexikon. Budapest : Fiesta és Saxum Kft., 1998. Kollázs l. 111. o. ISBN 963-9084-28-X
Forgács Éva: Kollázs és montázs. Műhelytitkok sorozat. Corvina Kiadó, Budapest, 1976. ISBN 963-13-0201-6

Jegyzetek

↑ Collage magyar jelentései: (fel)ragasztás; enyvezés (papíré)

Külső hivatkozások

[1] Collage magyar jelentései: (fel)ragasztás; enyvezés (papíré)

[1]

@@ 9. sor: / 9. sor: @@
 Művészeti alkotás, amelyet [[papír]], [[fénykép]], [[textil]], [[Fa (anyag)|fa]], [[fém]] vagy más egyéb anyagok darabjaiból illesztenek össze. Ez a technika a [[kubizmus|kubisták]], személy szerint főleg [[Georges Braque]] és [[Pablo Picasso]] alkotásai nyomán vált népszerűvé, s mintegy előkészítette az utat az [[assemblage]] műfajának a [[szobrászat]] felé közelítő módszerei számára. A technikát a [[dadaizmus|dadaisták]] a [[szürrealizmus|szürrealisták]] is gyakran használták. Az alkalmazó művészek közül jól ismert [[Max Ernst]] és [[Kurt Schwitters]].
-Hazai [[képzőművész]]ek is széles körben használják e ma már megszokottá vált alkotói módszert. Az elsők között [[Kassák Lajos]], [[Bálint Endre]], [[Korniss Dezső]], [[Kepes György]] munkásságában jelenik meg. A kortársak közül többek között [[Bogdándy Szultán Zoltán]], [[Haraszty István]], [[El Kazovszkij]], [[Fe Lugossy László]], [[Móder Rezső]], [[Szlávics László, id.|id. Szlávics László]], [[Vojnich Erzsébet]], [[ef. Zámbó István]], [[Wahorn András]] alkalmazzák e módszert, vagy az abból „kinőtt” [[assemblage]] technikát.
+Hazai [[képzőművész]]ek is széles körben használják e ma már megszokottá vált alkotói módszert. Az elsők között [[Kassák Lajos]], [[Bálint Endre]], [[Korniss Dezső]], [[Kepes György]] munkásságában jelenik meg. A kortársak közül többek között [[Bogdándy Szultán Zoltán]], [[Haraszty István]], [[El Kazovszkij]], [[Fe Lugossy László]], [[Móder Rezső]], [[Szlávics László, id.|id. Szlávics László]], [[Vojnich Erzsébet]], [[ef Zámbó István]], [[Wahorn András]] alkalmazzák e módszert, vagy az abból „kinőtt” [[assemblage]] technikát.
 == Források ==