„Szavanna éghajlat” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
7. sor: | 7. sor: | ||
{{Bővebben|Szavanna}} |
{{Bővebben|Szavanna}} |
||
Erdős szavanna |
|||
Az |
Az esőerdővel szomszédos térségben ahol a a száraz évszak rövid, trópusi lombhullató erdők monszunerdők alakultak ki. Ezekben az erdőkben már kevesebb a fafajok száma és a lombkoronaszintek, mint az esőerdőben. Még a legmagasabb fák is alig-alig érik el a 40 métert, és a többségük a száraz időszakba lehullajtja lombját. A fényben gazdag erdők alját dús[aljnövényzet borítja. Ezekben az erdőkben él az ember legközelebbi rokona, a csimpánz. |
||
=== Füves szavanna === |
=== Füves szavanna === |
A lap 2012. november 24., 15:34-kori változata
{nincs forrás} {átdolgoz}
Az Egyenlítőtől távolodva egyre csökken a csapadék mennyisége, és válik egyenlőtlenebbé eloszlása. Kialakul a nedves és száraz évszak. A hőmérséklet mindkét évszakban magas. A csapadék csökkenése és a száraz évszak hosszabbodása miatt a szavanna éghajlaton különböző növények alakultak ki. Közülük a legjellemzőbb az erdős, és valódi füves szavanna.
A két szavanna
Erdős szavanna
Az esőerdővel szomszédos térségben ahol a a száraz évszak rövid, trópusi lombhullató erdők monszunerdők alakultak ki. Ezekben az erdőkben már kevesebb a fafajok száma és a lombkoronaszintek, mint az esőerdőben. Még a legmagasabb fák is alig-alig érik el a 40 métert, és a többségük a száraz időszakba lehullajtja lombját. A fényben gazdag erdők alját dús[aljnövényzet borítja. Ezekben az erdőkben él az ember legközelebbi rokona, a csimpánz.
Füves szavanna
A szavanna a nagy fény igényű, árnyékolást nem tűrő fűfélék szinte mindenütt összefüggő felületet alkotnak. Magasságuk néhol 2 méter, valahol pedig csak 50 cm. A magányosan vagy csoportokban növő fák általában 20 méternél alacsonyabbak szoktak lenni, és a száraz évszakban ezek is lehullajtják lombjukat. Itt él a félelmetes nagyon ismert oroszlán vagy a zebra is.