„Baál” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →Lásd még: DEFAULTSORT AWB |
|||
63. sor: | 63. sor: | ||
[[sv:Baal]] |
[[sv:Baal]] |
||
[[th:บาอัล]] |
[[th:บาอัล]] |
||
[[tl: |
[[tl:Baʿal]] |
||
[[tr:Baal]] |
[[tr:Baal]] |
||
[[uk:Ваал]] |
[[uk:Ваал]] |
A lap 2012. november 23., 03:57-kori változata
Baál (Baʾal, héber: בעל) a nyugati sémi népek isteneinek közkeletű megnevezése, jelentése: úr, uralkodó. Neve valószínűleg az akkád baʾlişapûna nevű hegy (Hazzi-hegy) ered, a későbbiekben is ezt a hegyormot Baál hegyeként tisztelték.
A kánaánita területeken (a mai Libanon, Izrael és Szíria) városonként, régiónként eltérő megnevezését használták.[1] Egyes kutatók szerint a Baál megnevezés pusztán Heród főisten előneveként szolgált, amelynek használata azért terjedt el, mert az istenség valódi nevét csak papok ismerték és mondhatták ki.
Mitológiai jellemzői
Baál a kánaánita mitológiában általában Él égisten fia. Ő gondoskodik az esőről, biztosítja az emberek és jószágok termékenységét. Személyéhez – az éltető eső mellett – a pusztító vihart is kapcsolták. Értelmezését idővel kiterjesztve az életet képviselő, a halál (Mot) felett diadalmaskodó isteni személyként jelenik meg. Női aspektusát Baálat, illetve Baál leánya, testvére és hitvese, Anat istennők testesítik meg. Baál – akárcsak apja, Él – állata a bika, attribútumai a bikaszarvas sisak és a kezében tartott villám. A hellenizmus idején Zeusz és Jupiter istenekkel azonosították.
Egy elterjedt verzió szerint Baálat Asera másik neve. Ebben Asera, Él felesége csábítóként lép fel, Baál azonban elutasítja a közeledését.
Baál a judaizmusban
Baál a keresztény démonológiában
Jegyzetek, hivatkozások
Források
- Mark S. Smith: The Ugaritic Baal Cycle, Köln, Brill, 1994. ISBN 90-04-099956