„Gertler Viktor” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
zászlók+ belső linkek kékítése |
|||
| 6. sor: | 6. sor: | ||
| születési név = |
| születési név = |
||
| születés dátuma = [[1901]]. [[augusztus 24.]] |
| születés dátuma = [[1901]]. [[augusztus 24.]] |
||
| születés helye = [[Budapest]] |
| születés helye = {{zászló|magyar 1867-1918}} [[Budapest]] |
||
| halál helye = [[Budapest]] |
| halál helye = {{zászló|magyar}} [[Budapest]] |
||
| halál dátuma = [[1969]]. [[július 5.]] {{életkor-holt|1901|8|24|1969|7|5}} |
| halál dátuma = [[1969]]. [[július 5.]] {{életkor-holt|1901|8|24|1969|7|5}} |
||
| nemzetiség = magyar |
| nemzetiség = magyar |
||
| 29. sor: | 29. sor: | ||
== Életpályája == |
== Életpályája == |
||
Az érettségi után banktisztviselőként helyezkedett el. Később énekelni tanult, majd elvégezte a [[Rákosi Szidi]] színiiskolát. A tanulmányait [[1923]]-ban fejezte be, a [[Pécsi Nemzeti Színház]]hoz szerződött. A színészi munka mellett rendezni is kezdett. [[1927]]-ben [[Berlin]]be utazott, s itt filmezéssel foglalkozott. A német ''UFA'' Filmgyárban először asszisztens, később vágó, majd rendező lett. [[1933]]-ban hazatért. Első játékfilmje az [[1936]]-ban készült ''Mária nővér'' című volt. A [[második világháború]] alatt [[Brüsszel]]ben élt, a háború befejezése után tért haza. [[1945]] és [[1947]] között filmiskolát működtetett. A [[Színház- és Filmművészeti Főiskola]] tanára volt [[1948]]-tól [[1954]]-ig. |
Az érettségi után banktisztviselőként helyezkedett el. Később énekelni tanult, majd elvégezte a [[Rákosi Szidi]] színiiskolát. A tanulmányait [[1923]]-ban fejezte be, a [[Pécsi Nemzeti Színház]]hoz szerződött. A színészi munka mellett rendezni is kezdett. [[1927]]-ben [[Berlin]]be utazott, s itt filmezéssel foglalkozott. A német ''UFA'' Filmgyárban először asszisztens, később vágó, majd rendező lett. [[1933]]-ban hazatért. Első játékfilmje az [[1936]]-ban készült ''Mária nővér'' című volt. A [[második világháború]] alatt [[Brüsszel]]ben élt, a háború befejezése után tért haza. [[1945]] és [[1947]] között filmiskolát működtetett. A [[Színház- és Filmművészeti Egyetem|Színház- és Filmművészeti Főiskola]] tanára volt [[1948]]-tól [[1954]]-ig. |
||
== Filmjei == |
== Filmjei == |
||
| 46. sor: | 46. sor: | ||
* Ütközet békében (1951) |
* Ütközet békében (1951) |
||
* Becsület és dicsőség (1951) |
* Becsület és dicsőség (1951) |
||
* [[Állami |
* [[Állami áruház]] (1953) |
||
* Én és a nagyapám (1954) |
* Én és a nagyapám (1954) |
||
* A bűvös szék (1954) |
* A bűvös szék (1954) |
||
| 65. sor: | 65. sor: | ||
== Díjai == |
== Díjai == |
||
* [[Kossuth-díj]] (1957) |
* [[Kossuth-díj]] (1957) |
||
* [[Kiváló Művész]] (1966) |
* [[A Magyar Köztársaság Kiváló Művésze díj|Kiváló Művész]] (1966) |
||
== Könyve == |
== Könyve == |
||
A lap 2012. december 1., 18:24-kori változata
| Gertler Viktor | |
| Született | 1901. augusztus 24..svg){kind=small} Budapest |
| Elhunyt | 1969. július 5. (67 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | filmrendező |
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | Farkasréti temető (6/9-1-146) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gertler Viktor témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gertler Viktor (Budapest, 1901. augusztus 24. – Budapest, 1969. július 5.) Kossuth-díjas magyar filmrendező.
Életpályája
Az érettségi után banktisztviselőként helyezkedett el. Később énekelni tanult, majd elvégezte a Rákosi Szidi színiiskolát. A tanulmányait 1923-ban fejezte be, a Pécsi Nemzeti Színházhoz szerződött. A színészi munka mellett rendezni is kezdett. 1927-ben Berlinbe utazott, s itt filmezéssel foglalkozott. A német UFA Filmgyárban először asszisztens, később vágó, majd rendező lett. 1933-ban hazatért. Első játékfilmje az 1936-ban készült Mária nővér című volt. A második világháború alatt Brüsszelben élt, a háború befejezése után tért haza. 1945 és 1947 között filmiskolát működtetett. A Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára volt 1948-tól 1954-ig.
Filmjei
- Táncol a kongresszus (1931 – a film vágója)
- Mária nővér (1936)
- Falusi lakodalom (Az ellopott szerda) (1936)
- Marika (1937)
- A férfi mind őrült (1937)
- Úri világ (1938)
- A leányvári boszorkány (1938)
- Elcserélt ember (1938 – forgatókönyvíró is)
- Szabad május elseje Budapesten (1945)
- Hazugság nélkül (1945)
- Díszmagyar (1949)
- Úri muri (1949)
- Ütközet békében (1951)
- Becsület és dicsőség (1951)
- Állami áruház (1953)
- Én és a nagyapám (1954)
- A bűvös szék (1954)
- Gázolás (1955)
- Dollárpapa (1956)
- Pázmán lovag (1956)
- Láz (1957)
- Éjfélkor (1957)
- Felfelé a lejtőn (1958)
- Vörös tinta 1958)
- A Noszty fiú esete Tóth Marival (1960)
- Az aranyember (1962)
- Egy ember, aki nincs (1963)
- Özvegy menyasszonyok (1964)
- És akkor a pasas... (1966)
- Az utolsó kör (1968)
Díjai
- Kossuth-díj (1957)
- Kiváló Művész (1966)
Könyve
- Az én könyvem (1942 – önéletrajz)
Források
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Kárpátinfo