„II. Montuhotep” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
|||
98. sor: | 98. sor: | ||
|évek=[[i. e. 21. század]] |
|évek=[[i. e. 21. század]] |
||
|dinasztia=[[XI. dinasztia]]}} |
|dinasztia=[[XI. dinasztia]]}} |
||
{{fáraók}} |
|||
{{Egyiptomi dinasztiák navbox}} |
|||
{{portál|ókor}} |
{{portál|ókor}} |
||
{{DEFAULTSORT:Montuhotep 02}} |
{{DEFAULTSORT:Montuhotep 02}} |
A lap 2012. november 23., 21:12-kori változata
II. Montuhotep | |||||||
Mentuhotep, Monthhotep, Monthhetep | |||||||
Uralkodása | i. e. 2050 körül | ||||||
Nomen | Montuhotep | ||||||
Apja | III. Antef | ||||||
Anyja | I. Iah | ||||||
Főfelesége | Noferu, Tem | ||||||
Mellékfeleségek | Asait, Henhenet, Kauit, Kemszit, Szadeh, Amunet, Asz, Ment, Tennet | ||||||
Gyermekei | Montuhotep, II. Iah(?) | ||||||
Sírja | Ahszut-Nebhepetré | ||||||
Fontosabb építkezései | abdzsui Ozirisz-sír felújítása, karnaki Montu-templom | ||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Montuhotep témájú médiaállományokat. |
II. Montuhotep (ur.: kb. i. e. 2060 – i. e. 2010) az egyiptomi XI. dinasztia ötödik uralkodója. Egyesítette az addig széttagolt Nílus-völgyet, ezért sokszor vele kezdik a Középbirodalmat. A XI. dinasztia közepére tett korszakváltás miatt sokszor I. Montuhotep néven említik, mivel Manethón történeti munkájában is ő a dinasztia első királya. Ma már azonban legtöbbször I. Montuhotepként a dédapját nevezik meg.
Élete
III. Antef és I. Iah gyermekeként született. Testvére II. Noferu, akit később feleségül vett. Hosszú ideig uralkodott, a turini papirusz szerint 51 évig.
Amikor a hatalom rá szállt, az uaszeti (Théba) királyok befolyási övezete már a Nílus első zuhatagától Hahninszu (Hérakleopolisz Magna) határáig terjedt. Mégis hosszú időbe tellt, amíg a X. dinasztiát végleg legyőzte, majd birodalmához csatolta a Deltavidék addig önálló, apró városkirályságait is. Csak uralkodásának tizennegyedik évében tört ki egy lázadás Abdzsuban, amely miatt hadba vonult, és ha már összeszedte a hadsereget, tovább is ment.
Az északi sikerek lehetővé tettek már núbiai kalandokat is. Dejr el-Bahariban egy olyan sírt tártak fel, amelyben hatvan elesett katonát temettek el. Ezek a harcosok Núbiában haltak meg, de testüket hazaszállították, hogy egyiptomi földben nyugodjanak. Ez a déli hadjárat ugyanabban az évben, a tizennegyedik uralkodási évben volt, mint az abdzsui lázadás. Azt nem tudni, van-e összefüggés a két esemény között. Elképzelhető, hogy a lázadók a hadsereg távollétét akarták kihasználni. Talán erről az eseményről beszél III. Heti, amikor a Merikarének szóló intelmekben Abdzsu visszafoglalását említi, de ez nagyon bizonytalan. Annyi biztos, hogy Abdzsu sokáig ütközőzóna volt a X. és XI. dinasztia között.
A végső győzelem kivívásáról érdekes módon nincsenek információink. A X. dinasztia államának beolvasztása és a Deltavidék annektálása nagy jelentőségű események voltak, mégsem szerepelnek II. Montuhotep egyetlen feliratában sem.
Hosszú idő után ő az első olyan uralkodó, aki vezírt nevezett ki, a fél évszázad alatt legalább négy vezírt ismerünk: Bebi, Dagi, Ipi, Neheri. Az utóbbi egyben Unu kerület és Hmunu (Hermopolisz) város nomarkhésze is volt. A nomarkhészek újbóli megjelenése már nem hordozta magában a szétesés veszélyét, mert mindegyiküknél a személyes lojalitás elsődleges volt, ezen kívül a királyhű hivatalnoki kar szorosan felügyelte a kormányzókat. A királyi udvar szerkezete egyre jobban hasonlított az óbirodalmihoz, ismét megjelent a királyi testőrség, amelynek parancsnoka Dzsar volt. Kincstárnoka Meketré, akinek sírjából szép hajómodell került elő.
Építkezései
II. Montuhotep sok helyen építkezett. Felújíttatta a Tefib által feldúlt abdzsui temetőben Dzser sírját, amely már nem az ezer évvel korábban meghalt király tiszteletét szolgálta, hanem inkább az Ozirisz-kultuszét. Dzser nyughelye zarándokhellyé lett másfél ezer éven át. Abu (Elephantiné) szigetén felújíttatta Szatet templomát. El-Todban templomot emeltek Montunak, Dejr el-Bahariban hatalmas halotti templomot építettek, ami mintául szolgált később Hatsepszut halotti templomához.
A halotti templom mögötti burkolt terület alatt találtak hat aknasírt, amelyben hat nőt temettek el. Henhenet, Kemszit, Kawit, Szadeh, Asait és Mit valamennyien 20 évnél fiatalabbak voltak, legfiatalabbjuk (Mit) alig öt éves lehetett. Ezekhez közel fekszik Tem anyakirályné sírja is, aki II. Montuhotep utódjának, III. Montuhotepnek az anyja. Valamivel távolabb észak felé a „királyi feleség”, II. Noferu sírja fekszik. Ez utóbbi a XVIII. dinasztia kora óta nyitva állt, mivel Hatsepszut templomának építésekor az építési területre esett.
Sírhelye a szaffsírból továbbfejlesztett építmény. Az udvar itt vízszintes, és fedett oszlopcsarnokba torkollik. Ebből indul a sziklasírhoz a folyosó.
Titulatúra
II. Montuhotep három különböző titulatúrával szerepel a forrásokban. Valószínűleg az uralkodóneveit a Nílus-völgy egyesítésének folyamatában többször megváltoztatta.
- A fáraók titulatúrájának magyarázatát és történetét lásd az Ötelemű titulatúra szócikkben.
Hórusz-név |
|
s ˁnḫ ỉb tȝ.wj (Saanhibtaui) Aki a két ország szívét élteti |
||||||||||||||||||
Ré fia |
|
mnṯw ḥtp (Mentuhetep) Montu elégedett |
- A fáraók titulatúrájának magyarázatát és történetét lásd az Ötelemű titulatúra szócikkben.
Hórusz-név |
|
nṯr hḏt (Netjerhedzset) Az isteni fehér korona |
|||||||||||||||||
Nebti-név |
|
nṯr hḏt | |||||||||||||||||
Arany Hórusz-név |
|
bjk nbw qȝ šwtj (Biknebu-Kasuti) | |||||||||||||||||
Felső‑ és Alsó‑Egyiptom királya |
|
nb ḥpt rˁ (Nebhepetré) Ré kormányevezőjének ura |
|||||||||||||||||
Ré fia |
|
mnṯw ḥtp (Mentuhetep) |
- A fáraók titulatúrájának magyarázatát és történetét lásd az Ötelemű titulatúra szócikkben.
Hórusz-név |
|
smȝ tȝ.wj (Szemataui) A Két Ország egyesítője |
|||||||||||||||||
Nebti-név |
|
smȝ tȝ.wj (Szemataui) | |||||||||||||||||
Arany Hórusz-név |
|
ḳȝ šwti (Kasuti) | |||||||||||||||||
Felső‑ és Alsó‑Egyiptom királya |
|
nb ḥȝpt rˁ (Nebhapetré) | |||||||||||||||||
Ré fia |
|
mnṯw ḥtp (Mentuhetep) |
Jegyzetek
Források
- Clayton, Peter A. Fáraók krónikája – A fáraók története uralkodásuk szerint – az ókori Egyiptom dinasztiái. Budapest: Móra (2007). ISBN 978-9-631183-16-0
- Dodson, A., Hilton, D., The Complete Royal Families of Ancient Egypt, Thames & Hudson, 2004.
- Kákosy László. Az ókori Egyiptom története és kultúrája. Budapest: Osiris (2003). ISBN 963-389-497-2 ISSN 1218-9855
- Seidlmayer, Stephan. Az első átmeneti kor, in: Shaw, Ian (szerk). Az ókori Egyiptom története (magyar nyelven), Debrecen: Gold Book Kiadó, 134–163. o.. Fordította: Kmilcsik Ágnes [2004]. ISBN 963-425-022-X
- Mentuhotep II
- Winlock, H.E., The Eleventh Egyptian Dynasty, JNES, 1943.
Külső hivatkozások
Előző uralkodó: III. Antef |
|
Következő uralkodó: III. Montuhotep |