Tang-dinasztia

Tang Gao Zu, a dinasztia első császára

A Tang-dinasztia (618–907) Kína egyik legjelentősebb császári dinasztiája, melynek időszakát a kínai civilizáció aranykorának szokták nevezni.

Előzmények

Hosszú széttagoltság után 589-ben a Sui-dinasztia (Szuj) újraegyesítette Kínát. Mivel ennek második uralkodója, Sui Yangdi (Szuj Jang-ti) véreskezű zsarnok volt – többek között ő építette nagy áldozatok árán a Nagy-csatornát –, a Sui-dinasztiát rövid uralkodás után egy felkeléssorozat megdöntötte (618), Sui Yangdit megölték.

A dinasztia első évszázada

Kína területének kiterjedése a Tang-dinasztia uralkodóinak idejében

A Tang-dinasztiát Li Yuan (Li Jüan) alapította, aki korábban a Szui-ház tábornoka volt. A birodalom fővárosa Chang'an volt. Li Yuan a parasztság megnyerése érdekében csökkentette az adó- és robotterheket, s egyenlősítő földosztást hajtott végre (minden felnőtt férfi 100 mu földet kapott, ebből 20-at továbbörökíthetett, 80-at halálakor vissza kellett adni az államnak).

626-ban egy véres családi dráma után Li Yuan fia, Li Shimin (Li Si-min) lett a császár (626–649), akit a dinasztia egyik legnagyobb uralkodójaként tartanak számon. Törvénykönyvet adott ki, visszaállította a vizsgarendszert, igyekezett megnyerni alattvalóinak támogatását. Chang'an a korabeli világ legnagyobb városává nőtt. Seregei legyőzték a türköket, majd hódításokba kezdtek a nyugati területeken, s sikerült a Selyemút keleti szakaszát kínai ellenőrzés alá venni. Li Shimin és utódai meghódították Korea nagy részét, illetve Észak-Vietnamot. A Tang-kor első felében megélénkültek a külkapcsolatok, a főváros és a tengerparti kikötővárosok nagy nemzetközi központokká váltak, népes külföldi kolóniával.

Li Shimin fia, majd unokája uralma alatt a hatalom fokozatosan a Wu Zetian (Vu Cö-tien) nevű volt császári ágyas kezébe került, aki 690-ben kikiáltotta magát császárnőnek (690-705). Ő volt a kínai történelemben az egyetlen nő, aki saját jogán uralkodott. Wu Zetian uralma alatt Kína virágzása folytatódott, s számos fiatal tehetség került magas pozícióba.

A dinasztia első évszázadát a belső gazdasági fejlődés és a külső hódítások jellemezték. A Tang seregek elfoglalták Közép-Ázsia jelentős részét, Észak-Koreát és Észak-Vietnamot. Kelet- és Belső-Ázsia legtöbb állama elismerte a Tang császár felsőbbségét. Chang'an a korabeli világ legnépesebb városa volt. A 7–8. században virágzottak Kína nemzetközi kapcsolatai, megélénkült a Selyemút kereskedelme, s a kínai kultúrát számos idegen hatás érte.

A 8-9. század

Wu Zetiant 705-ben puccsal eltávolították, s restaurálták a Tang-házat. A 712-től 756-ig trónon ült Tang Xuanzong (Tang Hszüan-cung) császár uralmának első felét a kínai történelem és kultúra egyik aranykorának tartják („Kaj-jüani szép napok”), amelyre mind a külpolitika, mind a belpolitika terén a nagyfokú stabilitás volt jellemző. Xuanzong uralmának vége felé azonban a hatalom a vidéki helyőrségi parancsnokok, illetve a szépséges ágyas, Yang Guifei (Jang Kuj-fej) családjának kezébe került, miközben a császár a szerelmével volt elfoglalva. 755-ben az An Lushan (An Lu-san) nevű, közép-ázsiai származású tábornok fellázadt a dinasztia ellen. Bár lázadást 763-ra nagy nehezen leverték, a Tang-dinasztia sosem nyerte vissza régi fényét, ugyanakkor az uralkodóház hatalmát sikerült további egy évszázadra konszolidálni.

Ló és lovas kerámia szobrocska a Tang-dinasztia idejéből

A 9. századra az osztásföldek rendszere megszűnt, fokozódott a földkoncentráció, csökkentek az állami bevételek. A gyenge császári hatalom képtelen volt véget vetni a helyi kiskirályok uralmának. Huang Chao (Huang Csao) felkelése (874–884) nyomán a Tang-ház végletesen meggyengült, s a hatalom a helyi hadvezérek kezébe került. Végül az egyik hadúr 907-ben hivatalosan is megdöntötte a Tang-dinasztiát.

Értékelése

A Tang-kort a kínai történelem aranykorának szokás tartani: Kína befolyása soha nem látott mértékben megnőtt, virágzottak a művészetek – például a költészetben ekkor alkotott Li Paj (Li Taj-po), Tu Fu, Po Csü-ji és Vang Vej. A kínai buddhizmus is ekkor élte fénykorát, jelentős mértékű városiasodás indult meg (Chang'annak egymillió lakosa volt!), s számos olyan technikai újítás is ekkor jelent meg, amely csak a Szung-dinasztia korától kezdte éreztetni hatását (például könyvnyomtatás).

A Tang-dinasztia nyolc historiográfiája a Huszonnégy történet című gyűjteményben található.

A Tang-dinasztia húsz uralkodója

Templomi név	Családnév és adott név	Uralkodás	Uralkodói éra és időtartama
Hagyományos elnevezés: "Tang" + templomi név Megjegyzés: a Wu Hou (武后 Wǔ Hòu) (Wu császárné) posztumusz név.
Tang Gao Zu (高祖 Gāo Zǔ)	Li Yuan (李淵 Lǐ Yuān)	618-626	Wude (武德 Wǔ dé) 618-626
Tang Tai Zong (太宗 Tài Zōng)	Li Shimin (李世民 Lǐ Shì Mín)	626-649	Zhenguan (貞觀 Zhēn guān) 627-649
Gao Zong (高宗 Gāo zōng)	Li Zhi (李治 Lǐ Zhì)	650-683	Yonghui (永徽 Yǒng huī) 650-655 Xianqing (顯慶 Xiǎn qìng) 656-661 Longshuo (龍朔 Lóng shuò) 661-663 Linde (麟德 Lín dé) 664-665 Qianfeng (乾封 Qían fēng) 666-668 Zongzhang (總章 Zǒng zhāng) 668-670 Xianheng (咸亨 Xián hēng) 670-674 Shangyuan (上元 Shàng yuán) 674-676 Yifeng (儀鳳 Yí fèng) 676-679 Tiaolu (調露 Tiáo lù) 679-680 Yonglong (永隆 Yǒng lóng) 680-681 Kaiyao (開耀 Kāi yào) 681-682 Yongchun (永淳 Yǒng chún) 682-683 Hongdao (弘道 Hóng dào) 683
Tang Zhong Zong (中宗 Zhōng zōng) (Wu Hou eltávolította)	Li Xian (李顯 Lǐ Xiǎn) vagy Li Zhe (李哲 Lǐ Zhé)	684 (705-710)	Sisheng (嗣聖 Sì shèng) 684
Tang Rui Zong (睿宗 Ruì zōng) (Wu Hou eltávolította)	Li Dan (李旦 Lǐ Dàn)	684 (710-712)	Wenming (文明 Wén míng) 684
Wu Hou (武后 Wǔ hòu)	Wu Zetian (武則天 Wǔ Zé Tiān)	684-705	Guangzhai (光宅 Guāng zhái) 684 Chuigong (垂拱 Chuí gǒng) 685-688 Yongchang (永昌 Yǒng chāng) 689 Zaichu (載初 Zài chū) 690
Zhou-dinasztia (690–705)
A Tang-dinasztia folytatása
Tang Zhong Zong (中宗 Zhōng zōng) (másodszor)	Li Xian (李顯 Lǐ Xiǎn) or Li Zhe (李哲 Lǐ Zhé)	(684) 705-710	Shenlong (神龍 Shén lóng) 705-707 Jinglong (景龍 Jǐng lóng) 707-710
Tang Shao Di (少帝 Shào dì) ld. a táblázat alatti jegyzetet	Li Chong Mao (李重茂 Lǐ Chóng Mào)	710	Tanglong (唐隆 Táng lóng) 710
Tang Rui Zong (睿宗 Ruì zōng) (másodszor)	Li Dan (李旦 Lǐ Dàn)	(684) 710-712	Jingyun (景雲 Jǐng yún) 710-711 Taiji (太極 Tài jí) 712 Yanhe (延和 Yán hé) 712
Tang Xuan Zong (玄宗 Xuán zōng)	Li Long Ji (李隆基 Lǐ Lóng Jī)	712-756	Xiantian (先天 Xiān tiān) 712-713 Kaiyuan (開元 Kāi yuán) 713-741 Tianbao (天寶 Tiān bǎo) 742-756
Tang Su Zong (肅宗 Sù zōng)	Li Heng (李亨 Lǐ Hēng)	756-762	Zhide (至德 Zhì dé) 756-758 Qianyuan (乾元 Qián yuán) 758-760 Shangyuan (上元 Shàng yuán) 760-761
Tang Dai Zong (代宗 Dài zōng)	Li Yu (李豫 Lǐ Yù)	762-779	Baoying (寶應 Bǎo yìng) 762-763 Guangde (廣德 Guǎng dé) 763-764 Yongtai (永泰 Yǒng tài) 765-766 Dali (大曆 Dà lì) 766-779
Tang De Zong (德宗 Dé zōng)	Li Kuo (李适 Lǐ Kuò)	780-805	Jianzhong (建中 Jiàn zhōng) 780-783 Xingyuan (興元 Xīng yuán) 784 Zhenyuan (貞元 Zhēn yuán) 785-805
Tang Shun Zong (順宗 Shùn zōng)	Li Song (李誦 Lǐ Sòng)	805	Yongzhen (永貞 Yǒng zhēn) 805
Tang Xian Zong (憲宗 Xiàn zōng)	Li Chun (李純 Lǐ Chún)	806-820	Yuanhe (元和 Yuán hé) 806-820
Tang Mu Zong (穆宗 Mù zōng)	Li Heng (李恆 Lǐ Héng)	821-824	Changqing (長慶 Cháng qìng) 821-824
Tang Jing Zong (敬宗 Jìng zōng)	Li Zhan (李湛 Lǐ Zhàn)	824-826	Baoli (寶曆 Bǎo lì) 824-826
Tang Wen Zong (文宗 Wén zōng)	Li Ang (李昂 Lǐ Áng)	826-840	Baoli (寶曆 Bǎo lì) 826 Dahe (大和 Dà hé) or Taihe (Tài hé 太和) 827-835 Kaicheng (開成 Kāi chéng) 836-840
Tang Wu Zong (武宗 Wǔ zōng)	Li Yan (李炎 Lǐ Yán)	840-846	Huichang (會昌 Huì chāng) 841-846
Tang Xuan Zong II. (宣宗 Xuān zōng)	Li Chen (李忱 Lǐ Chén)	846-859	Dachong (大中 Dà chōng) 847-859
Tang Yi Zong (懿宗 Yì zōng)	Li Cui (李漼 Lǐ Cuǐ)	859-873	Dachong (大中 Dà chōng) 859 Xiantong (咸通 Xián tōng) 860-873
Tang Xi Zong (僖宗 Xī zōng)	Li Xuan (李儇 Lǐ Xuān)	873-888	Xiantong (咸通 Xián tōng) 873-874 Qianfu (乾符 Qián fú) 874-879 Guangming (廣明 Guǎng míng) 880-881 Zhonghe (中和 Zhōng hé) 881-885 Guangqi (光啟 Guāng qǐ) 885-888 Wende (文德 Wén dé) 888
Tang Zhao Zong (昭宗 Zhāo zōng)	Li Ye (李曄 Lǐ Yè)	888-904	Longji (龍紀 Lóng jì) 889 Dashun (大順 Dà shùn) 890-891 Jingfu (景福 Jǐng fú) 892-893 Qianning (乾寧 Qián níng) 894-898 Guanghua (光化 Guāng huà) 898-901 Tianfu (天復 Tiān fù) 901-904 Tianyou (天佑 Tiān yòu) 904
Tang Ai di (哀帝 Aī dì) vagy Zhaoxuan di (昭宣帝 Zhāo xuān dì)	Li Zhu (李柷 Lǐ Zhù)	904-907	Tianyou (天佑 Tiān yòu) 904-907

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz Tang-dinasztia témájú médiaállományokat.

• A Tang kor lovairól.